Back to top

Egy év után újra halat telepítenek a Velencei-tóba

Nyilvános esemény keretében mintegy 120 mázsa ponty telepítése valósulhat meg március 9-én a Velencei-tónál, ahol egy éve volt utoljára telepítés. A háromnyaras, zömében horgászható méretű pontyok tóba helyezése nyilvános, bárki megtekintheti.

A Velencei-félsziget átmeneti lezárása, illetve az alacsony vízállás miatt a telepítésre legalkalmasabb helyszín az Agárd-Dinnyési csónakkikötő hullámtörőjének bizonyul. De további, kisebb mértékű telepítések is várhatók a Gárdonyi-félszigeten, a pákozdi hajóállomásnál és a sukorói szabadstrand területén is.

A tó vízállása igen aggályos, március 6-án az agárdi vízmérce szerint 100 centiméter magasan állt a vízszint.

Mindez amiatt is elkeserítő, mert tavaly is éppen ennyit mutatott a vízszintmérő. Az előző év jelenlegi időszakához képest egyelőre csapadékosabbnak bizonyul ez az esztendő, az elmúlt hónapokban közel 50 centiméternyi víz pótlódott vissza a Velencei-tóba, aminek köszönhetően a meglévő vízkészlete némiképp felfrissült.

A ponty és más halfajok további telepítése a vízállás alakulásának függvényében várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot. De meddig?

Irak elkezdett sivatagi kutakat használni az öntözésben, aminek az eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület, elérte a 8,5 millió danamot, ami kb. 850 ezer hektár.

Kanadai olívaolaj?

A világ meghatározó olajbogyó termesztője, Spanyolország, második éve küzd az aszállyal és a hőséggel. Ennek pedig komoly hatása van az olívaolaj világpiaci árára is. A szélsőséges időjárás a klímaváltozás számlájára írható, aminek a következménye az is, hogy új területek válnak alkalmassá az olajfák telepítésére: történetesen Kanadában is.

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Napelemek alatt kibírhatóbb az aszály

A növényállományok fölé telepített fotovoltaikus rendszerek árnyéka enyhítheti az aszályos időszakok negatív hatásait, publikálták nemrég a Hohenheimi Egyetem kutatói. Az Agra Europe hírét a fruchthandel.de portálon olvastuk.

Északkeleten jól jönne már a csapadék

A hét első napjaiban még többfelé öntöztek záporok, foltokban nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak, a hét további részében azonban nagyrész napos, száraz idő a jellemző, magas UV sugárzással. A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék.

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.