Back to top

Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai "fővárosába"

Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ talán legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

Közleményük szerint a vállalkozást a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek kísérik. A projekt a kék vércsék kutatását és védelmét szolgálja, célja, hogy a nyilvánosság bevonásával segítsen elérni a vércsék tömeges angolai vadászatának visszaszorítását, és azt, hogy a helyi lakosság bevételt hozó turistalátványosságként tekintsen a madarakra.

"Négyfős magyar kutatócsoporttal indulunk Angolába, hogy a National Geographic megbízásából fotóriportban mutassuk be, amint tavaszi vonulása előtt közel egymillió kék vércse éjszakázik együtt"

- idézi a közlemény Palatitz Pétert, az MME projektvezetőjét, aki hozzátette, hogy a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyét 2019-ben fedezték fel az évtizedekig polgárháború sújtotta afrikai országban úgy, hogy Magyarországon műholdas jeladóval felszerelt, fokozottan védett kék vércsék jeleit követték több ezer kilométeres téli vándorlásuk során.

Fotó: Wikimedia Commons

"A Földön egyedülálló jelenséget tártunk fel, ezért szeretnénk egy 360 fokos videofelvételen és egy útifilmben is mindenki számára megmutatni ezt a csodát" - tette hozzá a projektvezető.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy 20 évvel ezelőtt hozta létre Kékvércse-védelmi Munkacsoportját. A hazánkban fokozottan védett, 500 ezer forint eszmei értékű kék vércse állománya akkor a mélyponton volt. Az évekig tartó védelmi munkák megkétszerezték az állományt, mára közel 1300 pár költ Magyarországon.

Az Európai Unió LiFE Nature alapja támogatta az évtizedeken átívelő munkát, melynek részeként költőládákat helyeztek ki a fészket nem építő vércsék számára, állatállományt vásároltak és élőhelyeket kezeltek, elektromosvezeték-szakaszokat tettek madárbaráttá.

A projektek részeként kutatási céllal 2009 és 2018 között 28 kék vércsére szereltek fel miniatűr, 5 grammos műholdas jeladót.

Az Afrikában telelő jeladós madarak adatait elemezve bukkantak rá egy helyre Angolában, ahol szinte minden jelölt egyed megfordult. Palatitz Péter, Borbáth Péter, Fehérvári Péter és Novák László - akik a mostani expedíciónak is tagjai - 2019-ben először felkeresték az angolai Huambo tartományt, majd feltárták a világ talán legnépesebb ragadozómadár-éjszakázóhelyét, ahol első becslések szerint több százezer, akár egymillió példány éjszakázik. A most induló expedíció során a helyi természetvédelmi intézményrendszer bevonásával igyekeznek erősíteni a kék vércsék védelmét.

Az érdeklődők élő bejelentkezéseket láthatnak március 17. és április 4. között Angolából az MME közösségi oldalain - áll az összegzésben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandiában borzok akadályozzák a vasúti közlekedést

A vasúti sínek alatt tanyázó borzok fennakadásokat okoztak a hollandiai vonatközlekedésben, egyes járatok legalább egy hétig nem közlekednek – írta a Dutchnews hírportál.

Az állattenyésztés mint a klíma­változás „okozója” és elszenvedője

Az elmúlt évtizedekben mind szakmai berkekben, mind a mindennapok témái között meghatározó szerepet kapott a klímaváltozás. Napi szinten találkozunk cikkekkel és megnyilvánulásokkal, amelyek a klímaváltozás tényét erősítik, cáfolják, hatását minimalizálják vagy eltúlozzák. Tudjuk, hogy az elmúlt évezredekben hidegebb és melegebb korszakok váltották egymást.

Zergegida született a Szegedi Vadasparkban

Zergegida született a Szegedi Vadasparkban, a fiatal nőstényt a látogatók is megfigyelhetik, amint sziklás-dombos kifutójában ugrándozik - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Felfüggesztik a versenyszezont az egyik legismertebb amerikai lóversenypályán

Felfüggesztik a lóversenyeket az Egyesült Államok egyik legismertebb pályáján, a Kentucky Derby-nek is otthont adó Churchill Downson az elmúlt időszakban tucatnyi versenyló pusztult el - jelentette be a pálya üzemeltetője.

Gazdag állat és növényvilággal vár „Somogy zöld szíve”

Páratlan szépségű, terjedelmes méretű erdők ölelésében található „Somogy zöld szíve”, Kaszó. A KASZÓ Zrt. Somogy megye dél-nyugati részén mintegy 15.000 hektáros egybefüggő állami erdőt kezel, valamint csaknem 24.000 hektáros vadászterületen gazdálkodik. Az elmúlt években 41 hektár erdőt telepítettek és 765 hektárnyit újítottak fel.

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Az őzgidák megmentése kaszáláskor állatvédelmi kötelesség - ebben is segíthet a drón

Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna, illetve szenázs készítés céljából. Ugyanekkor a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is ekkor zajlik.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.