Laguna városában nem most kezdődött egy szokatlan partneri viszony. Az újságokból kiderül, hogy már 150 éve működött a palackorrú delfinek és halászok közötti együttműködés. Most azonban modern dróntechnikával és víz alatti hangfelvételekkel is vizsgálták, hogy is működik egy ilyen közös halászat, az eredményeket pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban publikálták február elején – írja a Phys.org.
„A tanulmányunk egyértelműen megmutatja, hogy mind a delfinek, mind az emberek odafigyelnek a másik viselkedésére, és a delfinek jelet adnak, hogy mikor kell kivetni a hálókat”
– mondta el Stephanie King, a Bristol Egyetem biológusa, aki a delfinek kommunikációját vizsgálja, és nem vett részt a tanulmányban.
A víz, ahol egy vonuló halra, a tengeri pérre halásznak az emberek és a delfinek, eléggé zavaros. Ezért az emberek nem látják, hogy pontosan hol van a zsákmány. Ezzel szemben a delfinek az általuk kibocsátott ultrahangokkal tökéletesen tudják, merre úszik a zsákmány, mutatott rá Mauricio Cantor, az Oregon Állami Egyetem tengerbiológusa, a tanulmány társszerzője.
youtube://v/42MpfPqWkhk
Az emberek figyelik, mikor érkeznek a delfinek, és akkor lábalnak a tengerbe. Ezután pedig a tengeri emlősök jelére várva készenlétben állnak, hogy kivessék a hálóikat. Ez a jel általában egy ugrás, vagy egy hirtelen merülés. Minél gyorsabban reagálnak az emberek segítőik jelzéseire, annál több halat fognak.
A bedobott háló megzavarja a halakat, és emiatt kisebb csoportokra oszolnak szét – így a delfinek is könnyebben elkapják őket. „A delfinek a hálóból is kiszedhetnek egy-két halat – a halászok néha érzik, ahogy a delfinek picit megrángatják a hálót” – mondta el Cantor.
Laguna lakosai képesek megkülönböztetni egymástól a delfin-egyedeket, és kategóriák szerint tartják számon őket: „jó”, „rossz”, és „lusta” – attól függően, hogy mennyire hatékonyan segítik a munkájukat.
Amikor egy „jó” delfin közelít, az emberek izgatottak lesznek, hiszen nagyobb fogásban bízhatnak.
Nem egyértelmű, hogyan is indult ez az együttműködés, mely több ember- és delfingeneráción át tart. A tudást mindkét faj továbbadta az utódainak. Azonban a brazil kutatók aggódnak, hogy ez a különös együttműködés veszélybe kerül, mivel a szennyezőanyagok veszélyeztetik a delfineket, és a hagyományos halászati formákat kiszorítják az ipari halászflották.
„Az emberek és a vadállatok közötti együttműködések eltűnnek, mivel elpusztítjuk a vadonélő populációkat” – figyelmeztet Janet Mann, a Georgetown Egyetem delfinkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.
A kutatók bíznak benne, hogyha felhívják a figyelmet erre a különös partnerségre, azzal segítik a fennmaradását.
– tette fel a költői kérdést Damien Farine, a Zürich Egyetem biológusa, a tanulmány egyik szerzője.
youtube://v/Bez2whzMmis
