0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Nagyobb az esély a lebukásra

A magyarországi általános forgalmi adó mértéke is oka lehet, hogy viszonylag gyakran lehetett hallani jogosulatlan adó-visszaigényléssel kapcsolatos bűncselekményekről. A lebukás esélye azonban jelentősen megnőtt az online pénztárgépek és az EKÁER bevezetésével.

Két hónapja járta körbe a hír a sajtót, hogy félmilliárd forintnyi áfát nem fizetett be az a zöldség-gyümölcs kereskedő bűnszervezet, amelyet egy nagyszabású akcióban felszámolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Akkor az adóhatóság pénzügyi nyomozói országszerte több mint harminc helyszínen foglaltak le bizonyítékokat. A költségvetési kár megtérüléséért a NAV több millió forint készpénzt, nagy értékű órákat, gépjárműveket és bankszámlapénzeket is foglalt, illetve az egyik elkövető ingatlanát is zár alá vette, csaknem 200 millió forint értékben.

A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz, az elkövetők akár húsz évet is kaphatnak.

Azóta egy újabb hír is napvilágot látott, ebben sajttal, olajjal és cukorral trükköztek, az alapvető élelmiszerekre szakosodott banda 4,5 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Országszerte hatvan helyen egyszerre csaptak le az elkövetőkre, összesen 21 embert állítottak elő. Ennek kapcsán kérdeztük meg a NAV sajtóosztályát az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalataikról.

Mik a leggyakoribb módjai az áfacsalásnak?

Különbséget kell tenni az áru mindennapos tényleges kereskedelme, valamint az adójogi és egyéb, jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése között. Vegyünk egy példát. Az áru másik tagállamból érkezik közvetlenül a belföldi piacra, a lerakási és átvételi helyre. Fizikailag is gazdát cserél, a belföldi kereskedelmi ügyletek alapján a végfelhasználóhoz és a boltok polcaira kerül. Hogy mindez szabályosan megvalósuljon, először eleget kell tenni az EKÁER-bejelentési kötelezettségnek és a vonatkozó szabályoknak. Az első hazai gazdasági társaságnak, amely a terméket egy másik tagállamból beszerezte és belföldön értékesíti, áfafizetési és online számlázási kötelezettsége van.

Az áfatörvény szerint pedig időszakonként áfabevallásra és áfafizetésre kötelezett a mindennapi áruforgalom után.

A beszerzési csalásnak nevezett esetben az áfafizetés elkerülésére az elkövetők szándékosan nem más tagállami, hanem belföldi beszerzést próbálnak feltüntetni, másfelől pedig a keletkező áfa értékét próbálják csökkenteni valótlan tartalmú számlák befogadása révén.

A másik elkövetési mód a „körhintacsalás”. Ez a beszerzési csaláséhoz hasonló elven működik, azonban a kizárólagos cél a költségvetés megkárosítása jogosulatlan áfa-visszaigényléseken keresztül. Ebben a sémában az áru nem kerül ki az érintett szereplők birtokából, az folyamatosan körbejár a láncban szereplő vállalkozások között. A költségvetési kárt itt is a hiányzó kereskedő okozza, csakhogy ebben az esetben a puffertársaságokat követően a haszonhúzó nem a kiskereskedelemben hozza forgalomba az ügyletek tárgyát képező árut, hanem egy közösségi partnernek értékesíti azt, adómentesen. Ebből kifolyólag a beszerzéshez kapcsolódóan levont áfa visszaigényelhetővé válik úgy, hogy annak jelentős részét az első belföldi beszerző nem fizette meg.

Az Európai Gazdasági Közösségben értékesített áru egy vagy több társaságon keresztül ismét visszakerül egy belföldi „hiányzó” kereskedőhöz, és a folyamat kezdődik újra, amíg a hatóság közbe nem lép.

A decemberi esetben nem körhintacsalásról volt szó, hanem a bűnszervezet a zöldséget és gyümölcsöt az unióból vásárolta, majd eltűnő, strómanok vezette cégek beiktatásával belföldi beszerzésként számlázta tovább a hálózat többi tagjának. Az áru csak papíron utazott cégről cégre, a valóságban – vagyis az árufuvarozás révén – rögtön a tényleges kereskedők raktáraiba került, a budapesti nagybani piacra, akik az előzőekben vázolt jogellenes magatartáson kívül – fiktív számlák beiktatásával – nem fizették meg az ügylet tényleges áfaértékét.

A lebuktatott bűnszervezeteknek általában mi a sorsuk? Az állam be tudja hajtani a meg nem fizetett adókat? Nagymértékű csalásnál jellemző a börtönbüntetés, vagyonelkobzás?

A bűnszervezetek alanyai természetes személyek, akiket büntetőjogi intézkedés alá von a hatóság. A bíróság a büntető törvénykönyvben foglalt büntetési tételek és a bizonyítottság alapján hozza meg az ítéletét.

Tapasztalataink szerint a NAV nyomozóhatósága által felszámolt bűnszervezetek esetében a vádemelések elmarasztaló ítéletekkel járnak, a kiszabott és letöltendő büntetések akár a tíz évet is elérik.

Az elkövetők által a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány értékétől függ az ügy minősítő körülménye, illetve a kiszabható büntetés nagysága.

Nyomozóhatóságunk alapfeladata valamennyi szükséges intézkedés megtétele annak érdekében, hogy a költségvetésnek okozott károk megtérüljenek. Vagyonfelderítési technikáink alapján számos esetben nemcsak a hazai, hanem a külföldi, bűnös úton szerzett vagyonelemek felderítése is sikeres, ezeket a bíróság végleg elvonja.

A fiktív áruutaztatás az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerrel kiszűrhető, vagy az elkövetők üres kocsikat járatnak, mintha az áruforgalom tényleges lenne?

Az Elektronikus Közútiáruforgalom- ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) a jogszabályban meghatározott termékek (zöldségek, gyümölcsök is) közúti szállítását kell bejelenteni. Ha az adózó a termékeket bejelentés nélkül vagy nem a bejelentésben szereplő mennyiségben szállítja, akkor mulasztási bírsággal sújtható.

A NAV a bejelentett információkkal kapcsolatban kontrolladatokkal is rendelkezik, így az adateltérés észlelésével az üres szállítások kiszűrhetők.

Fix és mobil tömegmérő ellenőrzőpontok segítik a hatóság munkáját. Ezek és az EKÁER adatai valós időben nyújtanak betekintést a ténylegesen zajló folyamatokba. A NAV magas színvonalú kockázatkezelési rendszere ezen adatok gyors feldolgozásával támpontokkal szolgál a jogellenes magatartás felderítéséhez.

Hazánkban igen magas az áruk áfatartalma. Ezzel összefüggésben gyakoribbak az áfacsalások, mint azokban az országokban, ahol sokkal kisebb az általános forgalmi adó?

Az áfacsalás valamennyi EU-tagállamban jelen van. Magyarország az elmúlt években számos olyan módosítást és újítást vezetett be (például online pénztárgépek, online számla rendszer, EKÁER), amelyek hatékonyan szolgálták az áfacsalás elleni fellépést. Mindehhez szisztematikusan párosult, illetve párosul a NAV valamennyi eszközrendszerének hatékony és összehangolt alkalmazása, az áfacsaló szervezett elkövetői körök elleni fellépés, aminek eredményeit a hatóság folyamatosan közzéteszi.

Az áfarés adatai kedvezőek Magyarországon (az Európai Bizottság jelentése szerint a 2020-as végleges adat 5,1%, ami uniós viszonylatban kiemelkedő eredmény).

A hazai sajtóorgánumok már a korábbiakban is mélyrehatóan adtak betekintést azon folyamatokról, miszerint Magyarország éllovasnak tekinthető az áfarés leszorításában. Ezen adat többéves, tudatos jogalkotási, gazdaságtámogatási döntések, valamint a végrehajtó hatóság tervszerű tevékenységének eredményeképpen is aposztrofálható. Az eredmény eléréséhez nagymértékben hoz­zájárult a NAV bűnfelderítési tevékenysége, amely ötvözve a pénzügyőri ellen­őrzés és az adóhatósági fellépés eredményeit, célzottan és eredményesen lép fel a költségvetést károsító bűnözői csoportok ellen. Mindemellett világos üzenetet közvetít az adójogszabályokat betartó és jogkövető piaci szereplők számára is, miszerint a hatósági piacvédelem révén reális lehetőség van a befektetések tervezésére és megvalósítására is, amely a gazdasági szereplőknél megtérül, profitot termel, másfelől az állam pénzügyi bevételeit növeli.

A mezőgazdasági termékekkel összefüggő áfacsalásos ügyek száma és az elkövetési érték milyen tendenciát mutat az utóbbi években?

A NAV kiemelt célja a jogkövető és együttműködő adózók támogatása, míg a szándékos adóelkerülőkkel szemben a jogszabály által biztosított teljes eszköztárral lép fel a hatóság.

A fordított adózási szabályok alkalmazása után a mezőgazdasági jellegű áfacsalások középpontjába került szója- és repcedara-kereskedelmi, valamint a műtrágya-kereskedelmi ágazatban bekövetkező negatív tendenciákra a hatóságunk azonnal reagált, a piactisztítást célzó fellépés rendkívül eredményes volt.

Mindez azonban nem jelenti, hogy a hatóság hátradőlve szemlélheti tovább az eseményeket. A NAV ahol kell és lehet, támogat és segít, ahol pedig arra van szükség, ott a büntetőjogi eszköztár bevetésével lép fel.

Pontos nyomon követés

Az EKÁER előzetes bejelentésen alapuló, az áruk útját egészen a megérkezésig nyomon követő, társrendszeri (HU-GO) adatokat felhasználó rendszer, amelynek egyfajta keretet ad a kockázatibiztosíték-nyújtási kötelezettség, valamint a hatósági zár alkalmazásának lehetősége.

Az előzetes bejelentés tájékoztat a gazdasági eseményről, vagyis arról, hogy közúton mely forgalmi rendszámú gépjárművel, honnan hová, milyen típusú árut és milyen mennyiségben szállítanak.

A gépjármű mozgása a belföldi kamerahálózat segítségével követhető a forgalmi rendszámhoz, érzékelt útvonaladatok alapján. A szállított áru mennyiségét fix és mobil tömegmérő ellenőrzőpontok adatai mutatják. Emellett a közúti és az átvételi helyen végzett ellenőrzések támogatják a rendszer hatékonyságát.

Az online számla, az EKÁER és a kockázatkezelési rendszer láthatóvá teszi a hatóság számára a jogkövetéstől való elmozdulást, ami a zöldség-gyümölcs kereskedőkre is értendő. Erre a szektorra kiemelt figyelmet fordít a hatóság, ami a NAV által hivatalosan közzétett és bárki számára megismerhető éves ellen­őrzési tervekben is visszaköszön.

Pontos adat a felderítési százalékra nem létezik, mivel – a feketegazdaság mértékének adatához hasonlóan – nem ismert az összes bűncselekmény száma.

Évente mennyi nagyobb volumenű áfacsalási ügyet derítenek föl hazánkban, és ezek főként mely gazdasági ágazatokhoz köthetők?

A nagyobb volumenű csalásokkal kapcsolatban minden esetben sajtóközleményt adunk ki, amelyben a magatartás formáját is megjelöljük.

Ily módon látható, hogy a paletta rendkívül széles, legyen szó foglalkoztatásról, árukereskedelemről, szolgáltatásról, számlagyári tevékenységről, hamisításról vagy éppen illegális dohány-, ásványolaj- vagy üzemanyag-kereskedelemről.

Az ársapkák bevezetése óta az ezzel érintett termékek esetén az áfacsalások száma nőtt vagy csökkent?

Az ársapkával érintett áruk esetében jelentkező kockázatokat a NAV már a rendelkezés bevezetése előtt kiemelten kezelte. A felderítések ennek okán nem a vakszerencsének köszönhetők, hanem a hatóság tudatos és szükségszerű fellépésének. A bűnügyi tapasztalatok szerint az ársapka okozta árképzés mindenképpen befolyásolta a jogellenesen elérhető profit nagyságát, így negatív irányú elmozdulásról nem beszélhetünk. Ugyanakkor, ha szükséges, teljes szigorral lépünk fel, ahogyan arról a tavaly októberben közzétett közleményben is beszámoltunk egy cukorral és étolajjal üzletelő bűnszervezet felszámolásának kapcsán.

Forrás: Kertészet és Szőlészet