Hét éven át vizsgálta egyedülálló részletességgel a szivárványos pisztrángok daganatos megbetegedéseit a MATE Állattenyésztési tudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, Dr. Hoitsy Márton. Az eredmények alapján a szakember rendszeres szűrővizsgálatokat javasol a tenyészállatokat tartó tógazdaságoknak, amellyel a lehető leghamarabb ki lehet szűrni a daganatos betegségben szenvedő halakat.
A lazacfélék közé tartozó szivárványos pisztráng Európa egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja, ezért az állományok egészségvédelme és betegségektől való megóvása nagyon fontos kritérium. Mivel tartásuk, takarmányozásuk és állatorvosi kezelésük egyaránt komoly költséget jelent, az esetleges elváltozások minél korábbi azonosítása a halállomány egészsége és a költséghatékonyság szempontjából egyaránt kulcskérdés.
A halakat megtámadó vírusok, baktériumok, gombák és paraziták mellett ráadásul a daganatok kialakulása egy további veszélyforrást jelent.
Ennek okai sok esetben mindmáig tisztázatlanok, így a halakban előforduló tumorok típusainak, áttétképző képességének vizsgálata és az érintett szervek megismerése mind új oldalról világíthatják meg az onkológia témakörét.
Dr. Hoitsy Márton állatorvos, a MATE Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola kaposvári doktorjelöltje 2015 és 2022 között olyan mélyre ható részletességgel vizsgálta a halak daganatait és azok hatásait, ahogyan Magyarországon korábban még senki.
„Kutatásaim során célul tűztem ki a Magyarországon tenyésztett, daganatos megbetegedésekkel érintett szivárványos pisztráng állományok alapos állatorvosi kivizsgálását. Emellett törekedtem egy olyan optimális eljárás kidolgozására is, amely segítheti a tenyésztőket és a velük dolgozó állatorvosokat a daganatok korai fázisban való felismerésében” – hangsúlyozta a fiatal szakember, aki
Dr. Molnár Tamás Gergely tanszékvezető egyetemi tanár és
Dr. Gál János, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével végezte doktori kutatásait.
„Kóros elváltozásokat 51 egyedben találtunk. Azt tapasztaltuk, hogy az érintett állatok elkülönültek a többiektől, a medence alján, esetleg a befolyó közelében tartózkodtak.
A betegség előrehaladott állapotában a halak izomzata sorvadt volt, a súlyos tünetek megjelenése után néhány nappal pedig oldalukra dőltek, kiegyenesedtek, majd elpusztultak. A tüneteket mutató halakban aztán különféle képalkotó diagnosztikai eljárásokkal azonosítottuk a kóros elváltozások helyét és méretét” – meséli tapasztalatait Dr. Hoitsy Márton.
A kutatás számos tudományos újdonságot hozott. A fiatal kutató többek között elsőként végzett hazánkban pisztrángokon daganatszűrési vizsgálatokat CT- és MRI-berendezések segítségével, emellett pedig elsőként írt le speciális áttétet szivárványos pisztrángok veséjében. Emellett az újgenerációs szekvenálás módszereivel Magyarországon elsőként végzett vírusvizsgálatokat szivárványos pisztráng daganatokon, amellyel kilenc potenciálisan rákkeltő víruscsaládot azonosított.
Az eredmények alapján a fiatal kutató rendszeres ultrahangos szűrővizsgálatokat javasol a tenyészállományt tartó tógazdaságoknak, amellyel hamar ki lehet szűrni a daganatos betegségben szenvedő halakat. Ily módon ugyanis a termelés még gazdaságosabbá és biztonságosabbá válhat.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
