A tövises kapri (Capparis spinosa) Elő-India és Kaukázus környékéről származó cserje. Már az ókor óta termesztik. Római közvetítéssel került a Földközi-tenger mellékére, és mivel számára kedvező körülményeket talált, így megtelepedett. Közepesen melegigényes, jól tolerálja a szárazabb feltételeket, gyenge fagyokat is elvisel.
Nem valódi bogyó
A kapribogyó alatt a kinyílás előtt szedett virágbimbókból előállított különleges ízesítőt értjük. A virág egyébként gyönyörű, de rövid életű. Bimbója májustól szeptemberig szedhető. Frissen fogyasztásra alkalmatlan, ugyanis rendkívül keserű. Néhány hétig sóval rétegezve pácolják, majd ecettel, olajjal vagy sós felöntőlével tartósítják.
Jellegzetes, fanyarkás ízével különleges összetevője salátáknak, mártásoknak, körözötteknek, szendvicseknek. Hidegtálakat is díszítenek és ízesítenek vele.
Éppoly jó, mint az igazi
Azoknak sem kell lemondani erről az úri huncutságról, akiknek a pénztárcájuk vehemensen tiltakozik ellene. Az emberi leleményességnek köszönhetően ugyanis az idők során számos alternatívára bukkantunk. Lássunk most ezek közül néhányat, amelyek nálunk is beszerezhetők vagy megtermeszthetők.
A salátaboglárka (Ranunculus ficaria) kora tavasszal kezd virágozni, tehát ha meg akarjuk kóstolni fermentálva, még azelőtt kell elcsípni. A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) szorosan követi, szintén zárt, kinyílás előtti bimbóit tehetjük el sós- ecetes vízben.
Pácoljuk egy teljes napon keresztül sós vízben, majd tegyük át kicsiny üvegcsékbe és öntsük fel fehérborecettel vagy tárkonyecettel. Fogyasztásig hűtőszekrényben tároljuk. Nyáron a kert doktora, vagyis a sarkantyúka (Tropaeolum majus) felé vehetjük az irányt. Egy marék zsenge termésből készül az attrakció. Csak a zöldszínű, éretlen magtokokat gyűjtjük, az érett barnák a következő évi utánpótlást biztosítják. A megtisztított magtokokat tegyük egy tálba, öntsünk rájuk egy kevés vizet, épphogy ellepje a terméseket és adjunk hozzá 1 teáskanál sót. Hagyjuk állni 2-3 napon keresztül szobahőmérsékleten, majd a leszűrt terméseket tegyük át tiszta üvegekbe. Egy lábasban kis lángon melegítsünk fel 200 ml fehérborecetet, főzzünk bele egy babérlevelet, és néhány szem fekete borsot, végül oldjunk fel benne 1 teáskanálnyi cukrot. Öntsük a meleg ecetet a termésekre, hogy teljesen ellepje őket, aztán zárjuk le az üveget. Hűtőszekrényben 6 hónapig eltartható.
Gyűjtsünk egy csészényi bimbót, majd öblítsük le őket. Keverjünk össze 120 ml fehérborecetet és vizet. Ízesítsük 1 teáskanál sóval, 1 babérlevéllel, néhány szem fekete borssal, korianderrel, esetleg 1 kisebb gerezd fokhagymával, és forraljuk fel. A lecsepegtetett virágbimbókat szórjuk üvegekbe és öntsük fel az átszűrt ecettel. Fedjük le és kihűlés után tegyük hűtőszekrénybe. 3 napnyi érlelődés után fogyasztható. Kb. 2-3 hétig tartható el hűtőszekrényben.
Az igazi kapribogyó remek találmány, éppen ezért érdekes kihívás megpróbálni hasonlót készíteni, pláne, ha minden adott hozzá.
