Cukorbetegek, szívbetegek segítője lehet a vadrizs - ami nem is rizs...

A vadrizs az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, és a perjefélék családjába tartozó nemzetség, gyakorlatilag egy fűféle.

A vadrizs fajok a sekély vizű, kis tavakat és lassú folyású patakokat kedvelik. Sokszor a növénynek csak a virágos csúcsa látszik ki a vízből. A vadrizs közeli rokonságban áll a rizzsel (Oryza sativa), amely szintén a perjefélékhez tartozik.

Észak-Amerikában három fajuk őshonos. Az északi vadrizs (Zizania palustris) egyéves növény. A Nagy-tavak környékén és Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományok északi erdeiben honos. Az északi vadrizs Minnesota állam címergabonája. Ezen a környéken a növényt még mindig kenuk segítségével takarítják be.
Az indiánrizs (Zizania aquatica) egyéves növény. A növény a Szent Lőrinc-folyó környékén, az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl partjain él.
A harmadik faj a texasi vadrizs (Zizania texana) pedig évelő növény. Csak Texas állam középső részén, a San Marcos-folyó környékén található meg. A texasi vadrizs kihalófélben van, az élőhely elvesztése és a környezetszennyezés miatt. A virágpor csak 75 centiméterre tud eltávolodni a növénytől. Ha a virágpor ebben a rövid távolságban nem talál megfelelő „társat”, akkor kárba vész.

Sekély vizekben, mocsaras területeken él

Fotó: wikipedia

Fontos fűféle

A nemzetségből a leggyakrabban az északi vadrizst takarítják be, ezt hagyományosan kenuk segítségével végezték. A növényt behajlították a kenuba és aztán fabotocskákkal kiveregették a magokat. A botocskák méretét és az egyéb kellékek paramétereit az állami és a törzsi törvények írják elő még napjainkban is. Minnesotában a botocskák vastagsága 2,5 centiméter átmérőjű, 75 centiméter hosszú és 0,5 kilogramm tömegű kell, hogy legyen. A növényeket nem kell hevesen ütni, csak éppen megmozgatni, hogy az érett magok kihulljanak. Begyűjtéskor néhány mag lehull az iszapos fenékre, ahol télen pihen, de tavasszal ki csírázik. A gabonák közül az indiánok csak a vadrizst és a kukoricát termesztették, de igyekezniük kellett a betakarítással, mert a vadrécék és egyéb víziállatok kedvenc táplálékát is a vadrizs. A vadrizst majdnem mindig szárítva és egészben (őrlés nélkül) adják el.

Habitusában kicsit hasonlít a nádhoz, de ha mély a víz ennek csak a virágzata látszik ki belőle...

Fotó: wikipedia

Ma már üzemi méretekben termesztik

Főtt vadrizs tápértéke és íze miatt igen kedveltté vált a 20. század végére, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban megkezdődött ipari mértékű termesztése. Az USA-ban főleg Kaliforniában és Minnesotában termesztik mocsaras helyeken. Kanadában pedig inkább a vad állományait takarítják be. Kanada legnagyobb vadrizs termesztője Saskatchewan tartomány.

Van egy ázsiai faja is a Zizania latifolia amelyet korábban Kínában gyűjtöttek, manapság már elvesztette jelentőségét, mert nem tudták termesztésbe vonni.

Állománya nagyon megritkult, veszélyeztetett faj lett mivel Kína növekvő népessége a növény élőhelyét elfoglalja és beülteti a valódi rizzsel. Érdekesség, hogy ezt véletlenül betelepítették Új-Zéland területére, ahol pedig inváziós fajnak számít.

A vadrizs tálaláskor is jól mutat, a hagyományos, fehér rizsköretbe keverve

Fotó: wikipedia

Nem csak gabona, zöldség is

A Zizania latifolia fehér, vaskos szárát zöldségként árulják Kelet- és Délkelet-Ázsiában. A szár megvastagodását az Ustilago esculenta nevű gomba okozza. Ez a gomba megakadályozza, hogy a növény kivirágozzon, emiatt ivartalan szaporítással termesztik. A begyűjtést a növény életének 120. és 170. napja között végzik. Azért ekkor, mert ebben az intervallumban a gomba megtámadja a növényt, de még nem kezdett el szaporodni. Ha hagyják ezen az időn túl „érni”, akkor a növény szára megfeketedik és szétesik. Ezt a zöldséget főleg Kínában kedvelik, ahol „gaosun” és „jiaobai” neveken ismerik. Emellett kerti tavak dísznövényként is tartható a vadrizs.

Mért érdemes fogyasztani?

A vadrizsnek jelentős a B1, B2, B6 vitamin mellett a vas, kálium, foszfor, cink és magnézium tartalma is. A vadrizs magja gluténmentes, élelmi rost és kalóriatartalma a barna rizshez hasonló. Teljes értékű fehérjeforrás, mert tartalmazza az összes aminosavat, ami szervezetünk számára hasznos.
Rosttartalmának köszönhetően salaktalanítja a szervezetet, támogatja a fogyást. A magas rosttartalom nagyon jól szabályozza az éhséget, nagyobb telítettségérzetet ad, jgy csökkenti az étvágyat. Kálium tartalma segíti egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását.
Számos előnyös egészségi hatása van még: csökkenti a szívbetegség, a cukorbetegség, és az Alzheimer kór kialakulásának esélyét. Cukorbetegeknek is ajánlják a fogyasztását, mert a vadrizs egyensúlyban tartja a vércukorszintet.

Íze igen intenzív, füstös. Emiatt jellemzően inkább keverve készítik, leggyakrabban rizzsel, de sok minden más körettel is jól harmonizál. Levesbetétnek és akár édességekhez (pl:pudingba) is használható.

Főzési ideje hosszabb,mint a hagyományos fehér rizsé kb. 30-40 perc. Amennyiben 25-30 percre hideg vízben beáztatjuk, akkor a főzési idejét 5-10 perccel csökkenthetjük. Főzés közben a rizsszemeket borító maghéj felpattoghat, de ettől nem lesz ragacsos, állaga pergő marad.