Back to top

Az éghajlati stresszhelyzetben lévő Irak 5 millió fát ültet el

Irak miniszterelnöke kampányt hirdetett az éghajlatváltozás súlyos hatásainak leküzdésére a vízhiányos országban, többek között ötmillió pálma és egyéb fa ültetésével. Az olajban gazdag, de háború sújtotta Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved, melyeket a melegedő bolygó tovább súlyosbít.

Fotó: Wikimedia Commons
Mohammed Shia al-Sudani miniszterelnök egy klímakonferencián elmondta, hogy már több mint hétmillió irakit érintett az éghajlatváltozás, és több százezer embernek kellett elhagynia az otthonát az aszály miatt.

Olyan kihívásokra hivatkozott, mint

a 'magas hőmérséklet, az esők hiánya és a növekvő porviharok', valamint a zöldfelületek zsugorodása, amelyek mind 'fenyegetik az élelmiszerellátást, az egészséget, a környezetet és a közösség biztonságát'.

Az október végén hivatalba lépett Sudani azt mondta, hogy kormánya 'nagy erdősítési kezdeményezést indít, amely során egyebek mellett ötmillió fát és pálmát is elültetnek Irak összes kormányzóságában'.

Tavaly tavasszal Irakon mintegy tucatnyi nagyobb homok- vagy porvihar söpört végig, amelyek Bagdadot és más területeket is elleptek, ezreknek okozott légzési nehézségeket, valamint ezek miatt repülőterek és iskolák bezárására kényszerültek.

A déli Bászrában tartott konferencián, amelyen külföldi nagykövetek és ENSZ-tisztviselők vettek részt, Sudani kijelentette, hogy a kormány egy tágabb 'iraki klímapolitikai vízión' dolgozik.

Mezőgazdasági művelés Irakban
Mezőgazdasági művelés Irakban
Fotó: Wikimedia Commons

A terv magában foglalná a tiszta és megújuló energiaforrások támogatását, az új öntözési és vízkezelési projekteket, valamint az ipari gázfáklyázás csökkentését, anélkül, hogy részleteket közölne a finanszírozásról vagy az időkeretekről.

Sudani kijelentette, hogy

Irak 'előre halad a szerződések megkötése felé a megújuló energiát hasznosító erőművek építésére vonatkozóan, amelyek 2030-ra villamosenergia-szükségletünk egyharmadát biztosítják'.

Pálmaligetek vs. porviharok

Sudani hivatkozott továbbá 'Irak jogainak megőrzésére irányuló erőfeszítésekre a Tigris és az Eufrátesz folyó vizein', azon a két vízi úton, amelyek vízhozamát csökkentették, és az iraki tisztviselők a Törökországban és Iránban felfelé húzódó gátakat hibáztatták.

'Az egyoldalú vízszabályozás a felvízi országokban növeli a klímaváltozás hatásai által veszélyeztetett országok sebezhetőségét'

- mondta az iraki miniszterelnök a bászrai találkozón.

Piac Bagdadban
Piac Bagdadban
Fotó: Wikimedia Commons

A szélesebb körű terv részeként a kormány a városok körüli zöldövezetek létrehozását említette, amelyek szélfogóként szolgálnak a porviharok ellen.

Irakot egykor '30 millió pálmafa országának' titulálták, de a több évtizedes konfliktusok és a kudarcot vallott közpolitikák tönkretették a nemzeti jelképet, miközben az urbanizáció csökkentette a hagyományos zöldterületeket. A buja pálmaligetek, amelyek egykor olyan nagyvárosokat védtek, mint Bagdad vagy Karbala, átadták helyét a betonnegyedeknek.

A pálmák alatt akár mezőgazdasági termelés is folytatható
A pálmák alatt akár mezőgazdasági termelés is folytatható
Fotó: pixabay.com

Sudani ígéretet tett arra, hogy Bagdad hamarosan regionális konferenciát szervez az éghajlatváltozás és más környezeti terhelések elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés megerősítése és a szaktudás cseréje érdekében.

„Felszólítom a baráti országokat és az ENSZ összes szervezetét, hogy támogassanak minket abban, hogy szembenézzünk az éghajlatváltozás hatásaival”

- mondta Sudani.

Szaúd-Arábia, Irak gazdag szomszédja 2021-ben bejelentette, hogy egy évtizeden belül 10 milliárd fát ültet a területén, valamint további 40 milliárd fát más országokkal együttműködve.

Irak elhelyezkedése
Irak elhelyezkedése
Fotó: Wikimedia Commons

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Már alig egy maroknyi ember lélegzik valóban tiszta levegőt a Földön

A mérések szerint alig több, mint 80 000 ember jut teljesen tiszta levegőhöz a Földön. De mit értünk tiszta levegőn?

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Ki termeszthet Bimit?

Egyáltalán, mi az a Bimi? A Bimi a brokkoli és a kínai kel, azaz pontosabban a kai-lan keresztezéséből jött létre. Csak valami kicsit más ebben a brokkoliban.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.