0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 19.

A baromfiágazat 2022-ben

A baromfi termelés minden termékpályán tapasztalható a csökkenés hangzott el az Eurofins budapesti rendezvényén. A webináriumon az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait.

A Baromfi Terméktanács (BTT) adatai alapján 2022–21-ben mindegyik baromfiágazat eredményessége csökkent. A teljes ágazat 88 százalékos eredményt mutatott, azaz 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Az éves tojástermelés 2022-ben 1,216 milliárd darab volt, ami mintegy 4,5 százalékos csökkenés 2021-hez képest.

A termelés minden termékpályán tapasztalt csökkenésének fő oka a madárinfluenza-járvány, annak közvetlen és közvetett hatásai. A fertőzött állományokat ki kellett vágni, de megelőző kivágásokra is szükség volt. További probléma, hogy amíg egy körzetben jelen volt a madárinfluenza, addig korlátozás volt érvényben a telepítésekre. Továbbá exportkorlátozásokat is maga után vont a betegség felbukkanása, egyes harmadik országokba nem lehetett szállítani.

A termelés csökkenéséhez vezetett az inputanyagok árának az emelkedése, az önköltség növekedése. Sokan azért hagyják abba a termelést, mert azt nem tudják finanszírozni. A takarmányozás költsége drasztikusan megnőtt, márpedig a baromfiágazatban eddig is az tette ki az önköltség kétharmadát.

A termeléshez kapcsolódó egyéb alapanyagok, a csomagolóanyagok és a gyógyszerek importból származnak, ezért az euróárfolyam ingadozása tovább növelte az ágazat önköltségét. Az energia esetében, akár gázról, akár elektromos áramról beszélünk, szintén emelkedtek az árak. Nehéz megterveznie a gazdáknak, hogy két hónap múlva milyen önköltséggel számolhatnak, és hogy milyen áron éri meg eladniuk a termékeiket.

Molnár Györgyi, a Baromfi Terméktanács mezőgazdasági titkára szerint mindezek a negatív tényezők rendkívül hátrányos helyzetbe hozták a baromfiágazatot, és egyelőre nem látszik pozitív fejlemény.

Az ágazat másik nagy problémája a BTT szerint az import. A tavaly január-szeptemberi adatok szerint a brazil csirkeimport 39 százalékkal nőtt, az ukrán pedig
80 százalékkal. 2023-ra a WTO-tárgyalások alapján a MERCOSUR-államokból plusz 180 ezer tonna termék hozható az EU-ba. Ez heti 6 millió csirke termelését és vágását váltaná ki, vagyis az Európai Unióban ennyivel kevesebbet kellene termelni. Nagyon erős a verseny, és ráadásul ezek az importok rendkívüli mértékben befolyásolják az árat.

Az Ukrajnából érkező import 2022-ben erősen megugrott, mert az EU vámmentessé tette egyes termékek behozatalát a lerohant ország számára. A baromfihús importja 80 százalékkal nőtt, azon belül a fagyasztott húsé 143 százalékkal.

Szakértői becslések szerint ellenőrzés hiányában a hivatalosnál lényegesen több ukrán baromfihús és étkezési tojás áramlik be, akár 25-30 százalékkal több. Ez a gazdasági károkon túl nemcsak állategészségügyi és állatjólléti kérdéseket vet fel, hanem azt is, hogy mekkora élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek.

A vámmentes ukrán tételek összezavarhatják az étkezési tojás piacát is. Az Ukrajnából érkezett teljes tojásimport 300 százalékkal volt több az előző évinél. A friss tojás importja 446 százalékkal nőtt, a héj nélküli tojásé (por és lé) 162 százalékkal.

Az ukrán import azért nem okozott mégsem akkora piaci problémát, mert egyrészt az USA-ban is csökkent a termelés, emiatt nőtt az importigényük, másrészt az Európai Unióban a madárinfluenza miatt Franciaországban és Spanyolországban rengeteg tyúkot ki kellett vágni. E kieséseket helyettesítette az ukrán import. Ha a következő hónapokban visszaáll a termelés a normálisra, akkor az ukrán import nagy nehézségeket fog okozni.

A fogyasztási szokások változása szintén kihívások elé állítják a baromfiágazatot. Különböző zöld mozgalmak, állatvédők és magukat állatvédőnek mondó, vegetariánus és vegán szervezetek gyakorolnak nyomást az európai fogyasztókra, aminek közvetlen hatása általában a hústermékek fogyasztásának a csökkenése.

Igaz, ez a baromfihúst érinti a legkevésbé.

Továbbá az infláció hatására Magyarországon – és az Európai Unióban is – mindenki meggondolja, hogy mikor, mennyit és mit vásárol. Ugyanakkora termelési volumen mellett a fogyasztás csökkenése relatív túltermelést, egyben árcsökkenést eredményez. Ha erre a piacra még rázuhan az előbb említett import, az még tovább rontja az uniós termelők helyzetét. Az importáruk olcsók, ezért az európai termelés fog csökkenni. Fontos volna, hogy átmenetileg csökkentsék az európai térségbe importált baromfitermékek mennyiségét, akár vámmal, akár minőségi kritériumokkal. Másrészt, ezzel párhuzamosan, baromfitermékeket népszerűsítő programokat kellene indítani, akár kimondottan az EU-s eredetű baromfitermékekre. Így ismét egészséges piaci egyensúly jönne létre. Sajnos, ilyen irányú lépések nem látszanak az EU részéről.

A madárinfluenza-járvány jelentősen befolyásolta a piaci folyamatokat. Korábban 2-3-5 évente jelent meg, évente egyszer rövidebb időszakra, de most már szinte folyamatosan jelen van. A tavaly november 4-én kitört madárinfluenza-járvány a mai napig tart, de részletes fajonkénti adatok még nem állnak róla rendelkezésre. A hatékony hatósági fellépésnek köszönhetően a különösen fontos kerekegyházi tojástermelő régió víziszárnyas-vágóhídjára és tojáscsomagolójába sem tojás, sem víziszárnyas nem kerülhet olyan területről, ahol a madárinfluenza megjelent.

Az Európai Unió rendeletet hozott a madárinfluenza elleni vakcinázásról és a megbetegedés elleni fellépésről, hogy ne legyen több ilyen hosszú járvány.

Csakhogy a rendelet nem tisztázta, hogyha egy tagállam a vakcinázás mellett vagy az ellen dönt, akkor hova és miként szállíthat az EU-n belül élő állatot vagy baromfiterméket, húst vagy tojást. A tagállamokra van bízva az erre vonatkozó stratégia kialakítása.

A baromfitartásban meghatározó szerepe van a fogyasztói árak befagyasztásának, ami nemzeti hatáskörbe tartozik. A magyar kormány intézkedéséről kijelenthető, hogy kezdeti pozitív hatása után mára elvesztette aktualitását. Negatívan hatott a választékra, befolyásolta a fogyasztási szerkezetet és a beszállítói kapcsolatokat. Az ágazat számára fontos volna, ha március végén kivezetnék az intézkedést, azzal párhuzamosan pedig magyar termékek vásárlására ösztönöző kampányokat indítanánk, egyúttal erősítve a hazai termékek elérhetőségét és a magyar termékek piaci arányát.

Az étkezési tojást termelőket a tojásforgalmazási szabályok várható változása állítja nehézségek elé.

Az eddigi gyakorlattól eltérően nem lesz elegendő az első csomagolási helyen megjelölni a tojásokat, hanem kizárólag a termelői telepen lesz kötelező, ami nagy adminisztrációs terhet és költséget jelent a termelőknek.

Az EFSA nemrég megjelent tanulmánya szerint az étkezésitojás-termelő tyúkok tartását tovább szigorítják, a ketreces tartást teljesen meg akarják szüntetni. A tanulmány érinti a napos brojlerek forgalmazását, a vágóhidak működését és a tenyészállatok tartását. 2012-ben már kötelező volt lecserélni a régi ketreceket, teljesen új technológiát kellett beállítania a tojástermelőknek, ami sok pénzükbe került. Ezek a technológiák most 10 évesek. Ezeket akarják most kivenni, olyan gazdasági helyzetben, amikor mindennek emelkedik az ára, infláció van, sokszor még az önköltséget sem lehet érvényesíteni az árban.

Magyarországon 80 százalékban ketreces tartásról beszélünk, de az Európai Unióban is 45 százalék. Az EFSA az állatok jólléte mellett nem vette figyelembe a környezet védelmét, nem nézte a környezetterhelést, nem nézte a gazdaságosságot. Az ágazat 2012-ben, a hagyományos ketrecek kivezetésekor azt az ígértet kapta, hogy nem lesz további szigorítás. Az ígéret feledésbe merült.

Az utolsó, de egyre erősödő kérdés a napos kakasok leölése. A már jó két éve zajló tárgyalásoknak két irányzata van az EU-ban. Az egyik a kakasok felnevelése és hasznosítása, a másik a korai nemdetektálás mellett érvel.

A középút volna kívánatos: a napos kakasokat ragadozó állatok etetésére lehetne hasznosítani akár állatkertekben, akár kisállatneveléssel foglalkozó telepeken, ahelyett, hogy drága új technológiákat vezetünk be, ami tovább drágítja a keltetést.

Nehéz most optimistának lenni a baromfiágazatban. Az Európai Unió olyan változtatásokat hajt végre rendeleteiben, hogy az állattenyésztés előbb-utóbb csökkenjen, netán megszűnjön. Ha rendeletileg ilyen helyzetbe kényszerítik a termelőket, akkor nem lesz állattenyésztés, és marad a tücsök, a bab meg a szója.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu