Back to top

A távol-keletieknek gigantikus heréjét gyúró szent állat, nálunk vadászható vadfaj

Február végén tartotta utolsó társas apróvadvadászatát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Alattyáni Úttörő Vadásztársaság. A vadászat egyik körhajtása közben a sűrűből kiváltó vad egy hazánkban idegenhonos ragadozófaj (emiatt egész évben vadászható), mégpedig egy nyestkutya volt, ami a 84 éves vadász, Mosonyi Sándor felé somfordált. Az élemedett vadász jól irányzott lövésétől a vad tűzbe rogyott.

Sok vadász csak hallomásból ismeri a nyestkutyát, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig még nem is igen láttak ilyen ragadozót, ezért is számít különleges elejtésnek, ami az Alattyáni Úttörő Vadásztársaság vadászatán történt. A nyestkutya csak kis létszámban van jelen Magyarországon, a 2021/22-es vadászati évben az egész országban 6 példány került puskavégre.

A faj vándorlás útján jutott keletről nyugatra, Magyarországon a ’60-as évek elején figyelték meg először, de szőrmetenyészetekből kiszökve is elterjedt Európában, amíg 1997-ben az Európai Unió megtiltotta tenyésztését és kereskedelmét.
Fotó: Wikipédia

A Japánban, Kínában és Szibériában őshonos állat a japán folklór egyik szent állata.

A tanukiként nevezett nyestkutyák az ottani néphiedelem szerint alakváltó lények, tárgyakat, személyeket képesek lemásolni.

Emellett a hagyomány úgy tartja, hogy a hatalmasra duzzadó herezacskóikkal bármire képesek, akár egy anyahajót is hajtogatnak belőle szükség esetén.

Távol-Keleten szerencsét hozó állatnak tartják, ezért sok bolt kirakatában megjelennek különböző tárgyi formában. Mivel a valóságban remekül rejtőzködnek, valószínűleg ez lehet az alapja annak a legendának, miszerint még akkor is az emberek közt járnak, amikor nem látni őket, hiszen képesek az átalakulásra.

A japán ábrázolásmódban is merész szerepet kapott a nyestkutya, ugyanis gigantikus méretű bőrredőkkel látták el a különféle alkotásokon.

A nyestkutyának főként a herezacskója került be a köztudatba a praktikus nyúlósága miatt, azonban a távol-keletiek nem társítottak hozzá szexuális játékosságot, és nem kapcsoltak az állatokhoz termékenységkultuszt sem.

Fotó: Wikipédia

Az ábrázolásmódok alapján a tanukik a herezacskóikat gyakran használják mindennapi tevékenységek közben, ezekkel halásznak, vagy éppen esernyőként készítenek maguknak belőle – addig gyúrják, amíg a bőr fel nem veszi a kívánt formát.

Ráadásul a távol-keleti legenda szerint a nyújtható nyestkutyaherével pénz is állhat a házhoz. Az ötvösmesterek aranyverés közben a rendkívül rugalmas tanuki-herezacskóbőrbe tették az aranyat, hogy azt minél vékonyabbra lapíthassák. Így kapcsolódott később össze a here és a pénz, aminek köszönhetően később nyestkutyabőrből pénztárcákat kezdetek készíteni.   

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lakott területeken is lőhetik a vaddisznókat a Balatonnál

Rendőrségi engedéllyel, télen és kora tavasszal belterületen is ki lehet lőni vaddisznót Balatonmáriafürdőn, mivel egyre többen vannak.

Aligátor "kopogott be" a házba, majd belekóstolt az ajtót nyitó férfiba

Aligátor "kopogtatott" be egy floridai férfi házába, akit az ajtónyitást követően meg is harapott - írta vasárnap a The Guardian című brit napilap.

Megváltozott az ólomsörét vadászati használata

Hazánkban vizes élőhelyeken ólomsörétet 2005-óta nem lehet használni. Azonban, mint ahogy Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke az idei FeHoVa megnyitóján megemlítette, február 15-től a vizes élőhelyeken nemcsak az ólomsörét használata, de már a hordozása is tilos az Európai Parlament és a Tanács rendelet-módosítása értelmében.

Perzsa leopárd született a Miskolci Állatkertben

A perzsaleopárd-kölyök született a Miskolci Állatkertben, a héten tartották az első állatorvosi vizsgálatát.

Kárpát-medencei ragadozómadár-leltár készült

Nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén 20. alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását. A kezdeményezés az Európai Unió által támogatott PannonEagle és SakerRoads LIFE projektek keretében valósult meg.

Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai "fővárosába"

Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ talán legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

Csernobil kutyái

A csernobili atomerőmű körüli elzárt zónában élő kutyák genetikailag már nem azonosak fajtársaikkal. Elképzelhető, hogy új belső mechanizmusokat építettek ki a szélsőséges környezetben való túlélés érdekében.

A flamingók sokkal inkább társas lények, mint azt korábban gondoltuk

A tudósok a karibi és chilei flamingók személyiségét és társas viselkedését elemezték. Mindkét faj madarai hajlamosak voltak arra, hogy olyanokkal töltsenek időt, akiknek a személyisége hasonló volt a sajátjukhoz.

Élménygazdag, egyben modern vadászmúzeum Hatvanban

A hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és mindezt a legmodernebb interaktív eszközökkel mutatja be.

Az agancsgyűjtés lopásnak minősül

Javában tart a szarvasok agancshullatása, aminek illegális, engedély nélküli gyűjtését a törvény bünteti. Különösen a kereskedelmi célú, szerevezett formában zajló böngészést, mert az nemcsak hogy a vadásztársaságok, erdőgazdaságok meglopásának minősül, de a szarvasok hajszolása akár a legyengült vad pusztulását is okozhatja, ami pedig állatkínzásnak minősíthető.