Back to top

Paradicsom: várható mennyiségek, árak

A paradicsom-feldolgozókat tömörítő WPTC (World Processing Tomato Council) február közepi, Sacramentóban megrendezett ülésén kiadta a 2023-as évre vonatkozó első hivatalos előrejelzését. A szervezet szerint a világon összesen várhatóan 41,8 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel, 10%-kal többet, mint tavaly.

Az AMITOM-tagállamok, vagyis az euro-mediterrán régió tizennégy ipariparadicsom-termelő országa közül Magyarországon a korábban kiadott előrejelzéshez képest nincs változás, a 2022-es 80 ezer tonna körüli termést követően a WPTC az idei szezonra mintegy 100 ezer tonna ipari paradicsomot, illetve az árak emelkedését vetíti előre.

Algériában 2,5-2,7 millió tonna közötti országos paradicsomtermés valószínűsíthető, amelynek 50-60%-a kerülhet feldolgozásra, így a WPTC 1,35 millió tonnás terméssel számol.

Egyiptomban a téli betakarítási csúcs idején a termésminőség Brix-érték és színeződés szerint is jónak tűnik, a WPTC 500 ezer tonna paradicsomot vár ebben az évben.

Franciaországban jelenleg a tavalyinál valamivel nagyobb, 150 ezer tonna körüli termést valószínűsít a szervezet.

Görögországban tavaly a paradicsom helyett termesztett kultúrák jóval kevésbé bizonyultak jövedelmezőnek a vártnál, így a feldolgozók remélik, hogy idén nagyobb területekre tudnak szerződni a paradicsomtermelőkkel, és 420 ezer tonna körüli termést dolgozhatnak fel. A garantált áras szerződéseket jelenleg tonnánként 130-140 euróval (51-55 ezer forint) kötik.

Olaszországban a becslések szerint körülbelül 5,7 millió tonna termésre szerződnek majd a feldolgozók.

A déli országrészben a víztározók tele vannak, így remélhető, hogy lesz elegendő víz az állományok öntözéséhez. Északon több hóra lenne szükség ahhoz, hogy a szezon vízigénye kielégíthető legyen.

Az ártárgyalások még folyamatban vannak, egyelőre nem született megállapodás: a feldolgozók kezdeti ajánlata egy tonnára 126 euró (49 ezer forint) volt, ami elég távolinak tűnik a termelők szerint elfogadható 155 eurós (60 ezer forintos) átvételi ártól.

Oroszország hagyományos nagy termelő körzeteiben (Nalcsik, Asztrahán, Volgográd régiók) körülbelül 8000 hektár lesz a termőterület, ami az előző évihez igen hasonló, 650 ezer tonna termés betakarítását teszi lehetővé.

Portugáliában a rengeteg csapadék miatt előreláthatólag nem lesz gond az öntözővíz mennyiségével. Mivel a termelők ott is magasabb árakat szeretnének kiharcolni, a tárgyalások még nem értek véget. A szerződések bejelentési határidejét is március közepére tolták ki a szokásos február közepi dátumról. A WPTC korai becslése szerint 1,4-1,5 millió tonna közötti termés várható.

Spanyolországban lényegesen javult és most már közel szokásosnak tekinthető a vízellátottság Extremadura körzetében, Andalúziában viszont a tavalyi rekordalacsony szintnél is rosszabb a helyzet, ezért igen nehéz megbecsülni a termést. A WPTC úgy véli, hogy ha Andalúziában nem javulnak a körülmények, 2,6 millió tonnás termésre lehet számítani.

Az ártárgyalások Extremadura régióban befejeződtek, ott a termelők kezdeti követelése 165 euró (64 ezer forint) volt, végül 150 eurós (57,4 ezer forintos) tonnánkénti árban sikerült megállapodni (2021-ben 102 euró, 2020-ban pedig 78 euró volt az átvételi ár).

A körzetben a termőterület a tavalyi 18 700 hektárról 20 ezerre bővül. A Conesa Group ügyvezető igazgatója, Manuel Vázquez szerint ez a termelők részére kitűnő ár, a feldolgozók viszont jelentős nemzetközi versenyre készülhetnek fel, mivel Kínában tonnánként 75 euróért (28,7 ezer forint), Kaliforniában pedig 140 euróért (53,6 ezer forint) veszik majd át a paradicsomot, és bár a tárgyalások még nem fejeződtek be, Olaszországban vélhetően 135-140 euróban (51,7-53,6 ezer forint) sikerül majd megegyezni. A Cooperativas Agro-Alimentarias Extremadura termelői szövetség szerint az ipari paradicsom termesztésének költségei 2022-ben 27,4%-kal emelkedtek (a közvetlen költségek 31%-kal, a közvetett költségek, beleértve a munkabéreket is, 19,5%-kal). Ezen adatok alapján az ipari paradicsom hektáronkénti termesztési költsége a régióban 11 448 euró (4,38 millió forint), a tavalyi 82,45 tonnás hektáronkénti átlaghozammal számolva tehát egy tonna paradicsom megtermelése 138,85 euróba (53,15 ezer forint) kerül.

Dél-Törökországban a gazdák tavaly a paradicsomról gyapot termesztésére álltak át, ám csalatkoztak e kultúra jövedelmezőségében, így várhatóan a kieső területek legalább egy részét újra ipari paradicsommal hasznosítják.

A WPTC ezért a tavalyi 2,2 millió után 2,35 millió tonnás termést valószínűsít, de nem zárja ki, hogy még ennél is többet takarítanak be attól függően, mekkora területen pártolnak vissza az ipari paradicsom termesztésére. Törökországban az ártárgyalások majd csak akkor kezdődnek meg, ha a feldolgozók megteszik első árajánlataikat.

Tunéziában a rendkívül súlyos aszály miatt a mezőgazdasági minisztérium megtiltotta az idényzöldségek termesztését minden olyan öntözött területen, ahol szántóföldi növények termeszthetők. A rendelkezés alól csak az északi és a középső országrész egyes nagy, magánkézben lévő gazdaságai kaptak kivételt. Az előző, korai prognózisban szereplő igen optimista, 12 ezer hektáros termőterületet február közepi jelentésében a WPTC 10 ezer tonnára csökkentette. A 600 ezer tonna helyett pedig 524 ezer tonna körüli termést valószínűsít.

A január 25-én kiadott California Processing Tomato Report adatai szerint a kaliforniai feldolgozók eddig 11,25 millió tonna ipari paradicsomra szerződtek le. Ez 18%-kal több a tavaly augusztusi jelentésben szereplő 9,5 mil­liónál.

A becsült területnövekedés 8%, az előző évi 92 700 hektár után tehát 100 300 hektáron termesztenek majd. A beszállítói szerződések alapján becsült termésátlag várhatóan 113 tonna/hektár körül alakul.

Kanadában a WPTC előrejelzése szerint idén várhatóan 505 ezer tonna ipari paradicsomot dolgoznak föl.

A 2023-as kínai ipariparadicsom-termést 7,3 millió tonna körül valószínűsíti a WPTC. Japánban pedig mintegy 30 ezer tonnát becsül.

Délen már szedik

Argentínában San Juan környékén január 3–5. között kezdődtek meg a betakarítási munkálatok, és az előzetesen becsült 100 tonna körüli, elfogadhatónak tekinthető hektáronkénti hozamok helyett 95 tonnás termésátlagokat értek el a teljes terület 30-40%-án. A termés a száraz idényhez képest jónak tűnik, bár az érettségi állapot meglehetősen egyenetlen. A teljes argentin termőterület 8200 hektár, ennek alapján 655 ezer tonna paradicsom várható.

Ausztráliában rendkívül rosszul alakul a szezon eddigi része: a folyamatos esőzések minden termesztő régiót érintenek, októberben áradások borotváltak le állományokat, a korai idény pedig túl hideg volt a növények számára, ráadásul erős szél és esőzések késleltették az ültetést. Az előrejelzésben szereplő számok jelentősen csökkentek: eredetileg 250 ezer tonnás termést vártak, ám a jelenlegi helyzet szerint 1631 hektárról 139 ezer tonnát takarítanak majd be. A munkálatok február 15. körül kezdődtek meg, és várhatóan május közepéig tartanak.

Chilében január végén, a szokásosnál néhány nappal korábban kezdődött meg a betakarítás, ami az előrejelzések szerint 1,15 millió tonna termést ígér, szemben az októberi, 1,3 millió tonnás prognózissal. A becsléseket a decemberi erős hőhullámok miatt kellett mérsékelni.

Peruban jól halad a betakarítás, márciusban véget is ér majd, és kifejezetten jó, 150 ezer tonna körüli termés várható a WPTC szerint.

A Dél-afrikai Köztársaságban a 2023-a szezonra mintegy 2000 hektárról 152 ezer tonna termést valószínűsít a WPTC. A nyári termelés már januárban megkezdődött, és áprilisban fejeződik be. A hektáronkénti hozamok 100 tonna körül alakulnak, a szezon jól halad, a viszonylagos szárazság segíti a betakarítást. A téli területek 25%-án még csak ültetnek, ott az idény áprilistól szeptemberig húzódik, általában 70-75 tonnás hozamokkal. Érkeztek hírek olyan feldolgozókról, amelyek idén nem szerződtek le előre a termelőkkel, azaz megkockáztatják, hogy a szabad piacról szerzik majd be az alapanyagot.

Forrás: 
FruitVeB/WPTC
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Online vásárláskor fontos a növényútlevél!

Az ültetésre szánt növények távértékesítése kizárólag növényútlevéllel megengedett, mely igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növényegészségügyi követelmények betartásával történt. A termesztők, kereskedők jogkövető magatartása mellett a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megelőzzék a gazdasági és környezeti veszteséget okozó károsítók elterjedését és megtelepedését: online vásárláskor mindig keressék a növényútlevelet!

Meggyilkolt brit újságíróról és brazil őslakos-szakértőről neveztek el két új élesztőgombafajt

Az Amazonas őserdejében tavaly meggyilkolt két férfiról, Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakos-szakértőről neveztek el egy-egy új élesztőgombafajt - számolt be róla a brit The Guardian online kiadása.

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

Kiskunsági préselt malacarc lett idén Magyarország étele

Kiskunsági préselt malacarc elnevezésű ételével a fülöpszállási Kígyósi Csárda Székekpuszta Ifjai nevű csapata nyert a Magyarország étele 2023 szakácsverseny döntőjében szombaton Felcsúton.

Az eukaliptusztól az áfonyáig

A német Heinje faiskola korszerű, innovatív fajtáiról, valamint különleges értékesítési módszereiről híres. Kínálatában olyan klasszikusok találhatók meg, mint a díjnyertes Rosy Boom rózsafajta, a Three Sisters és a Switch hortenziák, valamint a Lucky Berry áfonyafajta. Az ismert faiskola az IPM kiállításon mutatta be idei piaci újdonságait.

A dió sekély kéregrákja

Hazánkban tíz éve azonosították a diófák új, veszélyes baktériumos betegségét. A sekély kéregrák a tengerentúlról érkezett Európába, és az utóbbi harminc évben terjed földrészünkön.

A méhész is vállalkozó 7. - Vállalkozásvezetés gyorsan változó környezetben

Jelenleg egy elég komolynak tűnő gazdasági válság elején járunk. Aki kicsit is ért a gazdaság ciklikusságához, az tudja, hogy ez nem egy váratlan dolog.

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

Az Amerikában csomagolt élelmiszerek több mint fele tartalmaz káros adalékanyagokat

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az amerikai háztartások által vásárolt előre csomagolt élelmiszerek közel 60%-a tartalmaz mesterséges színezéket, aromákat, tartósítószereket és édesítőszereket.

Szennyezett teljes kiőrlésű lisztet hívtak vissza

Magas tropán alkaloid szennyezettség (atropin, szkopolamin) miatt visszahívta a Bauck Hof márka teljes kiőrlésű lisztjét a Bio Partner Kft. - tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétvégén az MTI-t.