Back to top

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

Illusztráció
Illusztráció
A BBC által közzétett videón látható, ahogy a Darling folyó felszínét Menindee falunál ameddig csak ellátni, elpusztult halak borítják, s motorcsónakkal is csak alig lehet közlekedni a vízen.

A jelenségről először helyi idő szerint péntek reggel tettek bejelentést. Új-Dél-Wales ipari hatósága (DPI) Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a tragédia elsősorban heringeket érintett, de nagyobb testű halakat is találtak, köztük tőkehalakat, sügéreket, pontyokat is.

Mint írják,

a tömeges halpusztulás hátterében a térségben pusztító hőhullám áll; a szélsőséges, akár 42 Celsius-fokos hőségben a folyó vize felmelegszik, a meleg víz pedig kevesebb oxigént tartalmaz, a halaknak viszont magasabb hőmérsékletnél több oxigénre van szükségük, így a hőség következtében megfulladnak.

A helyiek szerint ez az eddigi legsúlyosabb halpusztulás, amely eddig a falut érte, pedig három éve már is volt tömeges halpusztulás a Darlingon.

Graeme McCrabb, a körülbelül 500 fős Menindee egyik lakosa a BBC-nek nyilatkozva elmondta, még több hal pusztulásával számolnak: a felszínen úszó tetemek ugyanis további oxigént vesznek el a vízből.

McCrabb kiemelte, hogy a helyzet önmagában is elég lesújtó a helyi közösség számára, ám a 42 fokos melegben a bomló haltetemek bűze tovább tetézi a dolgot,

"arról nem is beszélve, hogy mi, helyiek a folyó vizét használjuk mosáshoz és tisztálkodáshoz is, így az emberek most ezeket az alapvető dolgokat sem tudják megoldani"

- mondta.

Az emberiség által előidézett éghajlatváltozás miatt az ausztráliai hőhullámok gyakrabban jelentkeznek, tovább tartanak és jóval intenzívebbek, mint korábban. Az iparosodás óta a Föld hőmérséklete már 1,1 Celsius-fokkal emelkedett.

A Murray-Darling folyórendszer és ökoszisztémája már évek óta veszélyben van a gyakori aszály és a folyóvíz megnövekedett emberi - ipari és magánjellegű - felhasználása miatt. 2012-ben egy többmilliárd ausztrál dolláros csomaggal igyekeztek megvédeni a folyót a kiszáradástól, Új-Dél-Wales ipari hatósága pedig a mostani tragédia után nyomatékosította, hogy a helyzet megoldása érdekében együttműködik majd a szövetségi hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a szomorú jelenségre.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Európában a Pireneusi-félsziget kivételével kedvezőek a terméskilátások

Kedvezőek a terméskilátások Európában a Pireneusi-félsziget kivételével, ahol fokozódott az aszály, így tovább csökkentek a spanyol és portugál termés-előrejelzések a nyári növényekre, sőt az aszály miatt valószínűleg a termőterület is zsugorodik - írta májusi nemzetközi agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Párizsban a legmagasabb a hőség okozta halálozási arány Európában

A francia fővárosban nagyobb valószínűséggel halnak meg a magas hőmérséklet következtében, mint 854 másik európai városban. Egy tudományos kutatás szerint a párizsi lakosok más európai városokhoz képest a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta halálozásra.

Oltják a keselyűket madárinfluenza ellen

Az Egyesült Államokban sürgősségi vakcinázásra bólintott rá az állategészségügyi hatóság a kondorkeselyűk körében. Mielőtt azonban a veszélyeztetett faj egyedei megkapnák az életmentő oltást, kísérleti biztonsági vizsgálatot végeznek egy nem veszélyeztetett keselyűpopuláción.