Back to top

A méhek játszani is szeretnek

A poszméhekről kiderült, hogy nem csak dolgozni szeretnek, de szívesen játszanak is.

A kutatók egy kísérletben 45 dongónak akadálytalan hozzáférést biztosítottak az élelemfelvételhez illetve egy másik fagolyókat tartalmazó térhez. Egyes méhek a kísérlet során 117-szer hozták mozgásba az apró fagolyókat. A megismételt gurítások arra utalnak, hogy ez a viselkedés megérte nekik a fáradtságot.

A kísérlet során a fiatalabb dongók több fagolyót kezdtek el gurítani, mint idősebb társaik, mely az embernél és más emlősöknél illetve a madaraknál is megfigyelhető fiatal korban jelenlévő játékhajlamra utal. De a herék is tovább játszottak a fagolyókkal mint dolgozó társaik.

Az illat és szín mellett a virágot körülvevő elektromos tél is fontos támpont a beporzóknak
Az illat és szín mellett a virágot körülvevő elektromos tél is fontos támpont a beporzóknak
Fotó: wikipedia

Egy másik kísérletben további 42 dongónak két különböző színű kamrácskát biztosítottak. Az egyikben a poszméhek szintén mozgatható golyókkal játszhattak, míg a másik üres volt.

A kísérlet további fázisaiban kiderült, hogy a dongók azt a színt részesítik előnyben, amilyen színű az a kamra volt, melyben a mozgatható golyókkal játszhattak.

A kísérlet azt mutatja, hogy a dongók a golyókat nem egy magasabb cél érdekében mozgatták meg, mivel nem kaptak semmilyen jutalmat érte. Tehát a fagolyó gurítása nem lehetett a túlélési stratégiájuk eleme. A viselkedés önkéntes és spontán volt, vagyis játékhoz hasonló, ahogyan azt más állatoknál is meg lehet figyelni.

Egyéb, korábban végzett kísérletekben, jutalmazással tanítottak meg dongókat arra, hogy golyókkal egy kaput célozzanak meg. De az előbb leírt kísérletekben nem történt ilyen jutalmazás.

„Lenyűgöző, időnként szórakoztató volt látni, ahogy a dongók játszanak, ahogy megközelítik, majd megmozdítják ezeket a golyókat. Jól látszott, hogy aprócska termetük és kis agytérfogatuk ellenére nem pusztán robotok.”- számol be tapasztalatairól Samadi Galpayage a londoni Queen Mary Egyetem kutatója.

„Valóban pozitív érzelmi állapotokat élhetnek meg a poszméhek, még akkor is, ha kezdetlegesek. Ennek a felismerésnek kihatása kell legyen az állatok érzőképességére vonatkozó felfogásunkra és arra ösztönözhet bennünket, hogy egyre nagyobb tisztelettel tekintsünk az állatokra és egyre jobban óvjuk őket.”

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a rovarok sokkal többre képesek, mint ahogy azt korábban feltételeztük. Számos állat, pusztán szórakozásból játszik. A legtöbb példa erre a fiatal emlősök vagy madarak között van."- egészíti ki a fentieket Lars Chittka professzor, aki szintén az egyetem kutatója. „Egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy mindent meg kell tennünk a rovarok védelméért, hiszen a rovarok fényévnyi távolságra vannak attól, amit gondoltunk róluk, nevezetesen, hogy érzéketlen, lélektelen lények lennének.”

A kísérletről képeket és egy érdekes videót itt lehet megnézni: katt ide.

Ajánljuk még:

Méhek hatékony és olcsó nyomon követése

A növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyeknek a fele érvényét veszíti

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.

Gyógyszer laskagombából

Nigériai kutatók laskagombából kivont hatóanyagot tartalmazó gyógyszert fejlesztettek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

A Black-Queen-Cell-Virus (BQCV) egy a mézelő méhre (Apis mellifera) veszélyes vírus, mely a méhanya lárváját támadja meg. A vírusról alig tudunk valamit, viszont legújabban szúnyogokban mutatták ki.

Még szorosabbra fűzött harmincéves együttműködés

Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. a felsőoktatási intézmény agrártudományok területén elért eredményeinek közérthető és széles körű publikációja érdekében. A partnerség keretében kiadónk felületein is megjelennek az intézmény kutatóinak tudományos cikkei.

9 szénhidrát, amelyekre szükségünk van az étrendünkben

Bár a szénhidrátoknak rossz híre van, amiért túl gyorsan megemelik a vércukorszintet, nem minden szénhidrát egyforma. Míg a finomított szénhidrátokban és hozzáadott cukorban gazdag étrend összefüggésbe hozható a betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázatával, néhány szénhidrátban gazdag élelmiszer hihetetlenül tápláló, és megvédheti az egészséget.

A denevér rejtheti a megoldást az öregedés ellen

A denevérek segítenek a kártevők elleni védekezésben, a növények beporzásában és a magvak terjesztésében. Egy új kutatás szerint azonban a denevérek lehetnek a kulcsa a további gyulladások és az időskori betegségek terápiájának.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.