Közel ezer delfin pusztult el a francia partoknál

Tóth-Gál Enikő fordítása
2023. 03. 24., péntek, 07:08
Legalább 910 elpusztult delfint mosott partra Franciaországban az Atlanti-óceán idén télen, jelentette március közepén a oceanográfiai intézet.

Csak a jelentést megelőző héten több, mint 400 példányt találtak a partokon, mely példátlanul nagy mennyiségnek számít - írta a La Rochelle városában található Pelagis oceanográfiai obszervatórium egy jelentésben. Hozzátették, hogy ezek a számok még nem véglegesek.

Az eddigi vizsgálatok alapján a legtöbb partra mosott delfin már több nappal, egyes esetekben több héttel ezelőtt pusztult el. A sérüléseik pedig egybevágnak azokkal, melyet a halászhálók, vagy más halászathoz használt eszközök, illetve a maguk a halászhajók okoznak

- írja a Phys.org.

2017 és 2020 között átlagosan 850 elhullott delfint vetett partra a víz telente. A legtöbb februárban és márciusban pusztul el, amikor az állatok közelebb húzódnak a partokhoz táplálékot keresve, és így kerülnek kapcsolatba a halászokkal.

Néhány civil szervezet és tudós azt kéri, hogy ezekben a hónapokban ideiglenesen állítsák le a halászatot. A kormány azonban inkább olyan megoldást vetne be, mely csökkenteni az ipari halászat hatását a delfinekre, mint például a fedélzeten felszerelt kamerák vagy riasztóeszközök, melyek távol tartanák a ceteket a hajóktól.

Februárban az Államtanács megbízottja - mely Franciaország legfelsőbb kormányzati jogkörrel rendelkező szerve - támogatta, hogy bizonyos helyeken ideiglenesen betiltsanak olyan halászati formákat, melyek a delfinek elhullásáért felelőssé tehetők.

Hamarosan várható egy formális döntés a tanács részéről, miután több környezetvédelmi egyesület is jogi panaszt adott be a kormány ellen.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Tisztelgés az első magyar hibrid előtt
  • Olcsó import, árstop, elmaradt fejlesztés
  • Búzaszentelő a felvidéki Hanván
  • Méhészkedés háború idején
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • ToBRFV-ellenálló paradicsomfajták
  • Biológiai megoldások paradicsomtermesztésben
  • Hogy védjük meg a kajszit a fagytól?
  • Mesterséges intelligencia a kertészetben
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Beleszületett, beleszeretett, és van hozzá tehetsége
  • Jersey – avagy kicsi a bors, de erős
  • A tenyésztés kihívásai
  • Nyulászbarátság
  • Ódivatú kisemlősök
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Mézborkészítés - Az istenek itala a Felvidéken
  • Kaptáras konténer építésének lépései
  • Kvarcválság a mézpiacon?
  • Szaporítás – Neumann György méhesében
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Liliomkoszorúk szelíd illata száll – Beszélgetés Bukta Imre festőművésszel
  • A Hunyor Kert
  • Lépcsőkérdések – hogyan válasszunk kerti lépcsőt?
  • Kertészkedjünk Holdnaptárral!
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Pegazus
  • Wilm Vermeir a póniakadémián
  • Miben segíthet a ló-fizikoterapeuta? – Beszélgetés Karin Linkkel
  • Hadik a kulisszák mögött
  • Emlékezetes versenynap és japán siker a Dubai World Cupon
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Júniusban óvjuk a virágokat!
  • Sziklakerti növényábécé
  • Biodiverzitás egy tanyán
  • Rovarűző növények
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Figula Mihály, az év bortermelője
  • Kékfrankos, ami a miénk!
  • Kadar- kalandok
  • Kísérletező kedvű fiatal borász Etyekről
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
A Mi Erdőnk
  • Titkos út a lombok között
  • Erdőkről, filmekről Szikora Jánossal
  • Hódok a Szigetközben
  • Gesztenyefák árnyékában
  • Csipkejóga Nemes Violával
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Klímaváltozás és állattenyésztés
  • A potenciális fertilitás tényezői
  • Az állatok és a globális felmelegedés
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.
A takarmány minőségének romlása növelheti az egységnyi bruttó energiafogyasztásra vetített metánkibocsátást

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.

30 az új 20

Bármily meglepő, de ahogy az embereké, úgy a modern táplálkozástudománynak és az orvoslásnak köszönhetően a lovak várható életkora is hosszabb lehet, mint elődeiknek volt több mint húsz évvel ezelőtt. Képessé válhatnak akár harmincévesen is aktív életet élni. Igaz, ehhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesítésére.

A Velencei-tónál indul a tízéves Magyar Tavak Fesztiválja

Június 30-án indul a tízéves Magyar Tavak Fesztiválja, amely a többi közt operagálával, koncertekkel, csónakos és kerékpáros túrával, családi nappal, főzőversennyel várja az érdeklődőket a Velencei-tónál, majd Tiszafüreden és a Balatonnál - közölték a szervezők az MTI-vel.