„A B.W.A. Kft-nél nem őrleményt készítünk, hanem szószokat, és csak csípős paprikával dolgozunk. A hagyományos, magyaros ízű termékek mellett a keleties ízvilágú szósok széles skáláját gyártjuk, a thai, kínai vagy közel-keleti konyhát idéző paprikás, és majonézes szószok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fogyasztók körében”- kezdte előadását Weij Anton hozzátéve, mindezt jó minőségű, magyar alapanyagból komponálva. A három évtizede piacon lévő cég ügyvezetője elmondta, 1992-es alakulásuk óta foglalkoznak paprika felvásárlással és feldolgozással. A helyi adottságokat kihasználva a jó minőségű, magyar erős fűszerpaprikából ízletes szószokat készítenek, amelyek népszerűsége nemzetközi szinten is egyre növekszik. Biztos piaccal rendelkeznek, termékeik 96 százaléka nyugat-európai exportra kerül.
Itt lép be a Zoba Kft., mely 60 hektár saját és 20 hektár bérelt területen dolgozik, s ahol az ügyvezető szintén Weij Anton.
„A kezdetekkor 600 partnerük is volt, akik évente átlagosan 2000-2500 tonna paprikát szállítottak be hozzánk, jelenleg 100 alatti termelői bázissal rendelkezünk, de a korábbinak dupláját tudják előállítani.”- magyarázta a szakember, szeretnének több hazai termelőt bevonni a munkába, őket tovább képezni, bemutatni az új technológiákat, lehetőségeket, miként kell költségszámításokat elvégezni. Ebben pedig segít a peppertech.hu honlapjuk, s a Hajóson megálmodott mintafarmjuk is.
„Nagy kérdés, hogy egy sárgarépás-vöröshagymás cég hol tart a jalapeno paprika nemesítésében?”- kezdte ismertetőjét Benák Péter, a holland Bejo nemesítőházat képviselő Rit-Sat Kft. szakembere. Mint kiderült, jelentős munkát fektettek bele, de az elkészült hibrideknek csak töredékét regisztrálták az unióban. Nemesítőik célja az volt, hogy legyen minél kompaktabb a növény és korai a termés. A már ismert Rioverdét válthatja az Aldama, amelynek magasabb a kapszaicin tartalma, a termés súlya és gépi betakarításra is alkalmas.
– idézte édesapja intelmeit Sipos József. A Sipos Gazdaként ismert növényorvos szakember a hajósi paprikatermesztésben tapasztalt környezeti és stresszhatásokra hívta fel a figyelmet. Az elmúlt két évtizedben bolygónk átlaghőmérséklete 0,2 fokkal emelkedett, miközben fokozódott a szárazság és nőtt a hőségnapok száma. Időben és területileg egyenetlen a csapadékeloszlás, s az is egyre inkább viharok formájában jelenik meg. A kontinentális éghajlatból lassan mediterrán éghajlattá alakulunk.
Erre reagálnak a károsítók is, több és új kártevők jelennek meg, melyek évente átlagosan 3 kilométert haladnak észak fel (egyes lepkefajok akár 20 kilométert is). Ennek köszönhetően évente a termés 10-16 százaléka pusztul el, ami a föld népességének 8 százaléka számára volna elegendő.
A további nehézségeket sorolva a szakember kiemelte az üres, elhanyagolt öntöző csatornákat, a talaj vízkészletének csökkenését, a talajerózió növekedését, a hőmérséklet emelkedését, a magas UV-A és UV-B sugárzást. A növényeken égési sebek alakulnak ki, de ugyanilyen gondot okoz a hirtelen kialakuló szélsőséges időjárás.