Február közepén tizenhat országból több mint száz szakember vett részt az évelőtermesztők nemzetközi szövetsége (ISU) által szervezett tanácskozáson Németországban, a grünbergi kertészeti képzési központban. A szakemberek közt parázs vita alakult ki a pampafű invazív fajként való listázása kapcsán.
Németország, Hollandia, Belgium, Svájc, Olaszország, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Írország, az USA, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Törökország, Lesotho és Dél-Korea szakemberei vettek részt az immár 15. alkalommal megrendezett tanácskozáson. Liesbeth Kap, a holland mezőgazdasági minisztérium munkatársa bemutatta az Európai Bizottság invazív fajok felmérésével kapcsolatos előrelépéseit. Elmondta, hogy akár a pampafű (Cortaderia selloana) is felkerülhet az invazív fajok listájára, és akkor kereskedelmi, szállítási és forgalmazási tilalom lesz rá érvényes.
A bejelentés elégedetlenséget váltott ki, hiszen mint arra Aad Vollebregt, az ISU elnöke rámutatott, évi 200 millió eurós forgalmával a pampafű az egyik legfontosabb évelő növénye a dísznövény-kereskedelemnek.
Ellentétben a Cortaderia jubata fajjal, amely 2019 óta szerepel a jegyzékben, a Cortaderia selloanáról még nem mutatták ki, hogy jelentősen fenyegetne a későbbi invazívvá válás veszélye. Ennek ellenére a szakemberek megvizsgálták a pampafű EU-ra kiterjedő kereskedelmi tilalmának a lehetőségeit. Ehhez mindenekelőtt azt javasolták, hogy a pampafű kereskedelmében érdekeltek vegyenek részt az Európai Bizottság javaslatának kidolgozásában. Az is felmerült, hogy a termelőknek és faiskoláknak kötelességük rendszeresen tájékozódni a Bizottságban tárgyalt fajokról, és időben mérlegelni a gazdasági kockázatokat, majd továbbítani szakmai véleményüket a döntéshozóknak.
További vita tárgyát képezte a korlátozó rendelet végrehajtása, amelyet az EU-tagországokban jelenleg is eltérően kezelnek. Amíg például Olaszországban két év áll a termelők és kereskedők rendelkezésére a meglévő készletek eladására, addig Hollandiában csak egy, Németországban pedig átmeneti időszak nélkül, a törvény hatálybalépése után azonnal meg kell semmisíteni vagy ki kell vonni a forgalomból a növényeket és a szaporítóanyagokat.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a melegedő időjárás és a hosszabb tenyészidő miatt a termesztésbe vont új fajok esetleges invazív viselkedését még az előtt ellenőrizni kell, hogy azok kereskedelmi forgalomba kerülnének.
Ebben az árutermelő és a hobbikertészeknek egyaránt komoly személyes felelősségük van. A szakemberek szerint ugyanakkor erősen vitatható, hogy azokat a fajokat is az Európai Unió teljes területére invazívnak tekintik, amelyek csupán egyes mikro-élőhelyeken vagy teljesen elszigetelten okoznak problémát. Egyáltalán, a globalizált világunkban beszélhetünk-e még „idegen fajokról”, tették fel a kérdést többen is.
Norbert Kühn, a berlini egyetem munkatársa azt is megjegyezte, hogy Európában az éghajlatváltozás következtében a fajok 40, de akár 60%-át is kipusztulás fenyegetheti, ezért a biológiai sokféleség megőrzése érdekében támaszkodnunk kell az „egzotikus fajokra” is.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
