0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 23.

A zöldfelületek állapota közegészségügyi kérdés

A nemzetközi szakirodalomban évente 40-50 eredeti közlemény jelenik meg a zöld környezet jelentőségéről. Ezek a kutatások alátámasztják a zöldfelületek kedvező hatását a városokban és a városokon kívül is. Szükség van olyan biodiverz természeti környezetre, ahol az emberek pihenhetnek, kirándulhatnak. A témáról Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjével beszélgettünk.

Hogyan tud segíteni a zöldfelület az éghajlatváltozás emberi szervezetet megterhelő hatásainak ellensúlyozásában? Egyáltalán, népegészségügyi szempontból miért fontos a zöld környezet?

A zöldfelületek levegőtisztító hatása miatt fontos, hogy a városok körül az uralkodó szélirányban legyen olyan erdősáv, ami véd a külső területekről érkező természetes eredetű portól és egyéb szennyező anyagoktól. A fák megszűrik a kisméretű szálló port, hűtik a levegőt, a nagy zöldfelület nyáron ellensúlyozza a hőhullámok, hőszigetek hatását és csökkenti a túlmelegedés kockázatát. A Margit-szigeten például nyáron is 2-3 °C-kal hűvösebb van.

Népegészségügyi szempontból a zöldfelületek részeként kék, azaz vizes felületek, például szökőkutak létesítését is ajánljuk.

A víz mozgása, a párásítás hűti a levegőt, de mivel a szökőkutak legtöbbje visszaforgatásos rendszerű, a levegőből belekerülhet kémiai, a madarak ürüléke által pedig biológiai szennyezőanyag. Ez utóbbi sok kórokozót tartalmazhat, ezért nem javasoljuk a szö­kőkútban fürdést. A nagyobb vízfelületekben a szúnyogok is elszaporodnak, amit lárvagyérítéssel ajánlott szabályozni.

A huszadik század népbetegségei, a szív- és érrendszeri problémák, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek, parkok pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát. Nagyon érdekes az a megállapítás, hogy erdőkben, nagyobb összefüggő zöldfelületeken a színes pillangók látványának mennyire pozitív a mentális hatása.

A formák sokfélesége, a színek szemlélése, köztük a virágoké is stresszoldó, nyugtató, hozzátartozik a pszichés jólléthez.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimondja: az emberi egészség szempontjából a minimális feltétel, hogy a lakóházaktól 300 méterre legyen egy lombos fákkal, szökőkúttal, játszótérrel ellátott zöldfelület, kisebb park, ahova gyalog el lehet sétálni. Ezenkívül 1-1,5 kilométeres körzeten belül elérhető legyen egy olyan nagyobb park, ahol már sportolni is lehet. A WHO nagyon támogatja, hogy ne csak a gyerekek, hanem az idősek számára is készüljenek tornaeszközös játszóterek, melyek ritmikus, ütemes mozgást biztosítva kielégítik az idős korosztály mozgásigényét. Magyarországon ez még furcsa gondolatnak tűnik. Az időseknek mi is javasoljuk a rendszeres testmozgást, a kerékpározást minden korosztály számára ajánljuk. Végeztünk vizsgálatot arról, okoz-e a kerékpározás az emberi szervezet számára légszennyezettségi kitettséget. Megállapítottuk, hogy a napi másfél óra kerékpározás még nem káros, de szmogos időjárás esetén javasoljuk a maszk viselését.

A városok megfelelő módon történő zöldítésének fontosságáról több WHO- ajánlás jelent meg.

Az Európai Unió is nyomon követi a zöldfelületek nagyságának alakulását Európa nagyvárosaiban, azok teljes területéhez viszonyítva. Magyarországon Miskolcon a legnagyobb a zöldfelületek aránya az épületek területéhez képest. Budapest a legkevesebb zöldfelülettel rendelkezők között van, de itt elsősorban a belső kerületeket kell érteni, hiszen a zöldebb budai városrészek javítják az arányt.

A városi zöldfelületek kialakítása kapcsán a házikertekről is beszélni kell.

Volt időszak, amikor elsősorban mediterrán származású növényeket, tujákat telepítettek a kertekben. Szépek, nem hullatják a lombjukat, de nem adnak árnyékot. Nyáron a hőhullámokkal szemben a lakások hűtésére csak szükségmegoldásnak tartjuk a légkondicionáló berendezést, mivel belül hűti a levegőt, de a meleget kinyomja a külső területre, így az melegszik fel. Más megoldásokat kell alkalmazni. Előnyös a falszigetelés, a növények felfuttatása a falakra, mellyel 2-3 °C-kal csökkenthető a fal hőmérséklete. Emellett célszerű nagy lombkoronájú lombos fák telepítése, a többszintű növényállomány kialakítása, ami a mikroklímát és a levegőcirkulációt biztosítja.

Javasolt, hogy a környezetünket magán- és közterületen egyaránt minél kisebb arányban burkoljuk le, és ahol igen, ott esővizet átengedő anyagokat használjunk.

A lakosságnak mindezt meg kellene tanítani. Jó kezdeményezés a városokban az épületek közötti zöldségkertek, a közösségi kertek létesítése, a lapos tetős házak növényesítése, melynek alapja a megfelelő szigetelés.

Készült egy olyan európai uniós kiadvány, ami felsorolja a városi területek zöldítésének lehetőségeit. Ebben az ajánlásban a méhlegelők is szerepelnek, mely területek elsősorban a vadméhek számára biztosítanak megfelelő virágokat. A vadméhek nagyobb méretű területeken tudnak virágport gyűjteni, nem a kis keskeny zöldsávokban. Ezt végig kellene gondolni, és nem a városok közepén meghagyni gazos területeket. Figyelembe kell venni, hogy a városi lakosság mire allergiás, ezért inkább a városokon kívül kell megteremteni a biodiverzitást, a méhlegelőket is a helyükön kell kezelni. A kezeletlen, elhanyagolt zöldterületeken a kullancsok is elszaporodhatnak. Megbetegíthetik az embert, de a kutyák halálos betegségét is kullancsok terjesztik.

A tapasztalat szerint a gyógyulási hajlam sokkal jobb azokban a kórtermekben, ahol a beteg zöldfelületet, vizes elemet lát és ahol van perspektíva.

Mindez pszichésen hozzájárul a gyógyuláshoz. Ha valaki zárt, ablaktalan helyen dolgozik, ajánlott ebédidőben legalább tíz percig napfényes zöldterületen sétálnia, mozognia.

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a zöldfelületek minősége, állapota nép­egészségügyi kérdés?

Igen, közegészségügyi kérdés is, a zöldfelületeket előnyben kell részesíteni. Mindenképpen javasoljuk a zöldítést még akkor is, ha csak a közvetlen környezetünkben tudunk egy-két virágot elhelyezni. A lakótérben megfelelően kiválasztott növények is tisztítják a levegőt, de vigyázni kell a talaj gombásodására. A NASA kísérleteket végzett arról, hogyan lehet a világűrben javítani az űrhajósok kabinjában a levegő minőségét, ennek eredménye felhasználható a lakásokban is.

Intézetük foglalkozik allergizáló növények vizsgálatával is.

Minél diverzebb egy terület, annál jobb a pszichés hatása, de a diverz növények között sok lehet az allergizáló, ezért a zöldfelületek negatív hatásait is meg kell említeni.

Mi, a Népegészségügyi Központ kutatói együttműködünk kertészekkel. Tanácsokat adunk, hogyan lehet helyettesíteni az erősen allergén fákat kevésbé allergénekkel. Kétlaki növény esetén csak nőivarú egyed ültetését javasoljuk, és ajánljuk, hogy nemesítsenek a levegőbe kevesebb pollent szóró fafajtákat. Ezek hosszú távú megoldást jelentenének. Azt nem mondjuk, hogy vágják ki az allergén fákat. Mivel a fák rövid ideig virágoznak, rövidtávú megoldásként ajánlható, hogy aki tudja, mire allergiás, az a virágzás időszakában kerülje a számára veszélyes területeket, saját környezetében pedig ne ültessen például mogyoróbokrot vagy más erősen allergén növényt.

Hasznos eredmények

Arról, hogy mi szerint kategorizáljuk az egyes növények allergenitását, megjelent egy angol nyelvű publikáció, illetve magyarul is olvasható az Egészségtudomány című folyóiratban. Az eredményt óriási kutatómunka előzte meg, a cikkeket mindenkinek ajánljuk figyelmébe:

Említette, hogy együttműködnek kertészekkel. Milyen kutatásokat végeznek közösen hazánkban, és milyen eredményekről tudna beszámolni? Hogy jött létre az a fafajtalista, ami az erősen, kevésbé vagy egyáltalán nem allergén növényeket tartalmazza?

Tavalyelőtt zárult le egy, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) által támogatott projektünk, melynek keretében kertészekkel együtt készítettünk listát a növények allergenitásának besorolásáról.

Ez több mint 200 fajt és fajtát tartalmaz, a lista a Népegészségügyi Központ honlapján, az efop180.antsz.hu címen megtalálható. (Az Ólom- és pollenmentesen menüpontra kell kattintani, azon belül pedig a Témák között legördülő menüből választható ki az Allergének – hogyan válasszunk kertünkbe fákat, cserjéket? cím.)

Nehéz volt pontosan behatárolni, hogy melyik növény mennyire allergén. Függ attól, hogy maga a pollen milyen allergén anyagokat, milyen molekulákat termel, a növényfajta mennyire elterjedt egy adott területen, és befolyásoló az is, hogy az allergiás betegek hány százaléka érzékeny arra a növényre. A legutolsó szempontról van a legkevesebb jó adatunk. Hazánkban parlagfűre allergiások a legtöbben, ez az allergiás betegek 40-60%-át jelenti. Sokkal ritkább a fák és bokrok pollenjével szembeni túlérzékenység, mint a kora és a késő nyári gyomokkal, például a parlagfűvel, az ürömmel vagy a fűfélékkel szembeni.

Lehetséges, hogy egy növényfajta allergenitását befolyásolja az adott ország éghajlata? Például ha egy fafajta Németországban allergizál, akkor lehetséges, hogy Magyarországon nem, vagy éppen fordítva?

Nincs még elég ismeretünk arról, hogy a klímaváltozás hatása befolyásolja-e az allergén hatást. Arról van adatunk, hogy egy növény hol terjedt el leginkább. Például a skandináv területeken és Lengyelországban a legtöbben a nyírfa pollenjére, Európa nyugati részén a fűfélékre allergiások.

A Kárpát-medence környéke és Ukrajna parlagfűvel szennyezett, ezért itt ez az allergia dominál. Tőlünk délre, a mediterrán országokban viszont az olajfára a legérzékenyebbek az emberek.

Izraelben végeztek kísérletet arról, hogyan alakul a lakosság allergizáltsága. Három generációt vizsgáltak. A nulladik generáció tagjai Oroszországból Izraelbe települt családok voltak, akik 99%-ban nyírallergiától szenvedtek. A következő nemzedék tagjainak a fele nyírfára, a másik fele az olajfára, az unokák, vagyis a harmadik generáció viszont már az izraeli olajfára volt allergiás. A vizsgálat azt mutatta, hogy arra a növényre lesznek allergiások az emberek, amiből a legtöbb pollen található a levegőben.

Tehát ha az emberi szervezetnek nincs megfelelő ellenálló képessége, akkor jelenik meg olyan allergia, amit az adott térség legnagyobb számban élő növényei okozhatnak?

Először kialakul az allergiás hajlam, amit az allergén anyag felerősít, majd megjelennek a tünetek. Ilyen alapon próbáljuk mi is kategorizálni a növényeket, a Magyar Donát kolléga által kidolgozott rendszert leközöltük.

Ez a rendszer ajánlás, vagy megtiltja allergén fafajták telepítését?

Ez a lista megjelöli, hogy mely fafajtákat nem javasolunk új telepítésre.

Ha már meglévő zöldfelületre gondolunk, és abban vannak allergén fák, akkor azt, ha eljön az ideje, akkor kell lecserélni nem allergén fajtára.

Érdekes kérdés lehet a következő, ami szintén összefügg az éghajlatváltozás okozta következményekkel. Németországban vizsgálják a fafajták alkalmazkodási képességét a megváltozott viszonyokhoz, köztük például a talaj- és a légköri szárazsághoz, a hőhatások változásához. Az önök listájában az Alnus × spaethii allergénként szerepel, a német kutatások eredménye szerint viszont ez egy olyan fa, ami nagyon jól viseli a megváltozott körülményeket, tehát előkelő helyen szerepel a városi telepítésre javasoltak között. Melyik szempontot lehet ilyenkor figyelembe venni? Mert ez az allergenitási ajánlásnak például ellentmond.

Az éger nálunk is őshonos, jelen van. Azt lehet mondani, hogy a városokban nem ajánljuk, a városokon kívüli erdőtelepítésre lehet ültetni. (Erről bővebben a Magyar Donáttal készült interjúnkban olvashatnak a 25. oldalon. A szerk.). Ezek a fapollenek nem jelentenek akkora veszélyt még a hosszú távú terjedés esetén sem.

A nyírpollen termelődik olyan nagy mennyiségben, hogy képes messzire eljutni.

Nem lehetne a telepítés elutasítása helyett inkább felhívni a lakosság figyelmét, hogy az éger pár hétig tartó virágzási időszakában kerüljék a fasort vagy használjanak maszkot? Hiszen ennek a fának a várostűrése, lombozatának árnyékhatása, valamint dekorációs haszna akkora, hogy kifejezetten ajánlott városi telepítésre.

Ez is egy megoldás, hiszen fontos, hogy melyik fafajta fogja bírni a megváltozott klímát. Ellenpéldaként szoktuk felhozni a divatos konténeres olajfákat. Szép, tetszetős fák, a városokban kiülős teraszokat díszítenek újabban. A faj erősen allergizál, ezért nem javasolt ilyen alkalmazása, bár az éghajlatunk egyre kedvezőbb lesz számára. A növényeket folyamatosan vizsgálni kell, hol milyen adat áll rendelkezésre az allergenitásról. A klímaváltozást és a biodiverzitást össze kell hangolni.

A lakosságnak csak egy része hajlamos az allergiára. Mit tehet az ember azért, hogy ne legyen fogékony, veszélyeztetett? Az allergiára való hajlam adottság, vagy elkerülhető, ha odafigyelünk a táplálkozásra, az életmódra azon túl, hogy a kerteket milyen növényekkel ültetjük be?

Az allergia kialakulása bonyolult folyamat, sok kockázati tényezővel. Készítettünk erről egy kiadványt, ami a honlapunkon megtalálható. Az allergia kialakulásáról, kockázati tényezőiről és a megelőzés lehetőségeiről az Egyszerűen az allergiáról című kiadványból lehet tájékozódni.

Az allergiás hajlamot szüleinktől örököljük. Ha az egyik szülő allergiás, akkor a gyerekeknek 50% esélyük van, hogy ők is öröklik a hajlamot.

Ha mind a két szülő allergiás, akkor már majdnem 100% az allergiás hajlam öröklési valószínűsége. A kockázat csökkenthető, ha a várandósság alatt nem dohányzik a kismama. Ideális, ha hat hónapig csak anyatejet kap a csecsemő, mivel a tápszer humanizált tehéntej, idegen fehérje az emberi szervezet számára. Lehetőleg óvni kell a csecsemőket a fertőzésektől legalább első éves korukig, de később sem szabad indok nélkül antibiotikumot adni. A kisgyermekek túl tisztán tartása, a túlzott fertőtlenítés sem előnyös, a bőr védőrétegét meggyengíti, a bőr sérülékennyé válik. A bölcsődés, óvodás kor időszakában a megbetegedés természetes folyamat. Az immunrendszer T-sejtes irányba történő fejlődéséhez természetes antigénekkel kell találkoznia a szervezetnek. Sokat vitatkoztunk tudományos szinten is, hogy jó-e kedvenc állatot tartani a csecsemők környezetében. Most az az álláspont, hogy a normális fejlődéshez hozzátartozik az állatokkal való találkozás.

Belső térben minél kevesebb kémiai anyag, illékony szerves anyag, oldószer legyen jelen, melyek származhatnak a bútorokból, a padló ragasztóanyagaiból, tisztítószerekből.

Használjunk ökocímkével ellátott szereket, amivel segíthetjük, hogy az immunrendszerünk a helyes irányba fejlődjön. Az élelmiszerekkel is sok olyan anyagot bevihetünk a szervezetbe, ami káros. Azt látjuk, hogy az élelmezés elmegy a mesterségesen előállított anyagok irányába. Az a szerencsés, aki saját kertjében meg tudja termelni a zöldségfélét a családja számára. Tudatos odafigyeléssel, természetes anyagok használatával sokat tehetünk az egészségünkért.

Forrás: Kertészet és Szőlészet