0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

Az allergiát okozó növényfajok listájában szereplő fafajtákkal kapcsolatban végeztek hazai vizsgálatokat? Köztük például kitértek a Späth-égerre? Hiszen az éger esetében a hévízi példa mutatja, hogy városi telepítésben nagyon jók a faj adottságai.

A listában szereplő növénynemzetségek többségének allergenitását hazai viszonylatban is vizsgáltuk. A növényfajok között nemzetségszinten erős a keresztreakció. Ez alól az éger (Alnus) nemzetség, illetve az Alnus × spaethii sem kivétel, amit a hazai tapasztalatok is megerősítenek. Az égerfajokkal szemben 16%-os a standardizált túlérzékenységi ráta a magyarországi allergiás betegek körében. Egy másik, csak a parlagfű-allergiások körében végzett vizsgálat szerint átlagosan 23%-os az égerallergiások aránya, de egyes városokban ez elérheti a 31%-ot.

Az A. × spaethii az alapfajhoz, illetve az őshonos fajokhoz képest nagyobb allergológiai kockázatot jelent.

Ennek elsősorban az az oka, hogy míg egyéb Alnus-fajokból nem létesítenek városi fasorokat, addig az Alnus × spaethii fáit jellemzően városi, belvárosi fasorokba ültetik. Az A. × spaethii tehát elsősorban a lakosság nagyobb kitettsége révén jelent valós egészségi kockázatot, amit számos külföldön végzett vizsgálat bizonyított.

Van adatuk, esetleg vizsgálati eredményük arról, hogy a környezetszennyezés mennyire befolyásolja az allergenitást? Előfordulhat, hogy egy fafaj vagy fajta virágpora csak azért okoz allergiát, mert megköti a levegőből az emberre ártalmas szennyezőanyagokat, és esetleg ugyanaz a fafajta nem szennyezett körülmények között nem is lenne allergén? Ha ez így van, ez a tény jelentősen befolyásolná a fafajták telepítési lehetőségeit.

A környezetszennyezés mind az allergén fehérje szerkezetét, mind pedig a pollenszemekből való kijutását elősegíti, de emellett a légzőszervet is érzékenyebbé teszi. A légszennyezés allergiát erősítő hatása tagadhatatlan, szakirodalommal alátámasztott tény. Azonban ugyanaz a fafajta nem szennyezett körülmények között is allergén, tehát környezetszennyezés nélkül is létezik allergia.

A környezetszennyezés csak módosítja a növényfajok allergenitását.

Az allergizáló képességet elsősorban a beporzás módja (szélbeporzás), a termelt pollen mennyisége, mérete, morfológiai adottságai, továbbá a pollenszemben található allergén fehérjék szerkezete határozza meg. A pollenadó képesség kertészeti növényfajtánként eltérhet. A pollenszezon hossza, a növényfaj elterjedtsége, a lakosság genetikai összetétele a földrajzi helyzettől függően változik. Emellett életmódbeli sajátosságok (öröklött hajlam, dohányzás, táplálkozás stb.) is befolyásolják az allergia kialakulását. Az allergia hazánkban népbetegség szintű probléma, visszaszorítása érdekében nem elég egyetlen okozati tényező kezelése. A gyógyszeres kezelésekkel szemben a megelőzésre, a betegek tájékoztatására kell hangsúlyt fektetnünk. A megelőzés eszköze az allergének tér- és időbeli elkerülése, például pollen-előrejelzés révén. A pollen-előrejelzés abban az esetben tekinthető a leghatékonyabb megelőzési módszernek, ha az allergénforrások csökkentésére nincs lehetőségünk.

Az allergén fák esetében viszont van lehetőség a források csökkentésére.

Az A. × spaethii esetében a megelőzés és a kockázatcsökkentés leghatékonyabb módszere az új egyedek ültetésének korlátozása a sűrűn lakott területeken; gyógyhelyek és a védőterületek esetében pedig a további ültetésének tiltása.

Mit jelent a gyakorlatban az új egyedek ültetésének korlátozása sűrűn lakott területeken? Ez területarányosan javasolt darabszám a fák esetében?

Közegészségügyi meggondolás szerint a potenciális allergenitás szempontjából javasolt az erősen allergén vagy nagyon erősen allergén (3. és 4. besorolású) fajok és fajták további ültetésének tiltása a gyógyhelyen és a védőterületen; ajánlott továbbá ezek cseréjének hosszú távú ütemezése. A potenciális allergenitás szempontjából még aggályos, 2. besorolású (mérsékelten allergén) fajok és fajták esetén kerüljük az összefüggő állományok, fasorok telepítését.

Kétlakiság esetében csak a nőivarú egyedet válasszuk.

Ajánlott a 2. besorolású fajok és fajták hosszú távú cseréje 0. vagy 1. besorolásúakra (nem vagy enyhén allergénekre). A lista a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról (efop180.antsz.hu) is elérhető.

A HungaroGreen rendezvényen 2022 őszén tartott előadásában említette a sűrűn lakott területek, gyógyhelyek és védőterületek fásításával kapcsolatos jogszabályt, mely tartalmazza a telepítési korlátozásokat is. Ez a rendelet érvényben van?

A rendelet jelenleg még nincs érvényben.

Forrás: Kertészet és Szőlészet