0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 24.

Alzheimer és vércukorszint: éhezés a túlkínálat ellenére

Az orvostudomány jelenleg az inzulinrezisztenciát okolja az Alzheimer betegek megnövekedett számáért. A feldolgozott ételek fogyasztása tetemes mennyiségű cukor-, zsír- és gluténtartalmuk miatt komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi test számára.

Sok egyéb mellett glikációt és gyulladást okoznak, valamint megnövelik a szabad gyökök képződésével járó oxidációs folyamatokat. Az orvosok ezért azt gyanítják, hogy a kétezres évek elejétől 3- as típusú cukorbetegségnek becézett Alzheimer-kórnak és a 2-es típusú cukorbetegségnek közös gyökere van, márpedig az inzulinrezisztencia. És ez elvezet minket a túl sok finomított szénhidrát fogyasztásának tényéhez.

Veszélyes cukorbevonat

A glikáció folyamata akkor játszódik le, amikor sok a vérben a cukor, és a cukormolekulák rácsimpaszkodnak a fehérjékre vagy a zsírokra, aztán többé nem tudnak szétválni. Ekkor olyan megzavarodott, tehetetlen, feladataikat ellátni képtelen frankensteini molekulák jönnek létre, akiktől talán távol áll az ártó szándék, de akaratukon kívül mégis ellenségekké válnak. A szervezet számára rögtön gyanúsak lesznek, és természetesen védekező manővert kell indítania ellenük. Ami gyulladással jár. Ilyenek bárhol keletkezhetnek az érrendszerben, mivelhogy ott tud összefutni a cukor a zsírokkal és fehérjékkel. Amikor az agyban keletkeznek ilyen kis „szörnyetegek”, az az agyműködés károsodását vonja maga után.

Kártékony gyulladás

Az egyik legellenszenvesebb folyamat, amit a testben a finomított szénhidrátok hagyományosan eltúlzott bevitele tesz az, hogy súlyos, krónikus gyulladást gerjeszt.

Ez nem az a fajta ártatlan gyulladás, ami segít a védekezésben és a gyógyulásban. Éppen ellenkezőleg, veszélyes anyagokat (gyulladásos citokineket) termel, amelyekkel megmérgezi és fokozatosan tönkreteszi a sejteket.

Kellemetlen tünetekkel jár, krónikus betegségeket idéz elő, és a neurodegeneratív betegségek kifejlődésének is remek alapot szolgáltat. Az Alzheimer- betegségben szenvedő agya (is) gyulladásban van, és a szervezetükben található gyulladásos markerek mennyisége alapján megjósolható a betegség kifejlődésének és súlyosbodásának – magyarán a kognitív képességek hanyatlásának – dinamikája.

Éhezés a túlkínálat ellenére

A finomított szénhidrátok fogyasztása utáni cukorsokk (vércukorszint emelkedés) ijesztő és közvetlenül veszélyes a szervezet számára. A vér emelkedett cukortartalma alapból gyulladást okoz az érrendszerben és akkor ott vannak még a glikáció során keletkező abnormális molekulák is.

Ennek megfelelően a szervezetnek életveszélyes helyzetet kell elhárítania. Lehetőleg minél hamarabb. Kerül, amibe kerül. És általában ez nagyon sok inzulinba kerül. Minél több a cukorvészhelyzet, annál több és nagyobb inzulincsomagot kell utána küldeni. Ez nagyon megviseli a sejteket, ezért a szervezet kénytelen kitalálni valamit. Jobb híján átkódolja őket. Ezzel létrehozva az inzulinrezisztenciát. Így a sejtek nagyobb biztonságban lesznek, viszont egy idő után éhezni fognak. A nyitókód megváltoztatása miatt azonban akadozik az ellátásuk. Ez további terhet ró a hasnyálmirigyre, mert a normálisnál jóval több inzulint kell előállítania.

Az Alzheimer- kór kialakulásának lehetőségét illetően már az enyhén magas vércukorszint is fontos rizikótényezőnek számít. Ezért már a legkisebb vércukorszintemelkedés is veszélyes és mielőbbi korrigálást igényel. Erre a jövőben nekünk kell jobban odafigyelnünk, hogy levegyünk néhány súlyt a szervezetünk válláról.

Emberhez méltatlan következmények

Az inzulinrezisztencia indítja el azon plakkok képződését az agyban, amelyek aztán átveszik a hatalmat az életünk irányítása felett. Megfosztva az embert attól, hogy időskorában tapasztalatainak megértése és rendszerezése után, bölcs segítője legyen a fiatalabbaknak. És nem csak a gondolkodását valamint lénye egy részét veszíti el, hanem azt a képességét, hogy gondoskodni tudjon önmagáról. Nem hangzik túl jól, pláne nem tűnik emberhez méltónak. Pedig ez még nem minden.

Az Alzheimer betegség (és a többi neurodegeneratív betegség) szomorú velejárója, hogy az ember nem képes megfelelő módon irányítani olyan fontos reflexeit, mint például a nyelés, köhögés. Ennek következtében pedig megnő az aspiráció, illetve az aspirációs tüdőgyulladás veszélye. Ezek sorozatos fellépése radikális lépések megtétele nélkül egy ponton túl már tarthatatlan állapotot eredményez.

Megelőzés

Ami beválik az inzulinrezisztencia csökkentésénél és megszüntetésénél, az segíteni fog nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség, hanem az Alzheimer-kór megelőzésében is. A kristálycukor és a finomított szénhidrátok mennyiségét ajánlott a minimumra csökkenti, de az egészségesebb, összetett szénhidrátok (elsősorban zöldségek illetve kisebb részt gyümölcsök formájában) fontos részei az étrendnek.

A fehérjék és zsírok bevitelét szigorúan alacsony szinten kell tartani, ezért ezekből válasszuk a lehető legjobb minőségű forrásokat. Előnyös még prebiotikumokkal gazdagon táplálni a bélflórát, és időnként léböjtnapokkal szorgalmazni a méregtelenítést.

A degeneratív agyi elváltozás nem szükséges és elkerülhetetlen rossz, ami az „időskorral” jár. Részben azért, mert sajnálatos módon manapság egyre fiatalabbaknál (akár 40-50 éves korban) jelentkezhet, és ami még fontosabb, megfelelő étrenddel megelőzhetjük, javíthatunk a kialakult helyzeten, illetve akár vissza is tudjuk fordítani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu