A 120-130 szakembert és érdeklődőt Szabó Péter adjunktus, a kampusz főigazgató-helyettese köszöntötte. A szervező Szőlészeti és Borászati Intézet (SZBI) nevében Szőke Barna igazgatóhelyettes üdvözölte a megjelenteket, röviden bemutatva a néhány éve alakult intézetet. Sáringer-Kenyeres Marcell, Keszthely város önkormányzati képviselője a város egyik alappillérének nevezte köszöntőjében a Georgikont, méltatta a 10 éves rendezvényt, és hogy az intézmény mindig fontosnak tartotta kutatási eredményei, tapasztalatai, és a szaktudás megosztását a gazdákkal.
Brazsil József, a Da Bibere Zalai Borlovagrend elnök-nagymestere a szőlő és ember kapcsolatát emelte ki üdvözlő beszédében. Mint mondta, „a szőlő a szeretet növénye, gyámolításra szoruló növény, azért létezik, mert mi szeretjük. Ahogy öregszünk, egyre közelebb kerül hozzánk. Azt pedig, hogy közösségépítő növény, mi sem példázza jobban, mint hogy olyat még nem hallottan, hogy valaki szeret együtt kukoricázni, de olyat, hogy együtt borozni, olyat már igen” – csempészett egy kis humort a köszöntőbe.
A délelőtti szakmai előadások sorát Csomós Bálint, a BASF Hungária Kft. szaktanácsadója nyitotta. „Mindig egy lépéssel a kórokozók előtt” című előadásában a BASF technológiáját mutatta be, a szőlő lisztharmatfertőzése elleni küzdelemben elért eredményeikre és új készítményeik (Revyona, Sercadis) bemutatására koncentrálva. Az új technológia alkalmazásával a vállalat kísérleteiben sikerült nagymértékben visszaszorítani fertőzöttség mértékét.
Kovács Barnabás, a MATE SZBI munkatársa egyelőre kevéssé ismert témában tartott előadást, „Szalmabor készítés – alternatíva a változó klimatikus adottságok mellett” címmel.
A „mi a szalmabor” kérdésre a válasz röviden: szalmaágyon való töppesztéssel készített bor. A szalmabor készítését már a római kor óta gyakorolják, így ma is komoly hagyománya van Spanyolországban, Olaszországban, és még Iránban is (commandaria, vin santo és amarone elnevezése a legismertebbek). Nálunk valahogy ez „elfelejtődött”. A változó klimatikus viszonyok, az általános felmelegedés, az aszályos évek szaporodása, az alkalmazkodás szükségszerűsége nálunk is felveti a módszer „visszahozatalát” és újbóli elterjesztését.
A Syngenta Kft. képviseletében Varga Zoltán ismertette 2022. növényvédelmi tanulságait. Az elmúlt év olyan „különlegességekkel” (szokatlanul hűvös április, csapadékhiány, illetve „rossz” csapadékeloszlás, száz éve nem tapasztalt aszály) szolgált, amik komoly fejtörés elé állították a céget és a gazdákat, a termelőket. Mint mondta: „A lisztharmat éve volt 2022” (2010-től egyre több volt a lisztharmatos év a kimutatásaik szerint), és egyre inkább ez várható a jövőben. A védekezés terén bemutatta – és javasolta használatukat – a Dynali és a Taegro készítményeiket (előbbi a lisztharmat mellett a feketerothadás ellen is véd, utóbbi egy biológiai készítmény). Felhívta a figyelmet a biológiai megoldások keresésére a védekezésben, amik az EU-rendelkezések miatt is előtérbe kerülnek. Végezetül a Syngenta 2023-as szőlőtechnológiai ajánlatát mutatta be.
Makra Máté, a Yara Hungária Kft. képviselője Tápanyag-utánpótlási aktualitások a Yarától címmel tartott előadást. A szőlő tápanyag-utánpótlásánál – a rövid távú feladatokat nem elhanyagolva – hosszú évtizedekre kell tervezni.
Igen fontosak a kondíciójavításra szolgáló készítmények is, például a YaraVita Universal Bio. A szőlő tápanyag-utánpótlására a Yara kialakult rendszerrel rendelkezik, ajánlással és technológiával állnak a vállalatok, a gazdák szolgálatára.
Vaszily Zsolt a Huminisz Kft. képviseletében „Növénykondicionálás és növénytáplálás szőlőben – az eredmények tükrében” címmel tartott előadást, a Huminisz-technológiát ismertetve. A különböző stresszhatások (hőmérsékleti stressz, szárazság, UV-sugárzás stb.) tápanyagelvonással is járnak, emiatt romlik a növények, így a szőlő stressztűrő képessége (levélhervadás, levélelszíneződés, lassuló növekedés), aminek a kivédésére növénykondicionálók és biostimulátorok alkalmazását javasolja a cég. Kísérleteikben a Huminisz-technológia alkalmazásával 14-20 százalékos termésnövekedést is elértek, ami annak tükrében különösen jelentős, hogy a relatív tápanyaghiány kezelés nélkül 30 százalékos terméskiesést is okozhat.
Mag Zoltán, a Tarján Acél Kft. ügyvezetője „A fém támrendszer előnyei” címen, Homola Kristóf az Fx3 Drone Kft. képviseletében pedig „Drónok a mezőgazdaságban” témakörben tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást.
A drónok alkalmazása a mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe kerül (a jogi és műszaki szabályozás megtörténtével), szolgáltatásaik pedig – RGB-kamerás vizsgálatok, multispektrális vizsgálatok (tápanyag-ellátottság, növényállomány, stresszállapot stb. felmérése), hőkamerás vizsgálatok (pl. vadállomány felmérése), drónos permetezés (precíziós munkavégzés, foltkezelés stb.) egyre keresettebbek, egyre szélesebb körben alkalmazhatók. Az érdeklődést jelzi, hogy bár meglehetősen drága lesz, de a tervek szerint júniusban megkezdődik a drónpilóta-képzés Keszthelyen.
A híres „cserszegtomaji fűszeres” nemesítőjének életútjáról és szakmai eredményeiről Brazsil József szólt röviden, majd Szabó Péterrel elhelyezték koszorút.
Ezt követte Varga Áron drónpilóta, az Fx3 Drone Kft. értékesítési vezetőjének drónbemutatója („Drónok a gyakorlatban”), de a nagy szél miatt sajnos nem lehetett repülni.
A gyakorlati szakemberek, szőlészek, szőlőtermelők által leginkább várt metszési bemutatót Lukácsy György, a MATE SZBI oktatója tartotta. A lebilincselő előadás és a professzionális gyakorlati bemutató sok új információval szolgál, a szakembereknek és kevésbé hozzáértő érdeklődők számára egyaránt, amit a szinte véget nem érő kérdések sokasága is érzékeltetett. A bemutatókkal a tőkék életét kicsit meghosszabbító, a fás szövetek védelmét szem előtt tartó metszési módszerek megismertetése volt Lukácsy György célja.
Az egyetem saját nemesítésű fajtáiból (pl. Rozália, Pátria, Nektár, Cserszegi fűszeres) készített borokat a tangazdaság Georgikon Pincészetének előterében lehetett megízlelni.
