0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A legelő fűhozama

A lap januári számában több írás a gyepek legeltetéses hasznosításáról szólt. Dr. Póti Péter nagyon fontos megállapításokat adott közre, melyet mint gyakorló legeltető állattartó feltétlen figyelmébe ajánlanék a gazdatársaknak. A száraz évek miatt a legeltetett területek hozama folyamatosan csökken, sok esetben kiegészítő takarmányra van szükség. Ennek mennyisége nehezen tervezhető, a meghatározáshoz adatokra volna szükség.

Én magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 1983 óta ugyanazon a területen legeltetem az állataimat. Kezdetben a szövetkezettől juhokat és legelőt béreltem, 1993-tól pedig már tulajdonosként gazdálkodom. A magángazdálkodásomat 1976. március 1-től végzem, 1979. június 18. óta van tartókódom. 25 évig juhászként, 2004 óta pedig szarvasmarhatartóként hasznosítom a legelőket. Régebben egyszerűbb volt, mert lehetett fogasolni, és a tápanyag visszapótlása is lehetséges volt.

A mi családi gazdaságunk Tolna vármegye legdélebbi településén, Bátán működik. NATURA 2000 területen, úgynevezett száraz réten. Ökogazdálkodunk, fő profilunk az extenzív magyartarka anyatehéntartás.

Az állatok korlátozás nélkül, télen-nyáron legelhetnek, nincsenek legelőszakaszok. Ha akarnak, épület alá is beállhatnak. Abrakot nem etetünk, csak szálastakarmányt. Az itatóknál mindig van a köretetőben szálas takarmány, nyáron szalma, ami ha elfogy, pótoljuk. A január az egyetlen olyan hónap, amikor az állataink nemigen legelnek, csak szalmát, kukoricaszárat és gyepszénát kapnak étvágy szerint. Az általuk elfogyasztott mennyiség 16-17 kg/nap. A köretető feltöltését este felírom, így havonta összesítve könnyen kiszámolható az elfogyasztott takarmány mennyisége, és annak forintosított értéke is.

Azt senki nem vitatja, hogy csapadék nélkül nem növekszik a gyep. A napi csapadék mennyiségéből könnyen lehet a fűhozam alakulására következtetni. Az viszont már vita tárgyát képezheti, hogy annak elmaradása miatt mennyi ideig lesz kevesebb a termés.

A csapadékhiány hatását a tavaszi fogasolással lehet kicsit csökkenteni. Régen sem volt mindenütt lehetőség a tápanyag kijuttatására.

Ha mégis (igaerő), a fogasolás akkor sem maradt el. A fogasolásnak több pozitív hatása is bizonyítható: van 1 hektárnyi területem a NATURA 2000-es legelők szomszédságában, amin sok év alatt állításom beigazolódott. Ezen a területen a táblázat bemutatja a fogasolások jelentőségét az adatok sokaságával (1. táblázat).

Egy idős pásztorember 1964-ben mondta nekem, hogy az okos juhász kifigyeli milyen év lesz. Száraz vagy jó esős. Nagyon kértem, mondja el nekem, hogyan lehet ezt kifigyelni. 5 üveg sört kért a tudásáért – megkapta. Állítása nagyon tanulságos: „Ha a mandulavirágzás a gyertyaszentelőhöz közel van, száraz, ha távolabb, több az eső”!

Kezdetben én hittem is, meg nem is…, de az adatok nem hazudnak. (Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe: február 2.)

1999-ben jött létre hazánk és az EU környezetvédelmi megállapodása, mely mindent átírt, mi is NATURA 2000 kijelölt terület megjelölést kaptunk.

A vele járó hasznosítási szigorításokat is bevezették. Minden megváltozott, egyre több figyelmet kívánt egy-egy döntés meg­­ho­zatala. Ekkor kezdtem „mindent is” feljegyezni, ami a gazdaságban történt, aminek a hatása érezhetővé válhat. Ilyen adat a csapadék mennyisége, a takarmányfogyasztás, a betakarított bálák súlya, a kaszálás időpontja, mert az nagyban befolyásolja a szálas takarmány beltartalmi értékét. Nagyra értékelem a ma elérhető digitális világ adta lehetőségeket, de ez akkor még nem volt. Helyette Kincses Kalendárium, az asztali naptár, a kockás füzet volt, amit mindenki használhatott, ha akart.

A szigorítás miatt a tápanyagpótlás elmaradása és a fogasolás hiánya nagyban befolyásolta a gyepeken található növények életét. Ezért az igazán igényes fűfélék, mint például a csomós ebír, eltűntek, helyettük megjelent a nagy kedvencem, a csillagpázsit, ami egyre nagyobb foltokban terjedt el. Ez a fűféle régebben nemkívánatos növény volt a legelőkön. Én úgy tudom, hogy nem is őshonos*. Itt a 2002-es dunai árvíz után jelent meg.

Pár éve egy Keszthelyen rendezett húsmarhás fórum szünetében Dr. Halász András megkérdezte tőlem, hogy szerintem milyen füvek fogják a legelőkön az egyre erősödő klímaváltozást kibírni?

Válaszom a csillagpázsit volt. Ő és egy termelő a társaságban csodálkozva néztek rám. Fontos elmondani, hogy nem ez volt az első eset, amikor nem értettek meg.

Tehát az pár év alatt megfigyelhető, hogy az igényes, magról szaporodó növényeket a korlátozás nélküli legelés visszaszorítja és el is tünteti. Mint már írtam, az állataink korlátozás nélkül felkereshetik a számukra kedvesebb legelőrészeket. Ezért kevés fűféle tud magot hozni, ezzel is helyet és életteret adva a rizómával szaporodó csillag­pázsitnak. Ma az általam működtetett legelőkön a csillagpázsit domináns fajjá vált. Ezért a szárazság nálunk kisebb gond, mert ez a fűféle szárazságtűrő és elégséges legeltethető takarmányt ad (2. táblázat).

A csapadék elmaradása miatt a legelő fűhozama itt 4 év alatt 20-25%-kal csökkent. Ezért én a gazdaságom anyatehénlétszámát a 2021-es évről 2022-re harmadával csökkentettem, amit utólag sem bánok. Merthogy ez gazdasági kiesést nem okozott, az biztos!

2021-ben 178 teljes legeltetett nap volt, nem kellett kiegészítő takarmányt adni. 2022-ben a lecsökkentett létszám 204 napig legelt teljesen elegendő takarmányt.

Tisztában vagyok azzal, hogy ami itt, nálunk igaz, az nem biztos, hogy másutt működik, de lehet, hogy valami esetleg alkalmazható.

Kedves szórakozásom, hogy a gyeptémát is érintő előadásokra, tanácskozásokra, ha tudomást szerzek róla és tehetem, elmegyek. Ha tud, jön velem a családi gazdaság aktív tagja, unokám, Kíra is. Egy ilyen fórumon értesültünk arról, hogy lesz a MÁSZ-nak gyepfelmérése, amit az önkéntesen jelentkező gazdák területein végeznek – amit később a helyszínen botanikai felmérés is követ. Ezek ismeretében majd segítséget tudnak adni az érdeklődő gazdatársaknak.

Egy ilyen fórumon 2022. május 19-én, Karcagon kaptuk a megtisztelő felkérést egy műszer rendszeres használatára. Ez a műszer egy érzékelőn keresztül jeleket küld a gyep növekedéséről a „központba”, ahol a beérkező jeleket rögzítik, értékelik és számolják. Ezt a mérési munkát a családi gazdaság tagjai, unokáim, Alexa és Kíra végzik

 Az így begyűjtött információk nagyon hasznosak, és majdnem olyan jók, mint amit eddig a kockás füzet vagy a naptár őrzött.

De olyan előnye is van, hogy mások is használhatják a saját eredményeik javítására.

*A csillagpázsit (Cynodon dactylon) Észak-Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Dél-Európában honos növény. A perjefélék családjába tartozik, az USA melegebb területein gyepnek termesztik.

Csóti Sándor, Csóti Kíra

Forrás: Kistermelők Lapja