0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

A lengyel alma

A Mi lesz veled magyar alma címmel Debrecenben rendezett konferencia első előadásait foglaltuk össze a Kertészet és Szőlészet 14. számában. Most az online bejelentkező lengyel Dominik Wozniak által elmondottakat ismertetjük.

A lengyel szakember az Alma és Körte Világszövetség (WAPA) elnöke, és ő vezeti a legnagyobb lengyel értékesítő szövetkezetet, a Rajpolt, amelyen keresztül 50 ezer tonna gyümölcs talál gazdára. Dominik Wozniak elmondta, hogy a költségek emelkedése a világon mindenütt gondot okozott 2022-ben a termesztőknek, több országban kivágások várhatók. Idén februárban 6%-kal kevesebb alma volt készleten Európában, mint tavaly.

Évek óta csökken az Ukrajna, Belarusz és Oroszország felé irányuló almakivitel, ami komoly piacvesztés az európai termelőknek. Egyiptomba adminisztratív akadályok miatt lehet kevesebb almát és körtét eljuttatni.

Az alma helyét pedig sok országban átveszi a körte, például Hollandiában, ami pedig hagyományosan almatermesztő ország volt.

Az idén tehát a megdrágult termelés és a tavalyi időjárás következtében kisebb méretű és rosszabbul tárolható gyümölcs nehezíti a piaci helyzetet. A WAPA is próbál közbenjárni az EU-nál a gyümölcstermesztők érdekében, felhívja a figyelmet a Green Deal szigorú előírásai miatt várható problémákra.

A lengyel almatermesztés helyzete sem felhőtlen. A legjobb időszak 2010 és 2017 közt volt, akkor könnyen tudták értékesíteni az almát az orosz embargó ellenére.

A gond 2018-ban egy hatalmas terméssel kezdődött, csak nagyon olcsón tudták eladni az almát, illetve sokat a feldolgozóipar vett meg. A következő év is alacsony árakkal kezdődött, majd jött a koronavírus-járvány, amikor nőtt a kereslet és drágán értékesíthették az almát.

Gyorsan változott azonban a helyzet, 2020 végétől önköltség alatti árak alakultak ki. Viszonylag jó volt a termés, de az energia- és csomagolóanyag-költségek megugrottak, úgyhogy súlyos veszteséget szenvedtek a termesztők. Csak néhány, jó áron eladható fajta termelt nyereséget, a Gala, a Golden Delicious és a Red Delicious, de ezek a fajták az összes lengyel almatermésnek csak a negyedét teszik ki. Sokkal nagyobb mennyiségben termelnek Idaredet, Sampiont, Jonagoldot és Glostert, ezeknél a fajtáknál nagyon rossz volt a megtérülés. 2021 május–júniusában 200 ezer tonna almát kellett ipari feldolgozásra küldeni, amiért összesen 20 eurócentet kaptak a gazdák kilogrammonként. Ebből 12 centet a felvásárlók fizettek, 8 cent volt a támogatás.

Tavaly sem volt könnyű az almaidény Lengyelországban, rossz a termesztők hangulata, összegezte az utóbbi évek következményeit Dominik Wozniak.

A tavalyi veszteséget a 40%-kal megugró önköltség okozta, amit tetézett, hogy a drága energia miatt sokan nem tárolták be a termést. Tavaly decemberben megint sok alma került a feldolgozókba, 10-12 centes áron.

Mindebből az következik, hogy sok gazdának nincs miből indítania az idei szezont, senki nem akarja fejleszteni az almatermesztését. Inkább a költségek lefaragásán gondolkodnak, gépi metszésre állnak át, kevesebbet trágyáznak, vagy metszetlenül hagyják az ültetvényüket.

A közeljövőben tehát valószínűleg kevesebb lesz a lengyel alma és számottevően romlik a minősége az elmondott takarékossági intézkedések miatt. Kicsit hosszabb távon, öt-tíz éven belül a profi termelők veszik át a kisebb gazdaságok helyét, az ültetvényeikben pedig a Pinova, a Gala, a Golden Delicious és a Red Delicious fajták lesznek az uralkodók, amikre könnyű vevőt találni Latin-Amerikában, Ázsiában és Európában. Sok családban pedig legalább egyvalakinek más munkát, állást kell keresnie.

Sok tész született

Lengyelországban 300 szövetkezet működik a zöldség-gyümölcs-gomba ágazatban, ez Dominik Wozniak szerint a sikeres piacszervezés útja. Az általa vezetett Rajpol az egyik legnagyobb. Szövetkezeteken keresztül kerül forgalomba az összes zöldség-gyümölcs negyede. 2006 és 2013 közt lehetett szövetkezést segítő támogatáshoz jutni, akkor 75%-os támogatás volt tészalapításra. Nagyon sok pénzt költöttek erre, de a megalapított szervezeteknek csak a 10-15%-a működik jól a mai napig. Ők adják a forgalom 15%-át.

Most is vágnak ki almásokat, amelyeket már nem fognak újratelepíteni. Alma helyett körtét vagy bogyósokat ültetnek inkább.

Mi, magyarok mindig a támogatásra fogjuk, hogy jobban megy a lengyel almatermesztőknek, de tényleg így van-e, tette fel a kérdést az előadást tolmácsoló Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezetője. A könnyen jött pénz nem segíti, hogy hatékonyabban dolgozzanak a gazdák, szögezte le válaszában Dominik Wozniak. Jelenleg hektáronként 180 euró terület­alapú alaptámogatást kapnak a gazdák, emellé 2023-tól 292 euró jár az integrált termesztésért.

Ez a rendszer hivatott segíteni, hogy az aktívabb gazdák kapjanak több pénzt, és körülbelül a termelők fele veszi igénybe.

A fiatal gazda támogatás körülbelül 17 millió forintnak felel meg és a 70%-át beruházásra kell fordítani.

A sok lengyel ültetvény a 2017–2021 közti 84 ezer eurós gazdaságfejlesztési támogatás következménye. Akkor gépekre, ültetvénytelepítésre lehetett pályázni, és a legmagasabb pontszámot új ültetvényre lehetett kapni, korszerűsítésre kevesebbet.

Forrás: Kertészet és Szőlészet