0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Dinamikusan nő az ágazat teljesítménye

Mi, magyarok kezdeményeztük 2012. augusztusában – a baromfi termékpálya két világszervezete, a WPSA és az IPC támogatásával –, hogy május 10-ét nyilvánítsák a baromfi világnapjának. A világnap jó alkalom rá, hogy a Föld lakosságának élelmezésében kiemelkedő szerepet játszó termékpálya felhívja a figyelmet a szerepére, aktuális trendjeire és a jövőjét érintő kihívásokra.

A baromfitermékek népélelmezésben betöltött szerepe vitathatatlan, hiszen a baromfihús és a tojás a legnagyobb mennyiségben termelt és az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása.

Az emberiség létszámának és élelmiszer­igényének a növekedésével a baromfiipar szerepe még tovább fog erősödni, hiszen rendkívül hatékonyan, kis környezeti lábnyommal, a vallási tilalmak korlátai nélkül állít elő kitűnő minőségű és nagy táplálóértékű termékeket. Nem csoda hát, hogy mind a világ baromfihús-termelése, mind a tojástermelése dinamikusan növekszik. Fontos kiemelni, hogy a terméklánc minden szereplője (tenyésztők, termelők, feldolgozók) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) folyamatosan a fenntartható termelés irányába fejleszt, hogy Földünk egyre szűkösebbé váló erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használják, és így biztosítsanak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a Föld egyre gyarapodó népessége számára.

Az ágazat e célját több tényező is megnehezítette vagy akadályozta az utóbbi időszakban, például a világszintű problémát jelentő, de azon belül egyes földrajzi régiókban különösen súlyos veszteséget okozó madárinfluenza-járvány.

A szigorú járványvédelmi intézkedések bevezetésén túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás lehetőségét.

Az Európai Unióban, elsősorban a rendkívül szigorú állatjólléti, állategészségügyi és higiéniai szabályozás miatt kevésbé dinamikus az ágazat növekedése, de kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat itt is stratégiai fontosságú, mind gazdasági, mind élelmezési szempontból. Becslések szerint az EU élelmiszerrendszerében 38 milliárd euró termelési értékkel, azonkívül évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet az ágazat, több mint 370 ezer embernek biztosítva munkát és megélhetést. Európában 25 ezer családi gazdaság nevel magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát.

A gyakorta visszatérő madárinfluenza-járvány az európai térség baromfiállományaiban is súlyos kárt okozott. A 2021–2022-es járványok során több, mint 50 millió baromfit kellett kiirtani.

A vakcinával való védekezés jogszabályi hátterét a Bizottság megteremtette, a vakcina alkalmazását lehetővé tevő kísérletek és vizsgálatok folyamatban vannak. A vakcinázás bevezetése a következő 1-2 évben várható.

Az európai térség baromfihús-előállításában is megkerülhetetlenek az orosz-ukrán háború gazdasági és politikai következményei. Ez a borzasztó esemény sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményeket adjon Ukrajnának, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU előírásainak és követelményrendszerének nem megfelelő termékeket bárhonnan behozzanak, nem csak Ukrajnából.

Mindazoknak az EU-s jogszabályoknak, amelyek az EU termelőire, termék-előállítására nézve kötelezőek, minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek kellene lennie, és ellenőrizni is kell a betartásukat, úgyhogy nem támogatjuk ezt a kezdeményezést.

Ez nemcsak a tisztességes és egyenlő verseny, hanem a fogyasztói elvárások (szigorúan ellenőrzött antibiotikum-használat, állatjóllét), valamint az EU fogyasztóinak élelmiszerbiztonsága szempontjából is elvárható.

Az Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó, a vámokat és a kvótákat érintő határozatai, intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen megnőtt, az importnyomás (takarmány-alapanyag, csirke és tojás) felerősödött, ami beszűkítette a magyar és az európai termelők piacát – annak dacára, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Ezek az intézkedések ráadásul nem az ukrán népet segítik, hanem az Ukrajnában is tevékenykedő néhány oligarcha céget.

Nemcsak a külső, hanem az EU-n belüli fenyegetettséggel is komolyan számolnunk kell a jövőben. Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek.

Ki kell emelni közülük Bizottság új, az állatjólléti előírások további szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetét.

Tudni kell, hogy e téren már most is a világ egyik legszigorúbb szabályozása van hatályban a közösségben, vagyis ennek a szükségessége megkérdőjelezhető.

Az ideológiai alapokon nyugvó, a gyakorlattal köszönő viszonyban sem álló „tudo­mányos” háttértanulmányokkal kap­cso­latban már több releváns szakmai kritika született. Talán nem véletlen, hogy mind ez idáig nem kerültek nyilvánosságra a részletes hatástanulmányok, amelyek megvilágítanák, hogy ez a jogi intézkedés teljes mértékben ellentétes mind a környezeti, mind a gazdasági, mind a társadalmi fenntarthatóság elveivel. A megalapozatlan döntés annyira hosszú távú visszafordíthatatlan károkat okozhat, aminek generációkon átívelő felelősségére véleményünk szerint nem rendelkezik felhatalmazással az Európai Bizottság.

Bár a hazai baromfiágazat teljesítményét az elmúlt évben érdemben befolyásolták és csökkentették a 2021–2022-es megpróbáltatások (a covid-19- és a madárinfluenza-járvány, az orosz-ukrán háború és a következményeként jelentkező válság), azért még mindig büszkék lehetünk a teljesítményünkre.

A magyar baromfiágazat teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt években. A hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladó termelésével az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazata volt. Az általa közvetlenül és közvetve foglalkoztatottak száma alapján a baromfiágazat több tízezer családnak ad megélhetést.

Az ágazat hazai érdekképviseleti szervezete, a Baromfi Termék Tanács 2023. május 12-én nagyszabású konferenciával ünnepli a világnapot Budapesten, a Vajdahunyadvárban.

A rendezvényen köszöntőt mond a szaktárca képviselője és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Elő­adást tart Gert-Jan Oplaat, az AVEC (európai baromfifeldolgozók szövet­sége) elnöke, az európi baromfihús-­előállítás legfontosabb kérdéseiről.

„Hogyan tovább, húsfogyasztás?” című előadásában Andrea Bertaglio, a European Livestock Voice kampánymenedzsere rávilágít, hogy az intenzív állattenyésztés és az általa előállított termékek hogyan felelnek meg egyéb fenntarthatósági szempontoknak. Med­veczki András, a Ceva – Phylaxia Zrt. baromfi-állategészségügyi vezetője „A madárinfluenza elleni vakcinázás védekezésről” című előadásában a vakcinák védekezésben betöltött szerepén kívül a témakör összetettségét és bonyolultságát is vázolja. Zoltán Péter, az UBM Feed Zrt. szaktanácsadója „Automatizálás, robotizálás a baromfiiparban” című előadásának a címe sokaknak talán fantasztikusnak tűnhet, de kitűnően bemutatja a baromfiágazat fejlődésének és fejlesztésének irányait.

A magyar állatitermék-termelés alakulása, megoszlása ugyancsak jól demonstrálja a baromfiágazat jelentőségét és kiemelt szerepét az élelmiszer-ellátásban.

Dr. Csorbai Attila

elnök, igazgató, BTT

Forrás: Magyar Mezőgazdaság