0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Zöldség-külkereskedelmi helyzetkép

A tavalyi külkereskedelmi adatok márciusi megjelenése lehetőséget kínál arra, hogy export-import szempontból értékeljük a környezeti és gazdálkodási szélsőségektől sem mentes, a szántóföldi zöldségtermesztést különösen sújtó 2022-es évet. Az évszázad legaszályosabb évén vagyunk túl, így az eredmény borítékolható volt, azonban az ördög mindig a részletekben rejlik.

A szélsőséges időjárási helyzeteket halmozó, termést nyomorító év nemcsak az importtöbbletek, hanem az élelmiszerinfláció tekintetében is drámai fordulatokat hozott. A belföldi szükségleteket nem fedező hazai termelés felverte a terményárakat és utat nyitott a külföldi áruk beáramlásának.

Az elszabadult energiaárak nemcsak az energiaigényes zöldségkultúrák helyzetét nehezítették, hanem a műtrágya és növényvédő szer beszerzését is ellehetetlenítették, miután a termeléshez szükséges segédanyagok árai az előző évinek a többszörösére emelkedtek.

Emellett a művelési és szállítási költségek növekedése jelentős élelmiszerinflációs nyomás alá helyezte a hazai piacot. Az élelmiszerinfláció soha nem látott magasságokba jutott, és még ma is 40% fölött van.

A termékek drágulása valamelyest visszavetette a fogyasztást, de a hazai hiány és az emelkedő fogyasztói árak élénkítőleg hatottak az import beáramlására. Az importot a forint tartós gyengesége sem fékezte, holott elvileg az export gerjesztéséhez is hozzájárulhatott volna, ha lett volna elegendő árualap. Ez a pro és kontra hatás tükröződött a teljes tavalyi élelmiszerkivitelünk majd negyedével megugró teljesítményében és az élelmiszerimport 36,7%-os bővülésében.

A 2022-es zöldségkivitel, ha szerény mértékben is, de éves viszonylatban nőtt. Az exportérték mintegy 5%-kal bővült, miközben a kivitt mennyiség 2,3%-kal csökkent.

Az export a 2021. évi 283,2 millió euróról 297,3 millió euróra nőtt, de mivel mennyisége az említett mértékben csökkent, az árbevételi növekmény kizárólag az emelkedő export­áraknak volt köszönhető.

Szembeállítva az export- és import­adatokat (1. táblázat), feltűnik a behozatal megugrása. Jóllehet az importérték önmagában az előző évi bázishoz képest „csak” 14%-kal bővült, mennyiségben csaknem kétszer több zöldséget hoztunk be, mint amennyit exportáltunk.

Az aszály hatása

Az egyes zöldségféleségek belpiaci helyzetének alakulásával, az export és az import ütköztetésével is érdemes foglalkozni, még akkor is, ha a termésmennyiség ismeretének hiányában nem készíthető el a termelés valódi mérlege.

Előrebocsátandó, hogy a bázishatás 2021 és 2022 viszonylatában erősen rányomta a bélyegét a külkereskedelmi forgalom mindkét ágának alakulására.

Nehéz napirendre térni például a burgonyaexport 11,3%-os bővülése fölött akkor, amikor a hazai termés – egyes hírforrások szerint – még az év végéig sem tartott ki.

Erre csak az áthúzódó készletek adhatnak magyarázatot, amikor még az évszázados negatív rekordokat döntögető aszályról fogalmuk sem volt a piaci szereplőknek. Mindemellett nyitott piacgazdaságú ország lévén a központi készletgazdálkodás hiányát sem lehet számon kérni a tárca vezetésén, hiszen az Európai Unió tagjaként ma már a készletező állam fogalma sem létezik. A rendszerváltás előtti időkben sem terjedt ki minden terményünkre a központi készletgazdálkodás, leginkább csak a népélelmezés szempontjából kiemelt jelentőségűekre korlátozódott, például a búzára és a kukoricára.

A csapadékszegény tél és a több hullámban beköszöntött késő tavaszi hidegfrontok hátráltatták a szántóföldi zöldségkultúrák tavaszi indulását, de ami azután következett, arra nem számíthatott senki, főleg nem az Alföldön.

A hőhullámokkal tarkított, súlyos és hosszan tartó aszály felkészületlenül érte az agráriumot, az állattartást éppúgy, mint a növénytermesztést, de még a halgazdaságokat is. Az érdemi vízpótlás az öntözés hathatós fejlesztését igényelte volna, amire felkészülni máról holnapra képtelenség.

Ez a jövő feladata marad, ami az átfogó vízgazdálkodási stratégia újragondolását igényelné. Olcsó vigasz, de az aszály nemcsak Magyarországot és a környékünket, kiváltképp a Kárpát-medencét sújtotta, hanem Európa nyugati és déli felét is éppúgy, mint az amerikai kontinens számos vidékét.

Kevesebbet exportáltunk többért

A kivitt zöldségmennyiség, 97,7%-os index mellett, az előző évihez képest mintegy 5300 tonnával csökkent. Az export­érték viszont 5%-kal, mintegy 14 millió euróval nőtt. Mivel a növekmény mögött az értékesítési árak javulása áll, tisztább képet alkothatunk a 2022. évi exportunk alakulásáról, ha az exportmennyiségeket nézzük. A bázishatást is szem előtt tartva 2022-ben nőtt a vöröshagyma, a paradicsom, a saláta, a sárgarépa, az uborka, valamint a tartósított zöldségeken belül a szárított és fagyasztott termékek exportja. A kivitt mennyiség 5-10%-kal haladta meg az előző évit.

A termékcsoportból kiemelkedik a vöröshagyma, amelynek 17%-os az exportnövekménye, hüvelyes növényekből pedig mintegy hatszor többet vittünk külföldre, mint egy évvel korábban.

Az átlagosan 5%-os exportárbevétel- növekedésen belül kiemelkedik a burgonyáé (+11,3%), a paradicsomé és a salátáé (+20%), a sárgarépáé (+16%), valamint az uborkáé (+27%). Az egy évvel korábbinál 42%-kal több bevételt adott a szárított zöldségek exportja, a fagyasztott zöldségeké 36%-kal, a tartósított zöldségeké összességében 17%-kal nőtt. Az exportárbevétel bővülését jellemző sorból is kitűnnek a hüvelyesek, melyek kivitele mintegy hatszoros árbevételt adott.

Az import mennyiségben is nőtt

Bármennyire meglepő, de a zöldségimport 5%-hoz közelítő mennyiségi növekményén belül kiemelhető, hogy burgonyából 21, sárgarépából 10, fagyasztott zöldségekből 16, szárított zöldségekből 42%-kal hoztunk be többet, mint egy évvel korábban, miközben a tartósított zöldségtermékek mennyiségi behozatala összességében szinten maradt.

Mindezek fényében felvetődhet a kérdés, hogy miből adódhat, hogy csaknem kétszer több árut hoztunk be, mint amennyit exportáltunk. A magyarázat részben a bázishatásban is keresendő, hiszen a zöldségimport a korábbi években is meghaladta az exportmennyiséget.

Az importérték 14%-os bővülésén belül a behozott burgonya értéke 16, a fagyasztott zöldségeké 32, a szárított zöldségeké 52%-kal nőtt, miközben a tartósított zöldségeké csak 16,2%-kal.

Félrevinné a zöldség-külkereskedelemről alkotott 2022. évi összképet, ha nem állítanánk egymással szembe az export és import nagyságrendi eltéréseit.

Kiugróan magas, tizenhétszeres importtöbblet jellemezte a burgonya 2022. évi külkereskedelmét, vöröshagymából majd nyolcszor, uborkából és káposztafélékből háromszor többért vettünk árut, mint amennyiért kivittünk. Az ideiglenesen tartósított zöldségek behozatali többlete is bőven ötszörös, de még ennél is drasztikusabb, mintegy huszonhétszeres a fagyasztott zöldségek import-export aránya. Viszonylag kisebb importtöbblet jellemezte a paradicsomot (170%) és a salátát (195%). A helyzetképhez hozzátartozik, hogy még ilyen körülmények között is igen jelentős termékkörök esetében haladta meg az exportérték az importét. Ilyen termékcsoport a tartósított zöldségtermékek együttese, aminek a behozatala értékben alig a felét teszi ki a kivitelnek.

Ugyancsak exporttöbbletet mutat a friss és tartósított, valamint a fagyasztott zöldségek és a hüvelyesek csoportja. A tartósított zöldségek 677,6 millió eurós exportjával szemben csak 360 millió euró volt az import értéke.

Meglepő fordulatnak is nevezhető a sárgarépa külkereskedelmi helyzete, ugyanis az exportunk jócskán meghaladja az import­értéket. Mindez az évszázados aszály sújtotta 2022-ben történt, amikor a szántóföldi növénytermesztést, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermesztést különösen kedvezőtlenül érintették az időjárási szélsőségek.

A 2022-es év zöldség-külkereskedelmi helyzetének értékelése szakmai körökben zajlik. A tanulságok levonása nem várathat magára túl sokáig, jóllehet az idei évindulás és az ugyancsak csapadékos tavasz, kiváltképp az április reményt adhat arra, hogy a tavalyi év természeti jelenségei idén nem ismétlődnek meg. Ebből adódóan pedig, javítva az export-import egyenleget, a zöldségimportunk sem szalad el annyira, mint tavaly.

Emblematikus termékkörök

Külpiaci eredményesség tekintetében kiemelkedik a zöldségek sorából az évindulást fémjelző spárga, éves viszonylatban pedig a fűszerpaprika-őrlemény, a fagyasztott zöldborsó és a csemegekukorica, valamint az időjárási viszonyok alakulásától jórészt független hajtatott zöldségek és gomba.

Nincs abban semmi meglepő, hogy mind mennyiségben, mind értékben visszaesett a tavalyi spárgakivitelünk. Ugyanígy lejtmenet jellemezte valamennyi említett zöldségkultúránk kivitt mennyiségét. Értékben is jórészt visszaesett a kivitel. Egyedül a fagyasztott csemegekukorica exportárbevétele bővült, mintegy 5,5%-kal, ami a 6% közeli exportmennyiség-visszaesés láttán egyértelműen a javuló értékesítési kondícióknak köszönhető.

Az importtal való szembesítés ezeknél a termékeknél sem érdektelen. A behozott mennyiség a csemegekukorica kivételével minden említett termékcsoport esetében csökkent, de az importérték nőtt.

Ilyen esetet tükröz egyebek között a spárga export-import egyenlege is. Jóllehet a spárgaimport értékben majd 30%-kal nőtt, mennyiségben pedig közel 9%-kal csökkent, az exporthoz viszonyított súlya mennyiségben alig 5,3%-os, értékben pedig alig 6%-os.

A fagyasztott csemegekukorica behozatala még a spárgáénál is drasztikusabban bővült. Az importérték 72%-kal nőtt, miközben a behozott mennyiség 38%-kal bővült. Az exporttal való összevetésben viszont mennyiségben és értékben is elmaradt az import az exporttól.

Visszatekintve az elmúlt nyolc évre, az időnkénti átmeneti javulást is beleértve az exportmennyiségek csökkenését hozta ebben a termékkörben a tavalyi aszály. Ezzel szemben az importmennyiség dinamikus bővülését láthatjuk (2. táblázat és grafikon).

A behozott mennyiség 2022/2015 viszonylatában a spárgából a háromszorosára, fagyasztott zöldborsóból a másfélszeresére, gombából és csemegekukoricából pedig a négyszeresére nőtt.

Összeállította: Szabó Jenő

Forrás: Kertészet és Szőlészet