0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Láthatáron a milliomosság

Ebben az évben jeles eseményhez érkezett az Alföldi Sertés Szövetkezet. Idén ünnepelték megalapítása huszadik évfordulóját, mert 2003 februárjában, hosszas előkészítés után döntött úgy 26, döntően Hajdú-Bihar megyei termelő, hogy létrehozzák a szervezetet.

Az elmúlt két évtized eredményeiről, küzdelmeiről, a közeljövő céljairól kérdeztük Marczin Zsoltot, az Alföldi Sertéstartó és Értékesítő Beszerző Szövetkezet ügyvezető igazgatóját.

A termelői csoport megalapításának pontos dátuma tehát 2003 februárja. A 26 alapító tag az első évben 152 ezer tőkesertést értékesített közösen, s mára 106 taggal működve eljutottak a stabil 700 ezer darabos eladásig. Fejlődésük azóta is folyamatos, és működésükre a mai napig érvényes az, amit 2 évtizeddel ezelőtt megfogalmaztak.

Az első és legfontosabb alapszabályban rögzített elv, hogy a tag a megtermelt sertést 100 százalékban köteles a szövetkezeten keresztül értékesíteni. Ez azért nagyon fontos, mert így egységesen tudnak fellépni a piacon, a szövetkezetből nem lehet „kikiabálni”.

Ugyancsak alapszabályban rögzítették, hogy átlagár alapján számolnak el, a szövetkezetben alapvetés, hogy minden egyes tag ugyanazért a minőségért ugyanazt az árat kapja. Mindegy, hogy ki, melyik vágóhídra szállít, s kinél, mi az átvételi ár, a tagok az átlagárat kapják, s ettől csak a minőség alapján lehet eltérni. Az egyes vágóhidak alkalmaznak premizálást és büntetést, azaz létezik a bonus-malus rendszer, de ennek címzettje minden esetben maga a tag. A prémium ugyanúgy a tagot illeti meg, mint adott esetben a büntetés.

Pontos fizetés

Nagyon fontos alapelvük és a megalakulásuk óta gyakorlat a pontos fizetés, a szövetkezeti tag a sertés szállítását követő 14. napon megkapja az áruja ellenértékét. Ez a sertéságazat esetében nagyon fontos kritérium, a megalakuláskor a vágóhidak akár több hónapig is tartoztak a termelőknek. Az ágazatban ma is hasonló helyzet alakult ki, de az Alföldi Sertés Szövetkezet most is tartja magát a fizetésben leírt alapelvéhez.

A 14 napos kifizetés a tagok számára kifejezett piaci előny, mert így jól tervezhetővé válnak a folyamatok. A bankok pedig biztosítéknak tekintik, hogyha egy termelő a szövetkezet tagja, ha azon keresztül értékesíti a sertését.

Ez egyfajta pénzügyi biztonságot teremtett meg valamennyi résztvevő számára. Ugyanakkor ez a beszerzési forma előnyös a vágóhidaknak is, mert állandóan egyenletes, jó és megbízható minőségű árut kapnak.

Amikor 20 évvel ezelőtt ez a szövetkezet megalakult, már akkor is működtek Hajdú-Biharban nagyon színvonalas gazdálkodó nagyüzemek, már akkor jellemző volt rájuk az 56–57 százalékos színhúskitermelés. Jelenleg az évente értékesített 700 ezer darabnak az átlagos színhúskihozatala 59,2 százalék, erre már a világon is odafigyelnek a szakmában. Továbbá, az S és E osztályba tartozó sertések aránya meghaladja a 90 százalékot, amivel nyugodtan lehet büszkélkedni. Számukra fontos, hogy igen jó minőségű, homogén árualapot tudnak minden esetben szállítani, s teszik ezt nagy mennyiségben. Mindezt a vágóhidak is elismerik, díjazzák, és ennek az az alapja, hogy az Alföldi Sertés Szövetkezet minden paramétere felülmúlja a hazai átlagot. A nagy vágóhidak számára pedig az a kiemelten fontos, hogy mind logisztikában, mind a beszállítás biztonságában csupán „egy kis csapattal” kell tárgyalni.

Amit a szövetkezet szerződésben foglalva elvállal, azt akár heti bontásban, akár éves viszonylatban nézzük, mindig megtartja. Az Alföldi Sertés Szövetkezetben olyan még nem fordult elő, hogy szerződést szegtek volna! Holott tudjuk, hogy a hazai sertéspiacon korántsem ez a helyzet.

Cél a közös beszerzés

Az is fontos a szövetkezet életében, hogy a veszteségeket, ha ilyenek valamilyen külső ok miatt keletkeznek, akkor közösen viselik. Mindegy, hogy azt az adott sertésszállítmányt kitől vitték el, de ha gond támadt a fogadókészséggel vagy valamivel, akkor annak az ódiumát együtt viselik. Ezáltal még az a veszteség is szét­aprózható, szétteríthető, ami egyébként nem jellemző erre a termelői csoportra.

Viszont el kell ismerni, hogy mind a mai napig adós a szövetkezet azzal, miszerint a beszerzéseket is közösen, együttesen valósítsa meg. Különböző próbálkozások, kísérletek már történtek, most a gyógyszerbeszerzés kapcsán több szövetkezeti tag fogott össze és elindított egy programot, aminek már látszanak a kedvező hatásai, itt biztos eredményre számítanak. Vizsgálták, modellezték ezt a lehetőséget és kiderült, hogy a termelők költsége a legóvatosabb becslés szerint is minimum 10 százalékkal csökkenthető volna. A döntésük értelmében erre szánják a 2023-2024-es évet, hogy a gyakorlatban is megvizsgálják a megvalósítható és kifizetődő lehetőségeket.

Az eddigi kényelmességnek az okát abban látja az ügyvezető igazgató, hogy 2022-t leszámítva általában gabonabőség volt tapasztalható hazánkban, de ez most megváltozott.

A környezetünkben kialakult háborús konfliktus, de említhető a Covid-járvány vagy sertés esetében az afrikai sertéspestis következtében minden inputanyag hirtelen és nagymértékben megdrágult. Ez most elgondolkoztatja és rákényszeríti a gazdákat arra, hogy használják ki a közös beszerzés nyújtotta előnyöket, főleg akkor, ha van egy ekkora szervezet, mint az Alföldi Sertés Szövetkezet.

Automatizált működés a legfrissebb tudásanyaggal

Ha az alapfeltételeket nézzük, akkor azokból kiderül, hogy a szövetkezetben és a tagvállalatoknál egy óriási szakmai tudás halmozódott fel. Ehhez a szövetkezet egy belső információs rendszer létrehozásával járult hozzá, ami alapján a tagok hozzájuthatnak a legfrissebb ismeretekhez és tudásanyaghoz. A szakember véleménye szerint ennek a rendszernek is köszönhető, hogy a kezdeti színhúskihozatali arányról mára már 59 százalék fölé jutottak el.

A szövetkezet, mint termelői csoport a működésében – alapszabálya alapján – nonprofit gazdálkodást folytat. Ez azt jelenti, hogy a sertések vételárát egy az egyben, árrés levonása nélkül kifizeti a tagoknak.

Viszont a tevékenységéért működési hozzájárulást kér, a szervezet ebből tartja fenn magát.

A szövetkezet teljes működése automatizált. Olyan számítógépes programokkal és vállalatirányítási rendszerekkel dolgoznak, ami egy nagyon pontos működést tesz lehetővé. A tag az adott hét keddjén lejelenti a szállítási szándékát, azon a héten, pénteken kap egy diszpozíciót, hogy kinek, hová és milyen feltételekkel fog a következő héten szállítani. A számla belekerül ebbe az automatizáltan működő informatikai rendszerbe, majd ezt követően a tag részére az önszámlát is a szövetkezet állítja ki. Rá 14 napra pedig a tulajdonos megkapja a pénzét.

Erre a programra ráépülő információs rendszerben megtalálható minden olyan adat, ami a vágással kapcsolatos. A rendszer ezt tárolja, s az ottani információk alapján lehet szakmai szűréseket, döntéseket meghozni.

Ez online rendszerként működik, és minden tag megnézheti a magára vonatkozó részeket. Ezzel az információval a tag állandóan tudja magát pozicionálni a szövetkezeten belüli helyzetéről. Látja, hogy a heti 12 ezer darabos sertésértékesítésben, a rangsorban ő hol áll. Majd ennek alapján a gazdasági döntéseit meg tudja hozni. Még ehhez hozzá kell tenni, hogy a számla mellékleteként a tagok megkapják a sertések vágási minősítésének mutatóit, mégpedig jószágonként. Ez alapján a gazda minden fontos szakmai kérdését meg tudja vizsgálni, ki tudja azokat elemezni. Ez a most működő rendszer Európában bárhol megállná a helyét, de a termelői csoport feltett szándéka, hogy még tovább javít rajta.

A szövetkezet célja

Önmaguk számára megfogalmazott cél, hogy a szövetkezet úgymond lámpás legyen az éjszakában. Elsősorban szakmai iránymutatásra törekszenek, de az is bevallott céljuk, hogy szeretnék, ha minél többen csatlakoznának hozzájuk. Nagyüzemi tagjaik többsége magasan felülmúlja a hazai átlagot, akár a világ élvonalával is összevethetőek. Tényszerűen igaz, hogy 106 taggal működik az Alföldi Sertés Szövetkezet, de a forgalmazott sertés közel 80 százalékát 12 nagyüzem adja.

Az éves sertésértékesítésük 700 ezer darabot tesz ki, de ebben voltak eltérések is. Annak oka elsősorban az, hogy voltak PRRS-fertőzések, ami után állománycserét kellett végrehajtani, ez megtörtént, és most már ezek a telepek is teljes kapacitással termelnek. Menet közben ezek a top üzemek volumennövelő és hatékonyságjavító beruházásokat is megvalósítottak, ezért 2024-re a termelői csoport eléri az évi 800 ezer hízósertés-értékesítést.

Az Alföldi Sertés Szövetkezet, mint klasszikus termelői csoport működik. Ezt a szakmában horizontális integrációnak nevezik, hiszen arra szerveződött, hogy a szövetkezet tagjainak megbízásából az értékesítést szervezze. A szövetkezetet hatfős operatív igazgatóság irányítja, ami a korábbi évektől eltérően kiemelten foglalkozik a legújabb kihívásokkal. A termelői csoportnál nyolc alkalmazott dolgozik, az ügyvezető feladata az igazgatóság döntéseinek végrehajtása. Külön vezető irányítja az értékesítést, a gazdasági működést, amellett dolgozik egy főállású vágóhídlátogató munkatárs is. Ő azon túl, hogy rendszeresen ott van a sertések levágásánál és minősítésénél, ott a tagok érdekében ellenőrzést hajt végre, amellett a tagok számára egyfajta szaktanácsadást is ellát. A szövetkezet közeli tervei között szerepel, hogy a jelenlegi megosztottságot a sertéstartók között csökkentsék azáltal, hogy a hazai sertésintegrációt magasabb szintre emeljék.
Feltett szándékuk, hogy 1-2 éven belül jussanak el az 1 millió darab sertésig, tehát ilyen értelemben milliomosok akarnak lenni, s ennek az ad realitást, hogy egyre többen érdeklődnek, hogyan léphetnének be ebbe a szövetkezetbe.

Fontos lenne elérni ezt a mennyiséget, mert hazánkban jelenleg 4,2–4,3 millió sertést vágunk le évente, és ha ebből legalább 1 milliót az Alföldi Sertés Szövetkezet integrálna, az a mostaninál is még nagyobb súlyt adna a számára. Úgy gondolják, hogy ekkora mennyiség teljesítésével már hatni tudnak a piac működésére és kiszámíthatóságára.

A 2022-es év kriminálisnak bizonyult a sertéságazat számára. A takarmányárak az egekbe szöktek, az energiaköltségek meghatszorozódtak, de ezt a költségnövekedést a sertéstartók nem tudták az értékesítéskor teljes egészében érvényesíteni. Ez a folyamat Nyugat-Európában is lejátszódott, ott is megtörtént bizonyos áremelkedés, de az okok miatt az állomány drasztikus csökkenésbe kezdett.

Igaz továbbá az, hogy ugyanilyen arányban mérséklődött Európában a sertés­hús fogyasztása is. A tavalyi adatok alapján, egyelőre csak előzetesen annyi jelenthető ki, hogy a sertéságazat legfeljebb nullára jött ki.

Pedig emlékszünk, hogy az év elején még csak 350 forintot adtak 1 kilogramm sertésért, év végére akadt néhány olyan hét, amikor 720–750 forintot fizettek 1 kiló élő sertésért.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság