Miért fontos az egészséges táplálkozás?
A kiegyensúlyozott, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, sovány fehérjékben és egészséges zsírokban gazdag étrend fogyasztása segíthet csökkenteni a krónikus betegségek kockázatát. Ezek az élelmiszerek fontos tápanyagokat, például vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat biztosítanak, amelyek segítenek az egészséges testsúly fenntartásában, a gyulladások csökkentésében, az immunrendszer támogatásában és a vércukorszint szabályozásában.
Másrészt az egészségtelen étrend, amely sok feldolgozott élelmiszert, hozzáadott cukrot, telített és transzzsírokat, valamint sót tartalmaz, súlygyarapodáshoz, magas vérnyomáshoz és koleszterinszinthez, valamint más krónikus betegségekhez vezethet.
Miért lehet káros a túlzott cukorbevitel?
A szervezet magas cukorszintje több okból is káros lehet.
Először is, a túl sok cukor fogyasztása súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet. A cukros ételek és italok gyakran magas kalóriatartalmúak, és hozzájárulhatnak a túlzott kalóriabevitelhez, ami idővel súlygyarapodáshoz vezethet. Az elhízás számos krónikus betegség, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos ráktípusok kockázati tényezője.
Amikor cukros ételeket fogyasztunk, a szervezetünk a cukrokat glükózzá bontja, amely a véráramba kerül. Válaszul a hasnyálmirigy inzulint szabadít fel, hogy segítsen a véráramból a glükózt a sejtjeinkbe szállítani energiaként. Ha azonban túl sok cukrot fogyasztunk, a szervezet túl sok inzulint termelhet, ami inzulinrezisztenciához és végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.
Harmadszor, a túlzott cukorfogyasztás összefüggésbe hozható a szívbetegségek megnövekedett kockázatával. A túl sok cukor fogyasztása megemelkedett trigliceridszinthez vezethet, amely a véráramban található zsírok egy fajtája. A magas trigliceridszint a szívbetegségek kockázati tényezője.
Negyedszer, a túlzott cukorfogyasztás gyulladáshoz vezethet a szervezetben. A krónikus gyulladást számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, beleértve az ízületi gyulladást, az autoimmun betegségeket és a rákot.
Mik azok a makrotápanyagok?
A makrotápanyagok azok a fő tápanyagok, amelyekre a szervezetnek nagy mennyiségben van szüksége a megfelelő működéshez. Ide tartoznak a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok.
Olyan élelmiszerekben találhatók, mint a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és cukrok. Kétféle szénhidrát létezik: egyszerű és összetett. Az egyszerű szénhidrátok egy vagy két cukormolekulából állnak, és gyorsan felszívódnak a szervezetben, gyors energiaforrást biztosítva. Az összetett szénhidrátok viszont sok cukormolekulából állnak, és hosszabb ideig tart az emésztésük, így tartósabb energiaforrást biztosítanak.
A fehérjék nélkülözhetetlenek a testben lévő szövetek felépítéséhez és javításához. Aminosavakból állnak, amelyeket gyakran a test építőköveinek is neveznek. A fehérjék olyan élelmiszerekben találhatók, mint a hús, a hal, a baromfi, a bab és a diófélék.
Olyan élelmiszerekben találhatók, mint a diófélék, magvak, olajok és állati eredetű termékek, például hús és tejtermékek. A zsíroknak több típusa létezik, beleértve a telített, telítetlen és transzzsírokat. A telített és transzzsírokat mértékkel kell fogyasztani, mivel növelhetik a szívbetegségek kockázatát.
Mik azok a mikrotápanyagok?
A mikrotápanyagok olyan alapvető tápanyagok, amelyekre a szervezetnek a makrotápanyagokhoz képest kisebb mennyiségben van szüksége. Ide tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.
A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyekre a szervezetnek kis mennyiségben van szüksége a normál élettani működés támogatásához. A vitaminoknak két típusa van: a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) és a vízben oldódó vitaminok (B- és C-vitamin). A zsírban oldódó vitaminok a szervezet zsírszöveteiben raktározódnak, és túlzott fogyasztás esetén toxikus szintre halmozódhatnak fel, míg a vízben oldódó vitaminok nem raktározódnak a szervezetben, és túlzott fogyasztás esetén a vizelettel ürülnek ki.
Különböző testi folyamatokban játszanak szerepet, többek között a csontok növekedésében, az idegek működésében és az izom összehúzódásban. Néhány példa az ásványi anyagokra: kalcium, vas, magnézium és kálium.
A nyomelemek olyan ásványi anyagok, amelyekre a szervezetnek nagyon kis mennyiségben van szüksége. Szerepet játszanak különböző élettani folyamatokban, beleértve az immunműködést és a hormontermelést. A nyomelemek közé tartozik például a króm, a réz és a cink.