Back to top

Ijedős lovak: kimutatható-e a génekből a nem kívánatos viselkedés?

A lovak prédaállatok, tehát a vadonban folyamatosan figyelniük kell a ragadozók jelenlétére. Emiatt a háziasított lovak is ugyanúgy érzékenyek az ismeretlen ingerekre, és meneküléssel válaszolhatnak a számukra új helyzetekre.

Ez a menekülési ösztön egy reflex: a lovak nem tesznek különbséget egy puma, vagy egy váratlanul felbukkanó nejlonzacskó között, mindkettőt egyformán ijesztően találhatják. Egyes lovak azonban erőteljesebben reagálnak: megugranak, bakolnak, ágaskodnak, ami veszélyes helyzetet teremthet a gondozóik és a lovasuk számára is.

A Floridai Egyetem kutatói ezért azon dolgoznak, hogy azonosítsák azokat a géneket, melyek ijedőssé teszik a lovakat - írja a Phys.org. Ez az első lépés lenne afelé, hogy olyan vérmérsékletű lovakat tenyészthessünk, melyek megfelelnek az igényeknek. Azonban az eredményekre lehet, hogy akár évtizedeket is várnunk kell még…

Samantha Brooks, az egyetem lógenetikával foglalkozó docense olyan kísérleteket koordinált, melyben az egyetem tenyészprogramjából származó több fiatal ló viselkedését vizsgálták.

Az állatokra vezeték nélküli szívritmus figyelő eszközöket helyeztek fel, és szabadon engedték őket egy körkarámban. Bizonyos időközönként egy esernyőt nyitottak ki a lovak látóterében, majd figyelték az állatok reakcióját és szívműködésük alakulását.

„Nem tudunk olvasni a gondolataikban” – mondta Brooks – „De a szívritmus alakulása elárulja, hogy mi játszódik le bennük, amit a testbeszédük nem mutat meg. Érdekes történeteket tudtunk meg a szívritmusuk alakulásából.”

A kísérlet eredményeképpen két jól elkülönülő csoportra tudták osztani a lovakat. Az első csoport megijedt a kinyíló esernyőtől, a szívritmusuk is kiugró eredményt produkált, és hosszú ideig megmaradt a hiper-érzékeny és reaktív állapotuk: több ideig figyelték az esernyőt, és igyekeztek minél inkább eltávolodni tőle. A második csoport is hasonló módon megriadt a kinyíló esernyőtől, ám más módon reagáltak.

Ezeknél az állatoknál is kimutatható volt az gyorsabb szívritmus, de nyugodtabban viselkedtek, és ugyanúgy folytatták a napjukat, mintha semmi sem történt volna.

Ezek a lovak is érzékelték az ingert és meglepte őket, mégsem mutatták az elkerülésre vagy a félelemre jellemző viselkedési mintázatokat.

A lovak több ezer éve élnek együtt az emberekkel, aminek eredményeképpen alkalmazkodtak az új környezethez, és kevésbé mutatják a menekülési ösztönt, mely oly jellemző fajukra, magyarázta Brooks. A mostani vizsgálatok segítenek abban, hogy megértsük a ma velünk élő lovak viselkedését, és a mögötte álló genetikai okokat.

Most hogy ezt a két csoportot egyértelműen elkülönítették egymástól, a kutatók a kapott információk alapján egy olyan tanulmány kidolgozásába kezdtek, melynek segítségével elkülöníthető azoknak a lovaknak a genetikai háttere, melyek erőteljesen reagálnak a számukra félelmetes dolgokra. Ehhez szőr és vérmintákat gyűjtöttek az összes vizsgált állattól.

Ha sikerül feltárni a viselkedés mögötti genetikát, az segítheti a lótulajdonosoknak és a lovaknak egymásra találni. Egy ijedős ló ugyanis nem a legjobb választás egy fiatal, kezdő lovas számára, azonban egy energiaigényesebb sportban, például a díjugrásban jobban teljesíthet egy reaktívabb hátas.

„Az egyes lovak genetikájának megértése segíthet megérteni, hogy milyen típusú állatra van szükségünk” – mutatott rá Brooks.

„Ha már korán meg lehet állapítani, hogy milyen viselkedésre hajlamosak ez egyes példányok, akkor tudatosabb döntéseket hozhatunk a kiképzése és a jövőbeni karrierje szempontjából, így a lehető legjobbat hozhatjuk ki az adott lóból ahelyett, hogy problémás vagy veszélyes egyed válna belőle.”

Emellett a lovak kényelmetlen helyzetekre adott válaszának megértése segítséget nyújthat abban is, hogyan kezeljenek egy adott példányt például orvosi kezelések vagy éppen szállítás közben.

„Fontos megismerni ezeket a tulajdonságokat, mivel befolyásolják azt, ahogyan a lovakat gondozzuk” – mondta Barclay Powell, a projekten dolgozó egyik doktorandusz hallgató. „Ez nagyon fontos az állatgyógyászat területén is. Nem csak azoknak az embereknek jelent segítséget, akik gondozzák ezeket a jószágokat, de a lovak jólétére is hatással van.”

„Nem számít, hogy a ló egy versenyló, terápiás állat vagy épp fogathajtásban versenyez, egy váratlan megriadás általánosságban gondot okoz2 – mutatott rá Brooks. „Még csak a felszínt kapargatjuk ezzel kapcsolatban. Akár 10 vagy még több évbe is telhet, mire teljesen megértjük (a menekülő viselkedést kiváltó genetikát), de megéri a befektetett energia.”

A kutatás a hallgatók számára is fontos lehetőséget kínált arra, hogy gyakorlatban lássák és tanuljanak a lovak viselkedéséről, mutatott rá a projektben résztvevő egy másik professzor, Carissa Wickens. Ez pedig jó lehetőséget kínált arra, hogy a hallgatók a terepen végzett viselkedési mintázatok kutatásába belekóstolhassanak, és hogy miként kell fiatal lovakkal együtt dolgozni. Wickens szerint a résztvevő diákok kifejezetten élvezték a munkát, ami egy izgalmas adaléka volt a projektnek. Az tanulmány által feltárt eredményeket a Genes folyóiratban publikálták.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családi csoda

Már tavaly is feltűnést keltett az akkor hároméves Surprise of Easter, hiszen a pálya egyik legjobb lovának, Simply The Bestnek az öccséről volt szó. A sárga mén azonban idővel saját jogán is kivívta a kiemelt figyelmet, hiszen egymás után nyerte a versenyeket, és év végéig összesen négyszer haladt át elsőként a célon.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.