Az elmúlt évben Komárom-Esztergom vármegyében a szántó mintegy háromtizedén, 30,4 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket – írja a kemma.hu. Szántóföldi kiterjedésük az előző évhez képest 5,5 százalékkal bővült, együttes hozamuk (137,7 ezer tonna) viszont 23 százalékkal kevesebb lett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című, agráriumot összegző kiadványából.
A többi növény hektáronkénti hozama jellemzően a megyei rangsor középső harmadában található. A kalászos gabonatermés 68 százalékát adó búzából az előző évinél 6,1 százalékkal nagyobb területről 22 százalékkal kisebb termést arattak, ezáltal termésátlaga (4,6 tonna/hektár) 27 százalékkal visszaesett. Az árpa területének 20 százalékos bővülése ellenére termésmennyisége 11 százalékkal csökkent, ami az egy évvel korábbinál 26 százalékkal alacsonyabb hektáronkénti hozamot (4,7 tonna) eredményezett.
Ami az állattenyésztést illeti, Komárom-Esztergom vármegyében 2022. június 1–jére a szarvasmarhák és a tyúkok száma kismértékben nőtt, a juhoké mérsékelten, a sertéseké jelentősebben csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A szarvasmarha–állomány a nyár kezdetén (16,5 ezer) 3,3 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, de még így is ebben a megyében tartották a legkevesebb szarvasmarhát.
A megyében 2021. június 1–jéhez képest 1,7 százalékkal több, összesen mintegy 1,8 millió tyúkot tartottak. A teljes létszám 44 százalékát adó tojóállomány egy év távlatában 1,0 százalékkal nőtt, és Bács–Kiskun, valamint Szabolcs–Szatmár–Bereg után a legtöbb tojót ebben a megyében nevelték. Tekintve viszont, hogy a özelmúltban az ország legnagyobb tojóistállóját adta át a Gyermelyi, és így még 140 ezer tojótyúk állhat „szolgálatba”, könnyen lehet, hogy akár kétmillió tojóig is eljut a vármegye 2023-ban. A tésztagyár egyébként ezzel a bővítéssel Máriahalmon Magyarország legnagyobb tojástermelő telepét hozta létre.
