Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében emlékeztetett azokra az agrárium számára égető problémákra, amelyeket az idén tizedik évfordulóját ünneplő Kamara az elmúlt években, a néha egészen extrém és előre nem látható események közepette is sikeresen tudott kezelni.
Elsőként említette a
Sikerült közös munkával a családi gazdaságokról szóló törvényt elfogadtatni az országgyűléssel, amely versenyképes lehetőséget biztosít a fejlődésre, a vidék gerincét képező családi gazdaságok számára. Az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás kapcsán tett intézkedések is jelentős előrelépést jelentenek a hazai agrárium számára.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány, majd a háború okozta problémák újabb, nem várt nehézségeket okoztak, amelyekre nem nagyon lehetett felkészülni. A kialakuló piaci anomáliák, az inputanyagárak emelkedése, az egyre szigorodó termelési feltételek mellett tavaly rendkívüli aszály sújtotta a gazdákat, ám
még ezekkel a komplex nehézségekkel együtt is előre tekinteni és jó megoldásokat kell találni.
Ezért a kamara kiadványában 2023-ban is felvázolta a magyar mezőgazdaságra vonatkozó irányokat, a konkrét javaslatokat. A kiadvány összeállításakor igyekeztek az ágazati kérdéseket alágazati szintig lebontani, céljuk hogy rávilágítsanak mindazokra a problémákra és lehetséges megoldásaira, amely aztán javítja a tagok versenyképességét. Kitér egyebek mellett a kamara számára dedikált fő feladatokra is, de a támogatáspolitika az érdekképviselet a földforgalmi szerződések a fajtakísérletek, a szaporítóanyagok a nagykereskedőkkel kapcsolatos kihívások a szaktudás és az információ átadásának kérdéseivel is foglalkozik.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamara az elmúlt egy évtized alatt komoly, sok esetben megkerülhetetlen szereplője lett a magyar agráriumnak. Ez csakis a hazai agrárium szereplőivel, és a szakmai szervezetekkel való sikeres együttműködéssel valósulhatott meg, és a jövőben is így,
Az egész ország számára egyértelmű tény, hogy az elmúlt időszak többszörösen is új helyzetet hozott egész Európának és természetesen benne Magyarországnak is, ezen belül is legnagyobb mértékben az agrárgazdaság körülményei alakultak át, fogalmazott Nagy István agrárminiszter. A klímaváltozás mezőgazdaságra sújtó hatásai és az egyre szigorodó európai uniós környezetvédelmi feltételek az megtermelt mezőgazdasági termékek nem egyenlő versenye, a koronavírus-járvány gazdasági utóhatásai és természetesen az orosz-ukrán háború az arra válaszul érkező elhibázott uniós szankció hatásaival egyszerre befolyásolják a mezőgazdaságunkat és minden termelő életét.
Az ilyen válsághelyzetek mutatják meg az élelmiszer-ellátás, illetve az élelmezési önrendelkezés biztonságpolitikai kérdés is.
Mint mondta, a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint, a gazdálkodók likviditásának biztosítása és a termelés versenyképességének fenntartása és növelése az elsődleges feladat, ennek érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-től soha nem látott mértékű, 80%-os nemzeti forrással egészítette ki a támogatásokat. Ennek köszönhetően Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 21-22-es években 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg a minisztérium új pályázati felhívásokat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató felhívások tekintetében
Mivel a korábban megkezdett fejlesztéseknek a megvalósítása jelentős részben most is zajlik, még a jelenlegi nehézségek mellett is legalább 350 milliárd forint beruházásokhoz kapcsolódó kifizetést prognosztizálnak a 2023-as esztendőben.
A kormányzat kiemelten kezeli az élelmiszer-feldolgozást.
Mivel a szigorú uniós előírások hiányában az unión kívül előállított mezőgazdasági alapanyagok mindig olcsóbbak lesznek, ez ellen védekezni pedig csak a hazai feldolgozással és értékteremtéssel lehet.
Kiemelte, hogy az év második felében készül el az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend és az első pályázati lehetőségek 2023 év végén, illetve2024 elején várható.
Mint mondta, az orosz-ukrán háború következtében az ukrán gabona és olajos növények kivitelének jelentős része a korábban megszokott dél-ukrajnai kikötőútvonalról áttevődött az Ukrajnával szomszédos európai uniós tagországok szárazföldi oldalára, így az Ukrajnából hazánkba érkező import mennyisége a sokszorosára emelkedett. A szárazföldi importot az EU-s szolidaritási folyosók működése és a vámok felfüggesztése is élénkítette.
Magyarország az elmúlt hónapokban közösen lépett fel a lengyel, szlovák, román és bolgár gazdákkal annak érdekében, hogy érdemi uniós intézkedések szülessenek a régiók problémáinak kezelésére. A közös fellépés eredményt hozott, hiszen uniós megállapodás született ezen országok esetében egy bizottsági rendelet korlátozza a négy legnagyobb volumenben mozgatott termény a búza,kukorica repce és napraforgómag régióban történő forgalomba hozatalát. Azonban hiba csúszott a megállapodás végrehajtásába,
az uniós jogszabály mégiscsak engedni akarja az import behozatalát, ezért a magyar kormány védve a magyar gazdálkodókat fenntartotta az uniós jogszabályt azaz május 2-a előtti szerződésekre vonatkozó tilalmat,
a más országokból érkező termények esetében pedig fenntartotta az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe történő bejelentési kötelezettséget. A bejelentésekkel egyrészt pontos képe van a hatóságoknak a közúton beérkező gabona és olajos növényszállítmányokról, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek.
A törvényjavaslatot a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, illetve kormányzati szereplők közösen dolgozták ki és nyújtották be az Országgyűlésnek. A miniszter emlékeztetett, hogy március végén 120 ezer aláírással megerősített petíciót vett át, amelyet ő maga is aláírt. Mint mondta, a kormány elkötelezett amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt kívánnak szerezni.