Back to top

Csodálatos tollazatú nyírfajd

A XIX. század elején még a Nyírségben gyakori fajról emlékeztek meg róla. Egészen a XX. századig költőfaja volt a magyar madárfaunának, még az 1920-as években is költött Magyarországon. A feljegyzések szerint 1966-ból származik az utolsó adat hazai természetes előfordulásáról, Jávorkút környékén láttak utoljára nyírfajdot felrebbenni Magyarországon.

Ennek a gyönyörű, impozáns madárnak – amit a vadásznyelv „kiskakasnak” nevez – a fenyvesek és nyírelegyes erdők az otthona. Ha elhagyja az erdőt, mocsaras, lápos területeket látogat, olykor előfordul, hogy hegyvidékek fahatáráig is felhúzódik. Közép-Európában a domb- és hegyvidéki ritkás, áfonyában, borókában gazdag aljnövényzetű fenyő vagy lombelegyes erdőket lakja. Síkvidéken, mint a neve is mondja, kedveli a nyír- és égerligeteket, hazai utolsó élőhelyei is ilyen jellegűek voltak.  

A kakas színe dominánsan kékesfekete, feltűnő hosszú, lant alakú farokkal és a szem fölötti égővörös, szemölcsös dudorral. A vállon fehér folt, a szárnyon fehér és barna sáv található. A tojó felsőteste barnásan és okkersárgán színezett, míg az alsótest szürkésfehér, egész teste többé-kevésbé harántsávozott. A szeme fölött csak kis vörös folt található, a farka is csak kissé villás. A fiatalok farka ék alakú, tollazatuk színében a tojóhoz hasonlítanak.

A tojó a fészket sűrű fedettséget adó növényzet alá rakja, földbe kapart mélyedésbe. Évente egyszer költ, amennyiben a fészek megsemmisül, sarjúfészke lehetséges.

Általában a 7-10 tojásból a csibék egyszerre kelnek, fészekhagyók, anyjuk vezeti őket, de általában önállóan táplálkoznak. A szorosan összetartó család megfelelő növényzet takarásában tartózkodik, többnyire a reggeli és esti órákban táplálkoznak.

A kakasok dürgőhelye nyílt, sík terület, amelyet alacsony aljnövényzet vagy hóborítás jellemez. A dürgési területeket (norvég eredetű szóval) lek-nek hívjuk. Előfordul, hogy a lekeken akár 25 nyírfajdkakas is összeverődik. Dürgéskor a kakas felborzolja tollazatát, felfújja légzsákját, ezen utóbbi segítségével egyre erősödő, gurgulázó hangot ad. Ez a „bugyogás” vagy „burukkolás” a tulajdonképpeni szerelmi ballada. A felcsapott, kiterjesztett farok alsó farkfedőinek fehér színe vizuális ingerként hat a többi kakasra csakúgy, mint a tojókra. A hangadáson kívül szerelmi táncba, „lázas” ide-oda sürgésbe kezd.

Táplálkozása meglehetősen változatos. Fenyőtűt, lombleveleket, virágrügyeket, a fenyők kisebb tobozait, nyírek, égerek mogyoróbarkáit fogyasztja. Növényi tápláléka mellett elkapja a szöcskéket, levélbogarakat, gubacsokat, hernyókat is.

Európai állományát 1 160 000-4 000 000 egyedre becsülik. Legnagyobb egyedszáma Oroszországban található, de jelentős és növekvő populációja található Skandináviában is. Azonban Közép-Európában mindenhol csökken az állománya.

Állandó madár, otthonterületét csak külső behatásra (természeti, emberi) hagyja el. A kakasok különösen erős területhűséget mutatnak.

Védelmét tekintve Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű, sebezhető faj. Európai állománya az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, de világállománya nem Európában található. Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 50 000 Ft.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Oltják a keselyűket madárinfluenza ellen

Az Egyesült Államokban sürgősségi vakcinázásra bólintott rá az állategészségügyi hatóság a kondorkeselyűk körében. Mielőtt azonban a veszélyeztetett faj egyedei megkapnák az életmentő oltást, kísérleti biztonsági vizsgálatot végeznek egy nem veszélyeztetett keselyűpopuláción.

Rendkívüli állapot a madárinfluenza miatt

Brazíliában három vadon élő madárban mutatták ki a nagy patogenitású H5N1 madárinfluenzát május közepén, és azonnal 180 napra szükségállapotot hirdettek az országban, hogy megakadályozzák az átterjedését a baromfitelepekre.

A látogatók előtt született tevecsikó a Szegedi Vadasparkban

Április elején igazi különlegességben lehetett része a Szegedi Vadaspark látogatóinak, élőben követhették nyomon egy tevecsikó születését, a kis csődör azóta megerősödött, szépen beilleszkedett a felnőttek közé - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.