Lehetőségek a hazai csemegeszőlő-termesztésben

Népszerűségét annak is köszönheti, hogy kényelmesen fogyasztható, és rendkívül gazdag a szín-, alak- és ízvilága. Hazánkban számos kiváló fajta született és most is vannak folyamatban nemesítési programok.

A csemegeszőlő lédús gyümölcs, amely telis-tele van az emberi egészség számára könnyen emészthető tápanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és másodlagos növényi anyagcseretermékekkel (1. táblázat).

A négy kategória az alkalmazott termesztéstechnológia, a szükséges infrastrukturális háttér és a fajtahasználat tekintetében is eltérő. A csemegeszőlő világpiaci termesztésében az Európán kívüli országok a meghatározók, mint India (a világ termeléséből való részesedése 7%), Irán (6,3%), Egyiptom (5,6%), Üzbegisztán (4,4%), az USA (3,7%), Brazília (3%), Chile (2,6%) és leginkább Kína (35,2%). Az európai országok közül kiemelkedik Törökország (7%) és Olaszország (4,1%) csemegeszőlő-termesztése. A naptári év szerinti ellátást januárban Dél-Afrika kezdi, majd szorosan követi az indiai, a chilei, az egyiptomi, később a görög, a spanyol, az olasz termelők áruja, a piaci év közepét Brazília és Peru tölti ki, majd ismét olasz és dél-afrikai szőlő érkezik.

Kedvezőbb körülmények Az elmúlt évtizedekben bővültek a lehetőségeink az időjárásnak köszönhetően. Az enyhe telek kevésbé okoznak kárt az érzékenyebb csemegeszőlők rügyeiben, az egyre hosszabb, melegebb, napfényben gazdagabb vegetációs idő megfelelő a rügyek differenciálódásához, az eredményes gazdálkodást lehetővé tevő fürtszám kialakulásához. Azonban az időjárási szélsőségek (késő tavaszi fagyok, kedvezőtlen csapadékformák, viharos erőjű szél, rossz csapadékeloszlás stb.) mind az elérhető termésmennyiséget, mind a piacra vihető minőséget rontják. A piaci időszak szélesítését teszi lehetővé az eltérő érési idejű fajták bő választéka. Egy jól megtervezett szabadföldi szőlőskertből kedvező évjárat esetében július végétől egészen december elejéig tudunk piacra vinni terméket. Komoly infrastrukturális háttérrel, termesztőberendezéssel, korszerű hűtőtárolóval tovább nyújtható az értékesítési időszak. Saját fogyasztásra való termelés esetében, kisebb állagromlást (kocsányzat száradása, bogyó töppedése) elviselve, egészen egyszerű tárolással karácsonyig is elláthatjuk a családot szőlővel.

Fogyasztói igények

A nemzetközi kereskedelmet olyan fajtákkal kell kiszolgálni, amelyek a fogyasztók számára vonzók és még finomak is. A szőlő rendkívül érzékeny a manipulálásra, ezért fontos egyebek között a fürt szerkezete, a bogyóhús keménysége, ami a szállíthatóság és a polcon tarthatóság szempontjából is lényeges tulajdonság.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a mag nélküli fajták. Kína termelési mennyiségének köszönhetően Földünkön a legnagyobb felületen termesztett csemegeszőlő-fajta a Kyoho. Az európai fogyasztói igényeket leginkább kielégítő és a kereskedelmi láncoknak is megfelelő csemegeszőlők közt csökken a magvas fajták részaránya. (2. táblázat).

Üzemi ültetvények itthon

A hazai csemegeszőlő-termesztésben a felsorolt négy kategória közül az első három van jelen. A piacra termelő ültetvények becsült termőfelülete nem éri el az 500 hektárt (becsült érték a KSH 2021-es adatai alapján, 19.1.1.26. Szőlő- és bortermelés, felhasználás).

Nincs pontos ismeretünk ezen ültetvények fajtahasználatáról, de a piaci megjelenésük alapján nem fontossági sorrendben említve, megtalálható bennük a Fehér és Piros Chasselas, a Pannónia kincse, az Éva, a Pölöskei muskotály, az Árkádia, az Othello, a Moldova, a Guzal kara, az Italia, a Kozma Pálné muskotály, a Palatina.

Sokszor a borszőlőként is felhasznált Csabagyöngye az első csemegeszőlő a piacon, azt követően az Irsai Olivér fajtából is értékesítenek, sőt a Nero rezisztens fajta is egyre gyakrabban megjelenik. A helyi piacokon az eddig említettnél még sokkal színesebb lehet a választék. Mindez abból adódhat, hogy a legtöbbször saját fogyasztásra tervezett szőlőskert mérete nagyobbra sikeredik, és a plusztermést a piacon próbálják meg eladni.

Szőlő a kertben

Ez utóbbi már átvezet bennünket a családi ellátást szolgáló csemegeszőlőkerthez. Általában minél hosszabb szedési időszakra törekszünk, és az általunk kedvelt ízű, alakú, konzisztenciájú szőlőfajtákat érési sorrendben ültetjük.

A házikerti termesztésnél egyre fontosabb igény a fajták kórokozó-ellenállósága, mert senki nem szeretne növényvédő szert használni családi otthona közvetlen közelében, a szabadidős birtokán. Ez azonban szűkíti az ültethető fajták körét.

Rendkívül nagy a fajtaválaszték, több ezer áll rendelkezésre és ismerhető meg internetes világunkban. A legtöbbjükről alig rendelkezünk információval, termelési tapasztalattal, de lelkes gyűjtők révén évről évre egyre többet ismerünk meg.

A hazai csemegeszőlő-nemesítés úttörője, Mathiász János is rengeteg kombinációt hozott létre, közülük a legismertebbek a Szőlőskertek királynője muskotály, az Ezeréves Magyarország emléke, a Mathiász Jánosné muskotály, a Cegléd szépe.

Az ő fajtáival nemesítettek sok újabb fajtát, hazánkban ilyen többek között a Pannónia kincse, a Gloria Hungariae, a Kocsis Irma, az Attila, a Rekord, az Olympia fajta, míg az USA-ban a Blush seedless, a Dawn seedless, a Delight és a Perlette, Olaszországban pedig az Aurora egyik szülője vagy nagyszülői keresztezési partnere volt a Szőlőskertek királynője muskotály.

Mathiász János a hazai keresztezéses nemesítés első tudatos alkalmazója, tevékenységével ráirányította a figyelmet hazánkban a csemegeszőlő-termesztésben rejlő lehetőségekre. Iskolát teremtett, melynek követői – Kocsis Pál, Szűcs József, Poczik Ferenc, Kurucz András, Király Ferenc, Szegedi Sándor, Lubik István, Kozma Pál, Bakonyi Károly, Csizmazia D. József, Sz. Nagy László, Hajdu Edit, ifj. Kozma Pál, Korbuly János – alapozták meg azt a genetikai állományt, amelyből aztán sikeresen állították elő a hazai szőlőskertekben megtalálható ízletes csemegeszőlőfajtáinkat (3. táblázat).

Ígéretes fajtajelöltek

Sikeres csemegeszőlő-fajtát körültekintő és időben hosszú folyamattal lehet megalkotni. A jelenleg rendelkezésre álló gazdag alak-, szín- és ízvilággal jellemezhető fajták sorát bővítő, újabb kombinációkból születő szőlőfajta nemesítése csak rendkívül megalapozott örökléstani ismeretekre, a meglévő fajták ter­mesztési értékeinek tapasztalatára épülhet. Mindezekre alapult az 1990-es években néhai Bakonyi Károllyal elkezdett csemegeszőlő-nemesítési programunk, melyből kiváló fajtajelöltek születtek (Helikon szépe, Hunnia, Bella Donna, Sába királynéja stb.).

Rendkívül ambiciózus cél, de ha már a cél sem az, akkor az eredmények is kisebbek lennének.

A 2005-ben indított programban megfogalmazott cél megvalósítása még várat magára, de az évek során előállított magoncokból rendkívül értékeseket lehet kiválasztani. Ilyen az állami elismerésre bejelentett Apáti mézes, a rendkívül mutatós, puha magvú Amica, a mag nélküli Cirmos, a bőtermő, helyi régi ültetvényből szelektált késői érésű Konkolos, és az árutermő ültetvények létrehozására eddig legalkalmasabb Szigeti 116. Évről évre a terveknek megfelelően végezzük a keresztezéseket, neveljük a magoncokat, értékeljük a tulajdonságaikat, és kezdjük felszaporítani az ígéreteseket a termelői tapasztalatok gyűjtése céljából.

Kíméletesen bánjunk vele

Az árutermelő csemegeszőlő-ültetvény művelése komoly szakmai felkészültséget igényel és a termesztéstechnológia jóval kevésbé gépesíthető, így a kézimunkaigénye rendkívül nagy. A terület adottságainak és a tervezett tőkeművelésmódnak megfelelően kell megválasztani a tenyészterületet. Szellős lombozat kialakítására kell törekedni, úgy, hogy azt minél több napfény érje.

Lehetőség szerint a fürtök álljanak szabadon, olyan magasan, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek, és kíméljük az erős sugárzástól, de szűrt fény érje őket, különösen a sötétebbre színesedő bogyóhéjú fürtöket. A művelésükhöz talán az egyik legjobb választás a sátorlugas lehet.

A házikerti szőlő ültetésénél is ezek a szempontok érvényesek, de a különböző lugasok kialakításával a növények díszítőértékét is remekül kihasználhatjuk. A tőkék tápanyagellátása legyen mindig bőséges. A legtöbb fajta a borszőlőkkel megegyező növényvédelmet igényel, ami elsősorban a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás elleni védelemre fókuszál. A rovarkártevők közül a levél- és gubacsatkák, továbbá a molyok is gondot okozhatnak, valamint újabban, különösen a vékonyabb héjú fajtáknál a foltosszárnyú muslica. Házikertben használjuk minél inkább a biológiai növényvédelemben engedélyezett készítményeket.

A csemegeszőlőnek nagy a vízigénye, ezért aszályos időben öntözni kell egészen az érés kezdetéig. A bogyórepedés komoly minőségi romlást okozhat, ezért törekedjünk egyenletes vízellátásra, a hirtelen nagy mennyiségű csapadék vagy helytelen öntözési vízadag veszélyeztetheti az egész termést. Ha a piacra termelünk, akkor a tőkén már elvégezzük a fürtök kiigazítását, vagyis eltávolítjuk a hibás, gyengén fejlett bogyókat, fürtrészeket. A kocsányt megfogva helyezzük a papírral bélelt rekeszbe a fürtöket. Lehetőség szerint tartózkodjunk az átrakástól, többszöri kézbevételtől. A szőlő tárolhatósága időben korlátozott, a legmodernebb tárolókban is legföljebb 1-1,5 hónapig tarthatók a fürtök károsodás nélkül. A gondosan végigvitt termesztésnek a fogadtatása is kiváló lesz a fogyasztók körében.