A rendezvényen azt tárgyalták, milyen eszközökkel lehet felkelteni és fenntartani az emberek érdeklődését az egyik legszebb élő és művészi örökségünk, a kertek csodálatos világa iránt, és hogyan segítheti korunk modern eszközrendszere visszavezetni az egyént a természet, a művészet és a közösség valós megtapasztalásába.
hangsúlyozta megnyitóbeszédében Herczeg Ágnes, az alapítvány elnöke. Kiemelte azt is, hogy a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra fontos része, és ahhoz, hogy ezek az értékek fennmaradhassanak, folyamatos párbeszédre, kommunikációra van szükség a társadalom összes szereplőjével, tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, szakemberekkel, a művészet képviselőivel, a döntéshozókkal és természetesen a tudományos élettel is. A kertörökséggel foglalkozó, hasonló feladatot ellátó nemzetközi szervezetek részvételével szervezett konferenciák mindig kiváló alkalmat teremtenek a szakterületet érintő kérdések megvitatására, a működő jó gyakorlatok, tapasztalatok cseréjére. A közösen megfogalmazott gondolatok segítik a kertörökségről való gondolkodást és gondoskodást.
Az MKA megalakulásával az eddigi tudásbázisra építve olyan fórum jött létre, amely megkerülhetetlenné vált a kulturális örökségvédelemben, emlékeztetett Herczeg Ágnes. Célkitűzésnek tekintik visszaemelni a köztudatba a magyar kertörökség kincsét, ezért azt nem csupán szakmai ügynek, hanem közügynek is tartják. Történelmi lehetőségként említette az elnök, hogy az építészetről szóló új törvény örökségvédelemmel foglalkozó passzusaiba bekerült a történeti keretek megóvása és fejlesztése. Ismertette az alapítvány eddig elért eredményeit is: részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség kerteket népszerűsítő kampányában, egyes turisztikai desztinációk turisztikai koncepciójának kidolgozásában, kutatásában; a táji kertművészeti örökség népi környezetének megteremtésében pedig együttműködik a tájépítész és kertészmérnök szakmával.
Új törvény született
A kertörökség és a tájépítészet jelentőségét méltatta köszöntőjében Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára. Emlékeztetett, hogy
már a legelső civilizációk is fontosnak tartották az épített és természetes környezet közötti harmónia megteremtését, jó példája ennek Szemiramisz függőkertje, amely bekerült az ókori világ hét csodája közé.
Ugyanez a cél megvalósult Magyarországon is, legszebb épületeink természetes díszei a mellettük található díszkertek, és a városépítészet is hamar felfedezte a terek, parkok fontosságát. Ezért nevezte kiemelkedő jelentőségűnek az államtitkár az MKA munkáját, azt, hogy mindent megtesznek a közel kétezer történetileg és művészetileg jelentős kert fenntartásáért, fejlesztéséért.
Nemzetközi és hazai hagyományai ellenére eddig nem volt megfelelő szinten kezelve a tájépítészet ügye, ezt kívánják rendezni a magyar építészetről szóló új törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezéseivel, ami egyben a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, mondta. A természetes és az épített környezetünk összehangolása korunk egyik legnagyobb kihívása, ezért a törvény kiemelt célja a tájépítészet szerepének erősítése az építési folyamat során. Ennek jegyében tájépítész bevonását írja elő meghatározott rendeltetésű építmények környezetének tervezéséhez, valamint például a közterületeken a zöldfelület kialakításához. Az államtitkár kitért arra is, hogy az új törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is.
Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti az új zöldterület beépítését.
Lánszki Regő szerint törekedni kell az őshonos fajok használatára, hogy a jövő kertjei, parkjai tükrözzék a magyar hagyományokat és megőrizzék a biodiverzitást. Az államtitkár a konferencia témaválasztásával kapcsolatban úgy vélte, a jó kert – ahogy a jó épület is – kommunikál, és nekünk is kommunikálni kell róla. Fel kell hívni rá az emberek figyelmét. Ebből kiindulva kifejezetten üdvözölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Károlyi-kert méltó és szakmailag igényes egybenyitását.
A fő vonzerő a látvány
A táj és a kert az emberiség egyik legjobb eszköze arra, hogy otthon érezhesse magát a világban, a gyönyörködés színhelye, elmélkedésre, emberi használatra, kommunikációra termett. Fekete Albert, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója előadásában azt részletezte, hogyan kommunikál a történeti kert, mire kell figyelnünk ahhoz, hogy üzeneteit megérthessük. A történeti kert összetett kommunikációját az intézetigazgató a versailles-i kastélykert példáján mutatta be. Kulturális üzenetet hordoz, hiszen a barokk életforma egyik megtestesítője. A másik üzenete fizikai létezéséből, a kézzelfoghatóságból adódik (növények, szobrok, vízjátékok, ösvények), a harmadik pedig térben és időben zajlik, hiszen olyan dinamikus művészi kompozíció, melyben a tervező tudatosan vezeti végig a látogatót, bemutatja a kert látnivalóit.
A versailles-i kastélykertet például tulajdonosa, XIV. Lajos, a Napkirály nemcsak saját kikapcsolódására használta, ott fogadta vendégeit és naplójában rendszeresen le is írta a másfél órás sétaútjainak látványosságait. Naplóinak összességéből született meg az első kerti kalauz az 1660-as évek második felében.
A kert összetett rendszer, izgalmas élményben van része a benne tartózkodónak. Zajok, zörejek, illatok, fény- árnyék, esztétikai élmények hatnak rá, melyek összességében járulnak hozzá a kertélményhez, és alakítják ki azt az üzenetet, amit az alkotó közvetíteni akart a látogatóknak. A kertben a vizuális kommunikáció a legfontosabb, mert az érzékelésünk 80%-a a látásra hagyatkozik, tehát a kert fő vonzereje a megtervezett látvány. A kertet azért hozzuk létre, hogy használjuk, otthon érezzük magunkat benne, kulturális élményekkel gazdagodjunk, hozzájáruljon szociális jólétünkhöz. Fontosak a benne elhelyezett szimbólumok, hiszen a táj a társadalom tükre, a benne megjelenő jelek a nemzeti identitást fejezik ki. Például a franciakert a zsarnokságot, az önmegvalósítást, míg az angolkert a szabadságot, a fenntarthatóságot szimbolizálja. A történeti kert legfontosabb értéke, hogy egymásra rakódnak benne olyan rétegek, melyek különböző generációk viselkedési mintázatait, stílustörténeti információkat, üzeneteket, életformákat közvetítenek számunkra.
Így tud megszületni egy olyan alkotás, egy olyan kert, amit mindenki örömmel fogad. Ezért működnek együtt különböző képzési területekkel, a szakterület piaci szereplőivel, a szakmai szervezetekkel, más iskolákkal, emelte ki az előadó akkor, amikor az oktatási intézménynek a történeti kertek kommunikációja terén betöltött szerepéről szólt. Piacorientált tevékenységre van szüksége az oktatási intézménynek is, hallottuk. Hat éve dolgoznak azon a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében több mint tíz európai iskolával és az Európai Tájépítész Szövetséggel, hogy átjárhatóvá tegyék a tájépítész képzéseket.
Fontos, hogy a kastélykerteket és a történeti kerteket hitelesen megőrizzék, bemutassák. Ez több résztvevős összetett feladat, közvetítő szerepet kell betölteni benne, aminek az alapja a kommunikáció.
A nemzeti kultúra részei
A botanikus és gyűjteményes kertek fennmaradása mindig is kérdéses volt, mert elsősorban nem a széles körű lakosság érdeklődésére számíthatott. Orlóci László, az ELTE botanikus kertjének igazgatója szerint meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyekkel ezek az intézmények a 21. században és azt követően is fennmaradhatnak, és alaptevékenységük mellett korunk kihívásainak megfelelő szerepük lehet. Sokszor felmerül, hogy egyáltalán szükség van-e még ilyen intézményekre, és ha igen, miként lehetne jobban működtetni, fejleszteni őket a következő évtizedekre, évszázadokra. A létjogosultságuk melletti érvelésnél hangsúlyozni kell a hagyományok megőrzésének fontosságát, a kertek finanszírozásának pedig meghatározó részét képezi a látogatottságuk növelése, aminek feltétele a megfelelő kommunikáció.
Minden gyűjteményes kert alapfeladatát előírja a fenntartója. Az ELTE idén 252 éves Füvészkertje az ország első botanikus kertje. Mint egyetemi gyűjteményes növénykert, alapfeladata az oktatás és a kutatás.
Emellett természetvédelmi tevékenységet is folytat, hiszen 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. A kertben található építmények egy része, az üvegház és a kastélyépület műemléki védettséget élvez. Egy történeti kertnek nemcsak az épületei és a kertje, hanem a szellemisége is óriási értéket képvisel, amit fontos megőrizni és kommunikálni.
Az állami tulajdonú botanikus és gyűjteményes kertek finanszírozása egyre szerényebb, más forrásokat, más utakat kell találni a fenntartásukra. Az egyik lehetőség a külső támogatók megkeresése, a másik pedig az ismertségük növelése, mert az jobb társadalmi beágyazódást jelenthet. Ezek az intézmények a történeti kertekkel együtt a nemzeti kultúra részei. Ha ezt nem mondjuk ki, akkor eltűnhetnek, hangsúlyozta Orlóci László.
Pontosan fel kell mérni a működési adatokat, és azokat továbbítani az üzemeltetőnek. A Füvészkert például a belga királyi botanikus kert tematikáját követve összesíti az adatokat minden évben, melyekkel jól alátámasztható az intézmény működése. Az adatok között szerepel például a növény- és a mag- gyűjtemény, a herbárium, a könyvtári könyvek száma. Egyre nagyobb jelentőségük lesz a herbáriumoknak az összehasonlító genetika tudománya terén, mert be tudják mutatni, hogyan változott egy termesztett növény genetikája az elmúlt száz évben például azáltal, hogy kemikáliákat alkalmaznak.
Az előadó szerint ezen intézmények fennmaradásához nélkülözhetetlenek a jól képzett szakemberek, akiknek sokrétű a tudása: növénytani, kulturális, történelmi és pszichológiai ismeretekkel egyaránt rendelkeznek, hisz nemcsak a növényekkel, hanem a látogatókkal is foglalkoznak. Lényeges, hogy az intézményeket működtetőknek legyen jövőképe. Fontosak az önkéntesek, a szakmai gyakorlatra érkező egyetemisták, középiskolások, ők sokat tudnak segíteni, de a szervezés komoly faladat. A kertek látogatottsága rohamosan nő, kihívás viszont, hogy évszakfüggően vannak túlterhelt időszakok, amit kezelni kell. Sok hasznos, jó ötlet születik a műhelymunkák keretében is, amikor más művészeti ágak fiatal képviselőinek véleményét kérdezik meg.
Merényi Alexandra,
Megyesi Éva
