0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A méhészet művészete 14. – A méhek muzsikája

A téli időszakban nem sok teendője van a jó méhésznek, készül a következő tavaszra, és rendszeresen kijár a méhesbe, ahol fülel, hallgatózik. A halk, egyenletes duruzsolás azt jelenti, hogy a méhcsalád rendben telel. A hangos zümmögés valami komoly bajra utal, például egér vagy cickány zavarja a méhek telelését, esetleg meghalt a méhanya.

Utóbbira mondják azt a méhészek, hogy „sírnak a méhek”. Ha üvöltő csönd kong a kaptárban, az a legrosszabb. Azt jelenti, hogy meghaltak a méhek.

Régebben porszívócsövet illesztettem a kijárókhoz, és azon füleltem a méheket, aztán kölcsönkértem orvos szomszédom fonendoszkópját, nem oly régen pedig kicsiny elektromos lehallgató készüléket fejlesztettünk, érzékeny mikrofonnal, amivel könnyen át lehet hallgatózni a kaptárak vékonyka deszkafalán. Sőt, még egy kis diktafont is hozzá tudok kapcsolni, így fel tudom venni a zümmögést. Ahogy lépdelek a téli, ködös reggelen a méhesben, és odaillesztem fülemet a kaptárakhoz, hosszasan hallgatva ezt a mély és egyhangú zümmögést, magamban a méhek muzsikáján tűnődöm.

Azon gondolkozom – hallgatva a telelőfürt duruzsolását –, hogy ezek a csodálatos lények milyen érzéki jelenvalóságban élnek. A méheknek saját, összetéveszthetetlen zenéjük van, amiből rengeteget tanulhatunk.

2022 tavaszán 22 óvodát jártam be Magyarországon, mint méhész bácsi, A méhek a lényeg című oktató bábelőadás keretein belül (amit GÉVAI CSILLA írt), s feltűnt, hogy a gyerekek mennyire szeretik utánozni a méhek zümmögését. A méhek sárga-fekete csíkos külseje mellett ez az első, ami az embereknek eszébe jut róluk.

Ez a „zümmögés”. A méhek muzsikája

Régen úgy gondolták, hogy a méhek süketek, ma viszont már egészen komoly szakirodalma van a méhek „muzsikájának”, ugyanis a méhek nemcsak egyszerűen zümmögnek, hanem változtatják zümmögésüket, más-más hangot adnak ki különböző helyzetekben (pontosabban más-más frekvencián rezegnek). Ahogy a bevezetőmben írtam, más hangot adnak ki, ha nyugodtan telelnek, mást, ha baj van. De más hangot adnak ki, ha betegek, és megint mást, ha éppen rajzásra készülnek. Saját, a többi méhtől különböző hangjuk van a méhanyáknak is. A magyar nyelvű szakirodalom ezt egy hangutánzó szóval „kvákogás”-nak hívja. Már az ókori egyiptomi méhészkedés kapcsán írtam arról („A nap leányai”, Méhészet 2022/2.), hogy a méhanyák „kvákogását” utánozva egyes források szerint az egyiptomi pap-méhészek állítólag „ki tudták énekelni” az anyákat a kaptárból, így szabályozva a rajzást.

A méhek hangjának megfigyelése, az abból való következtetések levonása, sőt a zümmögés utánzása valószínűleg kezdettől fogva a méhek megfigyelésének fontos része volt.

A modernebb elektronikus megfigyelőeszközök, amelyeket a kaptárba illesztenek, a hőmérséklet és a páratartalom mellett a méhek hangját is figyelik, s a különböző rezgések alapján figyelmeztetik a méhészt arra, hogy mi történik vagy éppen mi készül a kaptárban.

Mi magunk is fejlesztettünk három hasonló készüléket villamosmérnök unokatestvéremmel, Pityuval – amelyet ezért BeePityunak neveztünk el –, az ő szaktudása és az én ötleteim alapján, majd számítógépen összesítettük az adatainkat.

A módszert még sokat kell tökéletesíteni, de ahogy egyre ügyesebbek leszünk az adatok feldolgozásában, illetve egyre olcsóbb lesz a modern technológia, szerintem van rá esély, hogy hamarosan elég lesz csak odatartanunk a telefonunkat a kaptár bejáratához, és a program megmondja, hogy mi a helyzet odabent, pusztán a méhek zümmögése – pontosabban a méhek által kibocsátott frekvencia – alapján. Így talán nem kell majd külön készülékeket berakni minden kaptárba, hanem elég lesz egyetlenegy érzékeny mikrofon, meg egy nagy, megbízható adatokkal dolgozó program, amely önállóan be tudja azonosítani a hangokat.

Szlovéniában láttam hasonló szoftvereket és hardvereket, amelyeket a méhek „monitorozására” használnak; mi még csak a „sufnituningnál” tartunk, ám ha lenne rá megfelelő tőkém és egy évem, egészen biztosan kifejlesztenék egy ilyen programot és készüléket.

Mindez persze csak álom egyelőre. Miért lenne jó egy ilyen méhek muzsikáját figyelő program és készülék? Azért, mert a méhészetben nem feltétlenül az a lényeg, hogy minél többször hozzányúljunk méheinkhez, nyitogassuk a kaptárt, sőt ezzel sokszor ártunk, megzavarjuk a méheket. Inkább az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb közbeavatkozással tartsuk a lehető legegészségesebb állományt, amely kiválóan termel magának is, nekünk is.

A méhek muzsikájának megfigyelése egy jó méhész számára elengedhetetlen. Amikor kimegyek a méhekhez dolgozni, az első, ami megcsap, a kaptárillat. Ez a finom, édes, semmi mással össze nem téveszthető, egyedi illatfelhő, amely keveredik a füstölőmből kiáramló kellemes füsttel.

A Duna partjára járok, kidőlt, öreg, korhadt, pudvás fűzfákat keresek, amelyeknek a belsejében található a legjobb füstölő alapanyag. Ezt tömködöm füstölőmbe, lassan ég, kellemes füstöt ád, nem tolakodó, s a méheket „megnyugtatja”. E füst azonban nem nyomja el a méhek és a lépek illatát.

Külön lehetne foglalkozni a méhek „szagával”, azzal, hogy a méhanya saját illatanyaggal tartja egyben a családot, s hogy a méheknek nemcsak egyedi látása, hanem valószínűleg sajátos szaglása is lehet, amellyel érzik, hogy a saját anyjuk vagy másik anya van-e a közelben.

Míg a saját anyjukat éveken át táplálják, addig ha idegen anyát rakunk közéjük minden körültekintés nélkül, azt azonnal leölik. A méhek tánca ma már jól ismert viselkedés, tudjuk, hogy ezzel tájékoztatják egymást a nektár- és virágporgyűjtő helyekről, de így mutatják meg azt is, hogy merre érdemes rajzani, és mindeközben különböző hangokat is kiadnak, „zümmögnek”, ahogy mondani szokás.

Ez a „zümmögés” összetéveszthetetlen, egyedi, ismétlődő és gyakran változó. Érdekes, hogy amikor például a rajzásra készülő méhcsalád hangját felvettük és lejátszottuk egy másik családnak, akkor az nem kezdett rajzásba, tehát sokkal valószínűbb, hogy összetett információkat dolgoznak fel a méhek, vagyis – szerintem – egyszerre közölnek adatokat illatokkal, rezgéssel (zümmögéssel) és tánccal (mozgással). Szinte biztos vagyok abban, hogy ezek elválaszthatatlanok egymástól, így külön-külön meg lehet téveszteni ugyan a méheket, például illatanyagokkal lehet befolyásolni, hogy ha kirajzanak, akkor oda tájoljanak, ahová az illatanyagot rakjuk – erre vannak is eszközök –, de azt hiszem, hogy mindig inkább az egyszerűbb út a célravezetőbb. Vagyis: a megfigyelésen alapuló megelőzés. Egy jó méhész pontosan tudja, hogy mikor rajzanak méh­családjai és mitől: kevés a helyük, sok a mézük és így tovább.

De a rajzás a méhek természetes szaporodása, amelyet a jövő méhészetébe lehet, hogy be fognak építeni, még akkor is, ha most még a legtöbb méhész el akarja kerülni, hiszen a rajzó család elviszi a méz javát, és nem sok méhész szeret fára mászni a rajok után.

Viszont ha megfigyeljük a méhek muzsikáját, tanulhatunk belőle, és ha megfelelő eszközeink vannak az adatgyűjtésre és -feldolgozásra, akkor előbb-utóbb előre tudni fogjuk – anélkül, hogy felnyitnánk a kaptárakat –, hogy melyik család rajzana meg éppen. Vagyis érteni fogjuk a méhek nyelvét. Vajon mi is tudunk majd nekik üzenetet küldeni, ha megértjük, melyik rezgés és illat mit jelent, és utánozni tudjuk, vagy ez csak költői ábránd marad? Az emberi képzelet határtalan, s minden nagy felfedezés mögött egy álom áll. Amit tegnap még elképzelhetetlennek tartottak, az ma már a hétköznapi gyakorlat része. Művészet és tudomány kölcsönösen ösztönözte egymást mindig, és különösen nagy hasznunkra válhat ez a XXI. században, ahol egyszerre zajlik a környezeti válság és a technológiai forradalom. Vajon digitális technológiai vívmányaink segíthetnek-e az ökológiai válság gondjainak megoldásában? Például egy mesterséges intelligencia program, amely nemcsak azt ismeri fel pusztán a méhcsalád „zümmögéséről”, hogy rajzani készülnek vagy anyátlanok, hanem akár azt is, ha betegek vagy mérgezettek… Ez rengeteg lehetőséget jelentene a megelőzésre, és így a méhcsaládok megvédésére. (Folytatjuk.)

Weiner Sennyey Tibor
költő, író, méhész

 

A cikksorozat korábban megjelent részei:

A méhészet művészete – Űrméhek?
A méhészet művészete 12 – A méhek és a lélek
A méhészet művészete 11. – Arisztotelész és a méhek megfigyelése 1.
A méhészet művészete – „Elmondani a méheknek”
A méhészet művészete: A varázsló méhész
A méhészet művészete: A méhesház 2.
A méhészet művészete: A méhesház
Az ősmagyar méhészek
A rejtélyes kaptárkövek
Méhes filmek fesztiválja
A nap leányai
Az ősök méhei
A méhek és a költő – Weiner Sennyey Tibor bemutatkozása

Forrás: Méhészet