0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Növénytermesztési aktualitások

Az aszályos 2022-es év után, a talajok vízkészletei telítődtek. Az őszi vetésű növények és a 2023-as évi tavaszi vetésűek helyzetéről beszélgettünk Sándorfy Andrással, az év 21. hetében.

A 2023 tavaszi vetésű kultúrák vetése folyamatosan zajlik, míg egyes kultúrák vetése a végéhez közeledik – foglalja össze az aktuális helyzetet a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. Mint fogalmazott, azt látni kell, hogy 2022 őszén a kukoricából 200-240 ezer hektárral kevesebb, tehát 900 ezer hektár helyett, körülbelül csak 700 ezer hektárnyi kukoricát tudtak a termelők betakarítani, tekintettel a 2022-es aszályra. A felvásárlási árakból és az eredménytelen gazdálkodásból adódó csalódottság érezhető volt a gazdálkodókon és ez előre vetítette, hogy 2023 tavaszán kevesen lesznek azok, akik kukorica vetését tervezik.

Ez a számokban is megmutatkozik, szűk 800 ezer hektáron vetettek kukoricát Magyarországon 2023-ban.

Az időjárás kedvező volta miatt, időben sikerült elvetni, tehát húsvét magasságában megkezdődtek a vetések. A Magyar Mezőgazdaság interjújának idején (2023. május 22-én) látható, hogy 97 százaléka el van vetve a kukoricáknak és a napraforgóknak is. A kelések nagyon jól indultak, köszönhetően a talajok megfelelő vízellátottságának. A 2023-as évben kellő mennyiségű csapadék érkezett a talajokba, így kijelenthetjük, hogy a talajok nem csapadékhiányosak. Az aszállyal tavaly eltűnt vizek visszatöltődtek, és a talajok nedvességtartalma is megfelelő. Ennek köszönhetően bárhol is járunk az országban, azt láthatjuk, hogy a kukorica szépen kisorolt.

Három-négy, néhol hatleveles állapotban vannak, és szemmel láthatóan nagyon jó kondícióban és állapotban növekednek.

A május közepén érkezett nagyobb mennyiségű csapadékot követő, robbanásszerűen megérkezett jó idő, a jó genetikai alapokkal rendelkező növényállományokban azt eredményezte, hogy robbanásszerűen fejlődik, és szép zölden sorol a kukorica– emeli ki Sándorfy András.

A májusi eső a tavaszi vetésű növények számára nagy lendületet adott. Első ránézésre, főleg a mezőgazdasággal kevésbé foglalkozók számára, az látható, hogy gyönyörű zöldek a táblák mindenütt, ahogy járjuk az országot. Május végén szépen kalászolnak az árpák, három hét múlva kezdődik is a betakarítás. A búzatáblák is már a kalászhányás állapotában vannak.

A sok és bőséges csapadéknak sajnos velejárója, hogy ez az időjárás a gombabetegségeknek is kedvez

– hívja fel a figyelmet Sándorfy András. Különösen akkor, ha a csapadék meleg időjárással párosul (mint most), a magas páratartalomban a gombák könnyen szaporodnak, így nagyon fontos hangsúlyozni a fertőzések, mint például a sárgarozsda, a lisztharmat elleni védekezéseket.

Ha nem megfelelően védekezünk ellenük, bármilyen szépnek tűnik is az állomány, ezek a betegségek sajnos akár a termés 20-30 százalékát is elvihetik.

A gombák és az általuk termelt toxinok akár eladhatatlanná is tehetik a termést, ami még inkább fontossá teszi az ellenük való védekezést. A felvásárlási árak most nem túl magasak és az elmúlt évek európai uniós intézkedései okán, a gombafertőzések elleni küzdelemben nagyon lecsökkent a felhasználható, jól működő hatóanyagok köre. Mégis a használható készítményeket okszerű rotációban érdemes felhasználni, hogy a rezisztenciatörést megvalósítsuk a védekezésben.

Az őszi vetésű növények betakarítási ideje már látható. Ilyenkor mindig felvetődnek a raktározó és a befogadó kapacitások. Sándorfy András szerint ezek a post harvest tevékenységek, az elmúlt években az európai uniós támogatásoknak köszönhetően nagyon nagy pozitív infrastrukturális változáson mentek át. Kicserélődtek a manipuláló gépek, berendezések és elmondható, hogy tiszták és jó minőségűek a raktárak.

Az aktuális helyzet kapcsán mindenképpen meg kell említeni a humanitárius segélynek szánt ukrán gabonák kérdését, amelyek elsősorban nem a végcélhoz jutottak el, hanem sajnos itt Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is még mindig foglalják a raktárakat.

Ugyanazt a kapacitást ahová a három hét múlva megkezdődő betakarítás termése is kerülne. Sándorfy András szerint is ez egy nagy probléma. Azért Ő úgy látja, hogy vannak olyan tárolókapacitások, amik kezelni tudják majd ezt a kérdéskört. Az viszont biztos, hogy szeptemberig egy sokkal intenzívebb megoldásra lesz szükség. Akár a malmok, vagy az egyéb gabona-feldolgozók esetén áttárolásokat kell végezni, hogy az így felszabadult helyre kerülhessen majd a kukorica.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu