Már a józanabb oldal hangja is hallható az európai állattenyésztésről

Erről beszélt Feldman Zsolt, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének május 24-i közgyűlésén.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az ágazat kilátásairól szólva kiemelte, hogy a hazai volumennek nincs ármeghatározó súlya, és rövid távon nem lehet arra számítani, hogy az EU-n belül változna az állattenyésztés jelenlegi társadalmi és politikai megítélése. Ezért is nagyon fontos a szaktárca és a MÁSZ együttműködése, amit a jövőben is folytatni szeretnének.

Bár a tavalyi év rendkívüli nehézségei miatt csökkent az ágazat kibocsátása, a szakmai szervezetekkel történő együttműködésnek és a kormányzati segítségnek köszönhetően sikerült megőrizni a kapacitásokat.

Mivel jelenleg is több ezer beruházási projekt fut, még az előző Vidékfejlesztési Program keretében, az új pályázatok előkészítését 2023 végén – 2024 elején kezdik meg, abban bízva, hogy az év második felében javulnak a finanszírozási feltételek is.

A kedvező tapasztalatok miatt arra lehet számítani, hogy az új VP keretében is marad a már ismert pályázati struktúra, vagyis külön-külön kiírásra lehet majd jelentkezni a kisebb és nagyobb értékű fejlesztésekkel. A létszámfenntartási kötelezettség továbbra sem lesz feltétel, és várhatóan ez után is el lehet majd számolni a megvalósítás közbeni költségnövekményt. A kiválasztás során

Az államtitkár kiemelte, közös felelősség, hogy ne merüljenek ki idő előtt az egyes állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148-as rendelet keretei, illetve tenyésztésszervezésre rendelkezésre álló forrás. Előbbire 12,5, az utóbbira változatlanul 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre, de elképzelhető, hogy ki fog egészülni. Ezzel kapcsolatban Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy 2 milliárd forint fedezné a reális igényeket, és a szakmának mindent meg kell tennie, hogy bemutassa a tevékenyég értékét, tétjét.

Az államtitkár felhívta a figyelmet az MFB támogatott forgóeszközhitelkeretére, valamint az Agrár Széchenyi beruházási hitel évi 5 százalékos támogatott hitelprogramjára, jelezve, hogy ezekkel a kedvezményes finanszírozási lehetőségekkel számolhatnak a gazdálkodók.

A globálisan jó terméskilátások, az ukrán gabonafolyosó ismételt megnyitása és a kínai kereslet csökkenése miatt a tavalyinál kedvezőbb takarmányárakra lehet számítani – mondta Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke. Hozzátette:

Az ukrán gabonára ugyanakkor hosszabb távon számítani kell az európai piacon, ezért a hazai tőkeigényes mezőgazdasági ágazatok támogatása elengedhetetlen.

Zászlós Tibor hangsúlyozta azt is, hogy a MÁSZ-nak továbbra is ki kell állnia azért, hogy ugyanolyan élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírások vonatkozzanak a harmadik országokból érkező termékekre, mint az európaiakra, mert a hazai gazdák csak egyenlő versenyfeltétekkel tudnak a piacon helyt állni.

Egyebek mellett az ENAR központi nyilvántartási rendszer fejlesztésének szükségességét és az állattenyésztők földtulajdonszerzésének, valamint kedvezőbb haszonbérletének elősegítését emelte ki a legfontosabb feladatok között Wagenhoffer Zsombor. A MÁSZ ügyvezető igazgatója kitért arra is, hogy nemcsak a forrás hiányzik az ENAR rendszer korszerűsítéséhez, hanem a személyi háttér is hiányos, amiről egyeztetni szeretnének a szaktárca vezetőjével. Az ukrán gabonával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az állattenyésztők számára az „életben maradást” jelentette, és mostanra objektív vizsgálati adatok is igazolják, hogy sokkal kevésbé volt toxinszennyezett, mint a hazai termés. Hozzátette:

Beszélt arról is, hogy

Hangsúlyozta, hogy folytatni kell az országos gyepkataszter létrehozásáért kezdett munkát, hiszen az eddigi eredmények alapján beigazolódott, hogy a hazai legelők állapota egyértelműen romlik. A közös célok eléréséhez pedig elengedhetetlen a különféle alágazatok és tenyésztő szervezetek folyamatos együttműködése, párbeszéde.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a MÁSZ együttműködését értékelte Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE stratégiai rektorhelyettese. Mint mondta, az elismert szakmaközi szervezet második alkalommal tartotta közgyűlését a gödöllői kampuszon, aminek hatására már több tenyésztő szervezet választotta az intézményt szakmai rendezvényei helyszínéül. A két éve indított együttműködés eredményeként a tenyésztők szemlélete és igényei megjelennek a képzésben, a gyakorlati helyszínek kialakításában, a MATE pedig hozzá tud járulni az ágazat szakmai fejlődéséhez és kedvező társadalmi megítéléséhez is.