A jövő kertjei az utcák lesznek

A mind sűrűbben lakott városokban az emberek elveszítik kapcsolatukat a természettel, a talajjal, a növényvilággal. Egyre kevesebb a növényzet, pedig arra szükség van a jólléthez. Az igazán nagy lépés az lenne, ha a természetet vinnénk vissza a városokba, mert az megváltoztatja az embereket és a településeket is, fejtette ki véleményét az előadó. Az ehhez vezető lépésekhez először is tervekre van szükség.

Ha együtt tudunk dolgozni a természettel, akkor az eredmény nemcsak látványelem lesz, hatni is tudunk a zöldfelületekkel. Fontosak a színek, általuk mélyebb lesz a megértés és komolyabb érzéseket is tudunk kelteni. Ez a művészet a kerttervezésben. Az emberek már nemcsak nézni, hanem megtapasztalni is akarják a kertet, a természetet, nem szeretnének külső megfigyelők maradni. Példaként a kaliforniai kakukkmák 2019-es virágzási boom időszakát emelte ki a szakember. Óriási élmény volt Londonban azok számára, akik látták, hiszen nagyon régen nyílt az évelő ilyen nagy területen. Sokan bementek a növények közé fotózkodni, hogy részei legyenek a természetnek.

Egyre nagyobb az igény a természet megtapasztalására, legyen szó a saját kertünkről, egy parkról vagy az autópályáról. Színes mezőket kell kialakítani a városokban, hasonlót, mint ami a természetben magától létrejön.

A szakember részt vett az Erzsébet királynőről elnevezett londoni olimpiai park létrehozásában, ahol sikerült elérni a szupervirágzás hatását.

Elismert szaktekintély Nigel Dunnett a Sheffieldi Egyetem tájépítészeti tanszékének egyetemi tanára, a növénydizájn és a városi növényalkalmazás professzora. A tájépítészet és a városi zöld/kék infrastruktúra innovatív megközelítésének egyik legjelentősebb szaktekintélye a világon. Úttörő szerepet játszik a kertek, tájak és közterek ökológiai és fenntartható tervezésében. Munkájában az ökológia és a kertészet integrációját tartja szem előtt, hogy dinamikus, változatos és természetközeli, alacsony ráfordítás­igényű, ugyanakkor nagy hatású, látványos kerteket hozzon létre. 2018-ban elnyerte a Landscape Institute növénydizájn, köztéri növényalkalmazás és stratégiai ökológia díját a legkiemelkedőbb projekt kategóriában a Barbican Podium tetőkertért. Ismert munkái egyebek között a „szupervirágzás” a londoni Tower vizes árkában, a The Barbican kertje, aranyló virágos rét és ázsiai kert a londoni olimpiai parkban, a Szürkéből zöld projekt Sheffieldben, gyémántjubileumi kert a Bucking­ham-palotában, illetve a Green Square Bergamóban.

A természetszemléletű megtervezett zöldfelület jól működik együtt a kortárs építészettel, annak minden elemével. Érdemes megfigyelni, hogy az átalakult városi zöldterületek hatására megváltoznak azok használói is. Létrejön újra a közvetlen kapcsolat a természettel, emellett a zöld tisztít, hűt, élettel tölti meg a városokat.

Szupervirágzás a Towerben

2019-ben döntöttek arról, hogy a londoni Tower vizes árkának helyén legyen egy időszakos kert II. Erzsébet királynő platinajubileumának tiszteletére. A terveket Nigel Dunnett készítette el, elképzelésének alapját az impresszionista és pointillista festmények adták. A területet négyzethálósan felosztotta, mindegyik egység más színt kapott, 15 különböző virágszínű magkeveréket használt, ebből jött létre a szupervirágzás. 2021-ben végezték a tereprendezést, kis dombocskákat, völgyeket alakítottak ki, hogy az emberek bemehessenek a növények közé.

A diverz beültetés támogatta a méheket, beporzókat, magevő madarakat, és London lakosságának, valamint a turistáknak bemutatta a biológiai sokféleség változatosságát.

Szürkéből zöld

A sheffieldi Szürkéből zöld program 2016-ban kezdődött, második üteme jelenleg is tart. Az Egyesült Királyság legnagyobb fenntartható városi vízgazdálkodási projektje (sustainable drainage systems, SuDS) révén a települést 1,6 kilométer hosszan átszelő zöld utca jött létre. A korábban leburkolt terület több mint felén diverz zöldfelületet alakítottak ki. Erre azért volt lehetőség, mert egy külső körgyűrű megépítését követően egyre kevesebben használták a korábban nagy forgalmú utat. A csapadékvíz esőkertekbe, vízelvezető sávokba jut, a rendszer képes felfogni, megtisztítani, a zöldfelületre vezetni, és ott elszikkasztani a felszíni esővizet. Az ültetőközeg 70%-a zúzott homokkő, 20%-a komposztált zöldhulladék, 10%-a pedig homokos iszapos vályogtalaj.

Helyüket a lassabban fejlődő, hosszú életű fajok veszik át. A tervek egyik megálmodója Nigel Dunnett volt. A lakosság körében nagyon népszerű lett a program, azóta több hasonlót ösztönöznek. A létrejött zöldfelületek fenntartása költséghatékony, a legnagyobb munka a tavaszi teljes visszavágás. Az előadó szerint az utcák a jövő kertjei lesznek, nem a gépkocsik fogják azokat uralni.

Követendő mintává vált

Az említett program kezdeti lépése annak, hogyan lehet az éghajlati gondokra választ adni, fenntartható, biodiverz területeket létesíteni a városokban, egyedi elemekből áttérni a teljes városi zöldfelület és a tájak átalakítására. Legyen az ökológia az alapértelmezett gondolat, emelte ki Nigel Dunnett az előadását követő kerek­asztal-beszélgetésen. Sheffield mintává vált, hallottuk, ehhez azonban meg kellett ütni az emberek tudatossági szintjét.

A következő időszakban nem abszolút mennyiségben fog számottevően csökkenni a csapadék, a csökkenés aránya legfeljebb 8-10%-os lesz, hanem annak eloszlása és dinamikája változik meg, hosszú száraz és gyakori villámárvizes időszakok váltogatják egymást.

Az új dinamikához másféle tájépítészetre van szükség, a változás a rendszer része kell hogy legyen. El kell fogadni a spontán megjelenő fajokat, fajtákat és a gyomokat is. A jövő nem jó vagy rossz, hanem más lesz. Városi körülmények között az invazív növényfajok és fajták is másként viselkednek, az új ökológiai gondolkodásban ezeknek is helyük van. Nigel Dunnett nem fogadja el azt a véleményt, hogy minden őshonos faj jó és minden nem őshonos faj rossz. Meg kell nézni viselkedésüket városi körülmények között, véli.

A modern évelőmozgalom még fiatal, alig negyvenéves. Kísérletezni kell, vissza kell térni az innovációhoz, hogy ne mindenhol ugyanaz legyen a látvány. Fontos a párbeszéd a művészet és a tájépítészet között is, hiszen a kert egy nagyon magas szintű művészet eredménye, nem statikus alkotás, mint egy szobor. A művészet úgy kell, hogy jelen legyen a természetes kertekben, mintha magától lenne ott. Az ökológiai tervezés fontos eleme a kreativitás.