Magyarországon az utóbbi öt évben folyamatosan csökken a repce termőterülete, az idén körülbelül 180 ezer hektárról fogják betakarítani. A piaci helyzetet sok minden befolyásolja, leginkább az Európában várható bő termés, hosszú távon pedig a biodízel-termelés visszaszorulása.
Balog Ferenc, a Viterra Hungary Kft. olajosmag-kereskedelmi vezetője Rádpusztán, a UPL Hungary Kft. és a Rapool Hungária Kft. repcetermesztési tanácskozásán beszélt a piaci kilátásokról.
Összehasonlításul érdemes felidézni 2018-at, amikor Európában kevés (16 millió tonna) volt a termés, itthon pedig sikerült elérni a 3,2 tonnás átlagtermést, így a repcét 380 euró körüli áron gond nélkül tudtuk értékesíteni. Most a tőzsdei ár 390 euró körül alakul, de időközben volt már 1000 euró is.
A rendkívüli kiugrás az orosz-ukrán háború kirobbanását követő pánik következménye volt.
A 2019-es több mint 300 ezer hektárról 2021-re 200 ezer hektárra csökkent a repce vetésterülete. Egyrészt a szerkivonások nehezítették a termesztést, másrészt minden más szántóföldi növényt is jó áron lehetett értékesíteni. A tavalyi aszály miatt a termésátlag is alacsony lett, 2,5 tonna, ennek ellenére még mindig vannak hazai készletek.
A hazai repcefelhasználás 250-300 ezer tonna, csökken a feldolgozás.
A repceolajat biodízelnek értékesítik a gyártók, Magyarországon jellemzően nem használnak repceolajat a háztartások, hanem a napraforgóolajat preferálják.
Az idei kilátások tehát nem a legjobbak. Várhatóan meghaladja a 3 tonnát a hazai termésátlag, miközben
Európában is 22 millió tonna repcére van kilátás. Ukrajna mindig is sok repcét termelt és exportált, az idén 3 millió tonna körüli európai szállításra lehet számítani. A háború azt befolyásolja, hogy tengeren vagy szárazföldön tudják szállítani az árut. Ha még messzebb tekintünk,
a két legnagyobb repcetermelő állam, Kanada és Ausztrália is kimagasló termésre számít az idén, tehát világviszonylatban sok a repce. Befolyásolja a világpiacot Argentína is, ahol ugyan nem repcét, hanem szóját és napraforgót kínálnak nyomott áron, hogy kielégítsék az ország devizaigényét, érzékeltette az összefüggéseket Balog Ferenc.
Az idén ősszel tehát biztosan nem fog nőni a repce vetésterülete, és azt is nehéz eldönteni, hogy mit vessünk helyette.
Más a helyzet a napraforgóval, amit mind nagyobb területen termesztenek a gazdálkodók, az idén hivatalosan 714 ezer hektáron, de becslések szerint ennél több is lehet. A várható hozam 3 tonna körül alakul. Nőnek a feldolgozó kapacitások, körülbelül 2 millió tonna napraforgót tudunk feldolgozni hazánkban. Import eddig is volt, Romániából, Horvátországból és Szlovákiából érkezett napraforgó. Tavaly viszont rengeteg ukrán áru érkezett, aminek a minősége nagyrészt jó volt, csak néhány tételnél volt gond a növényvédőszer-szennyezéssel. Ez az import juttatta alapanyaghoz a hazai feldolgozókat, mert a belföldi termésátlag mindössze 2 tonna lett az aszály következtében.
A napraforgóolaj ára is hatalmas kiugrást mutatott a háború következtében, de mára visszaállt a 2900-ról 880 dollárra. Átszámítva tehát egy év alatt 700 ezer forinttal esett az ár, ami a felvásárlási árakra is hatással van, vagyis most 130 ezer forintért veszik a napraforgó tonnáját. Az ár tavaly elérte a 400 ezer forintot is, de aki további emelkedés reményében kivárt, sajnos pórul járt, mert bejött helyette az import.
Az ilyen szélsőséges piaci helyzetekből idejében érdemes kiszállni, reális áron értékesíteni a terményt,
figyelmeztetett Balog Ferenc. Most rengeteg napraforgó van még a hazai tárolókban.
Az említett folyamatokon kívül a háború menete, az ársapkák és az árfolyamok is befolyásolják majd az árakat.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
