0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

30 az új 20

Bármily meglepő, de ahogy az embereké, úgy a modern táplálkozástudománynak és az orvoslásnak köszönhetően a lovak várható életkora is hosszabb lehet, mint elődeiknek volt több mint húsz évvel ezelőtt. Képessé válhatnak akár harmincévesen is aktív életet élni. Igaz, ehhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesítésére.

Az alábbiakban öt fő tényezőről lesz szó, amelyek segítségével a lovaink igazi szuperszeniorként élhetnek sokáig. Lássuk ezt az öt élettartam-növelő tényezőt!

Takarmányozás

Évtizedekkel ezelőtt a ló alaptakarmánya a széna és valamilyen gabona, esetleg utólag hozzáadott multivitamin volt. A széna minőségét nem nagyon figyelték azon túl, hogy tiszta-e és a színe zöld-e, elsősorban a közeli beszerezhetőség számított. A gabona jellemzően zabból, kukoricából vagy árpából állt. Az idősebb lovaknak, amelyeknek már gondot okozott a szemes takarmány megrágása, cukorrépapép, korpapép vagy áztatott lucernapellet jutott.

Mennyi a túl sok?

Ez egy örök kérdés, ami nem csak az idős lovaknál merül fel, de náluk különösen fontos ennek eldöntése. Különösen akkor nehéz erre választ adni, ha társunk egészséges, korát meghazudtolóan jó kondícióban lévő ló. Szabad elvárni egy öreg, merev, harminc­éves lótól, hogy hegyes terepen lovagolják? Vagy egy húszas évei közepén járó lóval versenyekre járni? A válasz egyszerű: van, amikor igen, van, amikor nem. Annak megválaszolása, hogy mikor hagyjuk abba a lovaglást, a lovasok egyik legnehezebb döntése. Megkönnyíti a döntést, ha úgy gondolunk a harmincéves lóra, mint egy kilencvenéves emberre. El tudod képzelni, hogy hegyet mászik? Valószínűleg van néhány ember, aki ebben a korban is vállalkozna ilyesmire, de azért a többség inkább valami kevésbé megerőltető elfoglaltságot választana. Ha úgy érzed, az idős lovad lelassult, adj neki egy kis szünetet. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, mit tudsz tenni annak érdekében, hogy még szolgáljon téged, inkább azon gondolkodj, vajon őt mi tenné boldoggá úgy, hogy közben megmaradjon neki a mozgás öröme.

Ma a gabonát különböző koncentrátumokra cseréltük, vagy olyan kombinált takarmányokra, amelyek lótakarmányozási szakemberek által kifejlesztett, a különböző aktivitású, korú lovak speciális igényeinek megfelelő formulákkal állnak rendelkezésre, különös tekintettel az idősebb lovak takarmányozására. Közelít a lovad életkora a húszhoz?

Akkor válassz könnyen rágható, magas fehérjetartalmú, kiegyensúlyozott vitamin- és ásványianyag-tartalmú takarmányokat, amelyek megfelelnek az idősödő ló igényeinek.

Metabolikus szindrómában vagy inzulinrezisztenciában szenved a ló? Akkor alacsony szénhidráttartalmú takarmányra lesz szüksége. A krónikus légúti megbetegedésben vagy ízületi betegségekben szenvedő öreg lovaknak is léteznek már olyan kiegészítők, amelyekkel akár tünetmentes életet is élhetnek. Természetesen ma is a jó minőségű, nagy mennyiségű széna és a legelő áll az első helyen, megelőzve minden egyéb takarmányt, hiszen ez biztosítja a ló számára a legjobb táplálékot. A tudomány ma már ott tart, hogy a gazdálkodók is képesek a különböző táplálkozási igényeknek megfelelő szénát termelni. Honnan tudhatjuk, hogy változás szükséges idősödő lovunk takarmányozásában? Legelőször is mindig figyeljük a kondícióját. Ha azonos körülmények és terhelés mellett, egészségi problémák nélkül azt tapasztaljuk, hogy fogy a ló, akkor lehet, hogy magasabb kalóriaértékű koncentrátumra van szüksége.

Ha csökken a felsővonal izmoltsága, talán eljött az ideje, hogy növeljük a fehérjebevitelt.

Problémát okoz neki a rágás? Keressünk ennek megfelelő, könnyen rágható és emészthető takarmányt, amely akár a szénát is helyettesítheti. Ha az állatorvos például Chushing-kórt vagy veseelégtelenséget diagnosztizál, akkor az általa javasolt speciális étrend segíthet a lovad egészségének javításában.

Fogászat

Harminc évvel ezelőtt a lovad akkor találkozott először az akkoriban használatos kézi fogreszelővel, amikor az életkora kétszámjegyűvé változott. A reszelővel a fogsor éles peremeit lehetett javítani. A szuvas fogakat ki lehetett bontani, de sokszor olyan bonyolult módon, hogy csak általános altatásban lehetett elvégezni. Nem sok egyéb fogászati eljárás volt elérhető.

Ma a lovas állatorvoslásban talán nem fejlődött akkorát semmi, mint a lófogászat.

A legtöbb lófogász-specialista szerint ajánlott megkezdeni a fogak ellenőrzését már a tejfogaknál, a csikó egy-kétéves korában. Ezzel kiszűrhetők a nem megfelelő fogváltásból fakadó problémák, amelyek később akár súlyos egészségi rizikót is jelenthetnek. A fogászati ellenőrzés évente javasolt. Ma már professzionális eszközökkel lehet elvégezni a fogak korrekcióját bódításban. Még akár komolyabb fogászati műtétek is elvégezhetők a helyszínen altatás nélkül, álló helyzetben. Ma már nem kell minden szuvas vagy gyulladt fogat mindenképpen kihúzni, lehetőség van gyökérkezelésre vagy akár tömésre is. Igaz, ehhez csakis fogakra specializált állatorvost kell hívni, mint ahogy a bonyolult foghúzásokhoz is. A lovak foggyökere nagyon hosszú, egy-egy hátsó őrlőfog kihúzása akár órákig is tarthat, mert csak lassan kimozgatva lehet eltávolítani, hogy ne törjön bele a foggyökér. Azért van szükség a rendszeres, legalább évi egy alkalommal elvégzett fogászati kontrollra, mert így időben felfedezhetők az olyan elváltozások, amelyek később komoly gondot okozhatnak.

Ha kellemetlen szagot érzel a lovad szájából, azonnal hívj állatorvost.

Parazitakontroll

Hosszú évtizedekkel ezelőtt még nem léteztek olyan korszerű féregirtó szerek, amelyek ma. Az állatorvos egy évben egyszer vagy kétszer megjelent, és a ló orrába vezetett csövön, közvetlenül a gyomrába juttatta a mérgező keveréket. Csak nagyon kevés parazitaölő gyógyszer létezett és bár ezek hatásosak voltak a férgek ellen, a lovakat is megterhelték. Később már pellet formában lehetett a lovaknak adni a féreghajtó gyógyszert, majd jöttek a paszták, amelyekkel már lehetővé vált a pontos dozírozás. A minden második hónapban alkalmazott féreghajtó programok elsősorban a súlyos károkat okozó nagy Strongylidákat célozták meg.

Ma a jó hír az, hogy a súlyos károkat okozó nagy fonálférgeket sikerült nagy számban eliminálni, a rossz hír viszont, hogy az olyan kevésbé károsak, mint például a kis fonálférgek, rezisztenssé váltak a féregtelenítő programokra.

A jól megtervezett féregtelenítési programok a parazitaterhelés monitorozásán alapulnak, bélsár-parazitológiai vizsgálattal.

A súlyos kólikás rohamokat okozó galandféreg-fertőzöttségre is létezik már elérhető szerológiai vizsgálat. Évente kettőnél többször ne alkalmazzunk féreghajtó szereket, hacsak nem bizonyítottan terhelt a lovunk férgekkel, vagy gyenge a természetes immunitása. Ennek megállapításához mindenképp állatorvosi vizsgálat szükséges! Mindenekelőtt törekedjünk a megelőzésre, az istállók, karámok, legelők tisztán tartására! A bélsármintában található magas peteszám magas fertőzöttségre utal, ami jelezheti a féreghajtók elleni rezisztenciát. Ez sajnos még akkor is előfordulhat, ha mindent jól csináltunk. Ha a lovad súlyt veszít, gyakran van hasmenése, kólikázik, nem fitt, itt az idő az állatorvossal konzultálni a lehetséges parazitafertőzöttség miatt.

Cushing-kór, azaz PPID

Számos idős lovat érintő betegség, az agy­alapi mirigy rendellenes működése okozza. Először emberekben diagnosztizálták, lovakban nem volt ismert egészen az 1960-as évekig. Sokáig csak külső jelek alapján diagnosztizálták, úgymint hosszú szőrök és csökkent izomtónus. Ha felmerült a gyanú, az állatorvos vérvizsgálatot kért, amelyből kiderült az emelkedett vércukorszint.

A betegségre nem volt más kezelés, mint a szőr nyírása, fokozott figyelem a pataápolásban a laminitis kialakulásának csökkentése érdekében, valamint a betegség gyakori kísérőjeként ismert bőrbetegségek monitorozása.

Ma már pontosabb nevet kapott a betegség, az agyalapi mirigy diszfunkciója (pituitary pars intermedia dysfunction, azaz PPID). Vérvizsgálattal diagnosztizálható, és megfelelő gyógyszerek léteznek a tünetek kontrollálására. Más tesztek is rendelkezésre állnak, például egy stimulációs teszt, amely korábban képes diagnosztizálni a betegséget. Bár a betegség továbbra sem gyógyítható, a korai felismerés és az időben megkezdett kezelés segít a hosszabb és teljesebb élet elérésében.

Mire figyeljünk oda? A becslések szerint a 15 évnél idősebb lovak 20%-a PPID-s. Ezt megfontolva az öregebb lovaknál érdemes elvégezni a szűrővizsgálatot. Ha a lovadnak nehezen vagy egyáltalán nem hullik ki a téli szőre, esetleg visszatérő bőrfertőzései, fogászati problémai vannak, akkor mindenképp ajánlott a teszt elvégzése, hogy minél előbb elkezdődhessen a kezelés, amennyiben igazolódik a betegség.

Az állatorvos-tudomány folyamatosan fejlődik ezen a téren, érdemes figyelni az újabb kutatások eredményeit.

Sántaság diagnosztizálása és kezelése

Az idő előrehaladtával a korábbi, valamint a kopásból fakadó újabb sérülések előjöhetnek. A múltban klinikai vizsgálatok, egy jó röntgenfelvétel, idegblokkolók segítették a diagnózis felállítását. A kezelés általában gyulladás- és fájdalomcsillapító adagolásával, pihentetéssel zajlott. A sérüléseket követő kontrollált rehabilitációs programok ismeretlenek voltak, és a legtöbb, gyaníthatóan ínsérülés rehabilitációja egy év karámozást jelentett, semmi többet. Az alternatív gyógymódok, mint a lökéshullám-terápia, a saját vérből levett vér­plazma terápia (PRP) az akupunktúra és a kontrollált mozgásterápia nem vagy alig volt elérhető a lótulajdonosok számára. Megelőző kezelések sem léteztek, a lovak sántaságmentessége a régimódi lovasemberek által alkalmazott munkától függött.

A jó, régimódi horsemanship még ma is nagyon fontos, de ma a specifikus, a sérülést pontosan meghatározó diagnosztikai lehetőségeknek (ultrahang, MRI, szcintigráfia), és a különböző eredetű sántaságokat kezelő célzott terápiáknak köszönhetően a lovak tovább maradhatnak sántaságmentesek.

A speciális terápiát segítheti a vérplazma- vagy őssejtterápia, melyekkel sokkal jobb gyógyulási esélye lehet a lónak és hamarabb is épülhet fel teljesen a sérülésből.

Így kevésbé valószínű, hogy a régi sérülések kísértetként térjenek vissza a ló idősebb korában. Ez elengedhetetlen az öreg lovak boldogulásához. A sebészeti technikák fejlődése is nagy szerepet játszik a sikeres kezelésekben, például egy fiatal ló osteochondrosisos elváltozásának artroszkópos tisztításától kezdve – hogy sántaságmentes maradjon felnőtt korában is – egy katasztrofális sérülés miatti törött csont helyrehozásáig. Végül pedig a megelőzés széles skálája, ami lehetővé teszi, hogy lovaink kisebb eséllyel sérüljenek meg és tovább maradjanak egészségesek, ezzel is segítve őket az öregedés könnyebb elviselésében.

Mit tehetünk annak érdekében még, hogy idősödő lovunk ne sántuljon le? Kérjük meg állatorvosunkat, hogy évente végezzen el egy sántaságdiagnosztikai vizsgálatot, így a megbúvó sérülések is időben kiszűrhetők, kezelésükre pedig a fent említett módszerek széles tárháza rendelkezésre áll, hogy valóban a 30 legyen az új 20!

Forrás: Pegazus/Horse&Rider