Az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kistermelői tevékenységet a kistermelői rendelet szabályozza. (Kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet) E jogszabály szerint a kistermelői tevékenység megkezdését írásban kell bejelenteni az adott gazdaság helye szerinti illetékes járási hivatalnál, amely a kistermelőt nyilvántartásba veszi, és regisztrációs számmal látja el.
A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, valamint az értékesítés helyéről, idejéről. Ez jogos adminisztratív elvárás, hiszen a termékek nyomon követhetősége ezzel biztosítható. Ezt a nyilvántartást, vagy annak másolatát szintén az értékesítés helyén kell tartani.
Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő. Fogyasztóként belegondolva, senki sem szeretne olyan terméket venni, amit beteg ember készített vagy árusított. Egy állattenyésztő máshogy tud „betegszabadságra” menni, sokszor az állatok ellátása akár lázasan is szükséges, mert máshogy nem megoldható. Az állati termékek előállítását ekkor vagy másra kell bízni, vagy a gyógyulásig fel kell függeszteni.
A termékek lejárati idejét és a tárolási hőmérsékleti tartományát a kistermelő – mint a termék előállítója – határozza meg. A jogalkotó ezzel felelősséget és lehetőséget is ad a kistermelők számára, hogy termékeik egyedi jellegét és a csomagolás módját figyelembe véve döntsenek ezekről az értékekről, határidőkről.
A rendelet szerint a kistermelő a hűtést igénylő élelmiszerek szállításához és értékesítéséhez szükséges hőmérsékletet bármely módon biztosíthatja, feltétlenül figyelembe véve a szállítás és az értékesítés idejét, valamint a külső hőmérsékletet. Az elektromos hűtőberendezések mellett az alternatív módszerek is elfogadhatóak, amennyiben azzal a szükséges időre biztosítani lehet, hogy a termékek belső hőmérséklete a megfelelő Celsius-fok tartományban maradjon. Azzal, hogy a szabályozás a hűtés módját nemcsak egyféle, hanem akár költséges berendezés beszerzésével is kötelezővé teszi, lehetőséget ad alternatív megoldások alkalmazására.
Az élelmiszerek értékesítése során kizárólag tiszta eszközök – például kés, vágódeszka, mérleg – használhatók. Amennyiben helyben nincs lehetőség azok higiénikus mosogatására, elegendő tiszta eszközről kell gondoskodni. Az élelmiszerek kihelyezését úgy kell megoldani, hogy azok mindenféle szennyeződéstől – beleértve a port, a rovarokat – védve legyenek.
Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén jól láthatóan fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve a „nyers tejből készült” jelöléseket.
Fontos tudni, hogy a kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát piacon nem értékesítheti.
