0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

– Örültem tavaly, hogy jól sikerült az évjárat, még a nagy meleg és a csapadékhiány sem viselte meg a szőlőmet. A mustfok és a savtartalma is kiválóan alakult, a fehér és vörös fajták esetében egyaránt. Még a csemegeszőlőmről is azt mondhatom, hogy kiváló lett a termés – idézte fel az előző szezont a hosszú ideig a Georgikon Kar kertészeti tanszékét vezető professzor, aki több fajtát is kinemesített.

– A szüret és az utómunkálatok után télen is kedvező időjárásban volt részünk, nem tizedelte nagy hideg a szőlőt, jól teleltek a növényeim. A tápanyagpótlást idejében elvégeztük, így az ideális időben meg tudtuk kezdeni a metszést.

Évjárattól függően akár egy hónap eltérés is lehet a rügyfakadás idejében. Az utóbbi évtizedben hozzászoktunk, hogy tavasz elején viszonylag gyorsan melegszik a levegő, emiatt korán van a rügyfakadás. De a hőmérséklet alakulása idén nem volt átlagos, és ez a szőlőt is érintette.

– A szőlő fejlődése beindult, de a hűvös időjárás miatt azt tapasztaltuk, hogy az átlagoshoz képest később fakadnak a rügyek. Mintegy ötven fajtánk van, és nálunk április 17–21. között került sor a rügyfakadásra, de volt köztük, például a Vénusz, amelyiknél még korábban lezajlott, és emiatt a főrügyeket hideg érte. Túlnyomó többségüknél, szerencsére, nem volt ilyen probléma. Tudjuk, hogy a szőlőnek a meleg az egyik leglényegesebb. A napi átlag tekintetében minimum

10 Celsius-foknak meg kell lennie a fejlődés megindulásához. Az ideális hőmérséklet 26 Celsius-fok, ennél a hőmérsékletnél nő a növény a legintenzívebben. Fontos a talaj hőmérséklete is, legalább 6 Celsius-fokos talajra van szükség a vegetáció megindulásához.

A víz a másik, ami elengedhetetlenül szükséges a szőlőtermesztéshez. Az utóbbi években meglehetősen gyakori volt az aszály, idén tavasszal viszont sok eső hullott. A szőlő fejlődésének beindulása szempontjából ez igen jót tett.

– Csapadék volt bőven, ennek köszönhetően a talaj, ami az egyik legjobb víztározó, feltöltődött nedvességgel. Fontos, hogy ezt a nedvességet minél tovább megőrizzük, hiszen nem tudhatjuk, hogy hogyan alakul az időjárás a következő időszakban. Elsősorban a talajműveléssel kapcsolatos munkákkal tudunk tenni ennek érdekében. Szerencsére a szőlő gyökerei mélyre nyúlnak, igen mélyről fel tudja venni a nedvességet. A szőlőnek nagy szüksége van a vízre, ezért örülök, hogy e tekintetben jól indulnak neki a szezonnak az ültetvények. Mint mondtam, a talajban megfelelő mennyiségű nedvesség van. Ha magas lesz a nappali hőmérséklet, és ha az éjszakák nem lesznek hidegek, akkor nagyon intenzív lesz a szőlő fejlődése.

Kocsis László szerint még korai arról beszélni, hogy milyen lesz az idei termés, de az biztos, hogy jelenleg minden körülmény adott ahhoz, hogy a gazdák bőségesen szüretelhessenek minőségi szőlőfürtöket. Ennek érdekében azonban még sok munka és odafigyelés vár rájuk.

– A virágzást követően, június második felében látszik majd igazán, hogy mire számíthatnak a gazdák. Az biztos, hogy addig meglehetősen sok teendőjük van, elsősorban a növények védelme tekintetében.

Egyébként is, a szőlőben mindig van tennivaló. A törzspucolás, a hajtások válogatása, elrendezése és fűzése a következő munkálat, amellett a terület gyommentesítése is fontos.

A törzspucolást pedig minden esetben el kell végezni a gyommentesítés előtt, különben jelentősen sérülhet a szőlő. A gyommentesítés ugyancsak kihagyhatatlan, tanácsolom, hogy senki ne hagyja el. A lemosó permetezés elengedhetetlen. Mi ezt viszonylag későn szoktuk elvégezni.

A növényvédelemre fokozott figyelmet kell fordítani. Érdemes felszívódó készítményeket használni, mert azok az új hajtásokba és az újonnan kifejlődő levelekbe is eljutnak. Ez egészen addig lényeges teendő, míg a tetejezést el nem végzik.

– A permetezés tekintetében a preventív, a megelőző jelleg dominál. Vagyis folyamatosan oda kell figyelni a permetezés időpontjának a megválasztására, amihez az előrejelzést és a kártevők megjelenését is követni kell, és ha szükségessé válik valamilyen beavatkozás, akkor nem szabad késlekedni vele.

Érdemes rendszeresen végigjárni az ültetvényt, keresni az első fertőzésre utaló esetleges tüneteket, hogy időben lépni tudjunk. A két legjellemzőbb betegség a lisztharmat és a peronoszpóra.

Megjelenésük az időjárással – pára, csapadék, hőmérséklet – függ össze. Megijedni nem kell, hiszen az ellenük való védekezéshez rendelkezésre állnak megfelelő növényvédő szerek. Azonban lényeges, hogy időben elvégezzük a permetezéseket.

Kocsis László számos szőlőnemesítési programban vett részt az évtizedek során. Több fajta is van a birtokán, amit ő maga nemesített, hosszú évek munkájával. Ezek egyike az állami elismerésre benyújtott Donátus KL01, ami egy fehér borszőlőfajta. Nemcsak kiváló illatos bort ad, hanem jól tolerálja a gombabetegségeket.

Újdonság a már szintén bejelentett Apáti mézes. Ez a csemegeszőlő eredetének helye és édes íze után kapta a nevét. A szakember azt mondja, a házikertek egyik kedvenc gyümölcse lehet.

Hozzátette, hogy egyre inkább igénylik a csemegeszőlőt az emberek. Amellett, hogy sokan nagyobb tételben telepítik őket, hasonlóan sokan ültetnek néhány tőkét kiskertbe is. Sokak számára nemcsak az íz és a bőséges termés, hanem a rezisztencia is lényeges tulajdonsággá vált. Az Apáti mézes e tekintetben is nagyon jól teljesít.

– Magyarország éghajlata a következő években, évtizedekben egyre kedvezőbbé válik a csemegeszőlő termesztéséhez. Ráadásul nagyon kedvelt a gyümölcs, és egyre nagyobb a népszerűsége. Az Apáti mézes kifejezetten házikerti csemegeszőlő-fajta, ezért is gondoltam, hogy meg lehetne örvendeztetni vele az embereket. Augusztus végén érik az első, a főhajtásokon hozott fürtje. Általában 6–7 grammos gömbölyű bogyói aranysárgára érnek. Ahogy a neve is mutatja, az akácmézéhez hasonló íz- és aromaanyagokat tartalmaz.

A szőlőskertek királynéja, muskotály és egy kelet-ázsiai szőlőfaj, a Vitis amurensis hibridje, ezért a peronoszpórával szembeni ellenállósága nagyon jó, ráadásul a lisztharmattal szembeni rezisztenciája sem lebecsülendő.

Az Apáti mézes másod-, sőt harmadtermésre is képes, így kora nyártól késő őszig lehet fogyasztani. Aki már kóstolta, illetve akik kísérleti jelleggel már ültettek belőle egy-két tőkét, azok azt mondták: az Apáti mézes gyorsan a család kedvencévé vált.

A Zalaapátiban található telephelyen az ültetvény mellett oltványiskola is működik, és jelenleg is több új fajta formálódik. A folyamat hosszú, akár másfél évtizedes munkára is szükség van a cél elérése érdekében. Kocsis László hangsúlyozta: az a célja, hogy a rezisztencia tekintetében minél jobb eredményt érjen el, hogy minél jobb legyen a fajták betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Emellett lényeges szempont az is, hogy a szőlőnek ne legyen magja, a bogyóhéj színe és a bogyó mérete változatos legyen, az ízükről nem is beszélve.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság