Ahogy a legnagyobb agrárkamara vezetője keserűen megállapította: „Három év alatt két miniszter, hat államtitkár és 19 ágazati vezérigazgató cseréjét kellett megélnünk.” Azért mondta ezt, hogy Zuzana Čaputová államfőt kellő tapasztalattal rendelkező szakember agrárminiszteri kinevezésére biztassa, hiszen a szakértői kormánynak csupán fél éve van az előrehozott választásokig.
Kérése meghallgattatott, május 15-én Jozef Bírešt nevezték ki a szakértői kormány agrárminiszterének, aki évek óta vezeti az Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatalt.
A közvélemény már ismeri a nevét a külföldi hústermékek minőségellenőrzésével kapcsolatos esetekből, az élelmiszerek kettős minősége és az Ukrajnából importált gabona peszticidtartalma miatt indított ellenőrzések kapcsán.
A szakértői kormány miniszterelnöke egyébként Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank eddigi alelnöke lett, vagyis most először magyar nemzetiségű miniszterelnöke van Szlovákiának. A komáromi Selye Gimnáziumból indult közgazdász vezette a munkacsoportot, amelyik még 2011-ben kidolgozta az adósságállomány megfékezésének tervét és megalakította a Költségvetési Tanácsot.
A koronavírus-járvány kirobbanása idején alakult négypárti koalícióból tavaly kivált a második legnagyobb párt, ezért a kormány kisebbségben működött tavaly decemberig, amikor a költségvetési vitában megvonta tőle a bizalmat az országgyűlés. Ezután megbízott kormányként folytathatta volna a munkát a szeptemberre kiírt előrehozott választásokig, de a nehéz időszakban sorra lemondtak vagy lemondani kényszerültek a miniszterek. Legutóbb Samuel Vlčan agrárminiszter kényszerült lemondásra, amikor nyilvánosságra került, hogy családi vállalkozása több mint 1 millió euró támogatást nyert el a környezetvédelmi minisztériumtól hulladék-újrahasznosításra. Ennek hatására döntött Čaputová államfő szakértői kormány kinevezése mellett.
Mielőtt pálcát törnénk Vlčan miniszter felett, egyik legfontosabb eredményeként javára írandó, hogy sikerült újra akkreditálnia az uniós támogatások folyósításában fontos szerepet játszó Agrárkifizető Ügynökséget. 2020-ban a négyes koalíció kampányának központi témái közé tartoztak az uniós agrárpénzek és a Szlovák Földalap körüli visszásságok, amik miatt több egykori tisztviselő ellen is vádat emeltek az utóbbi években.
Szlovákiában amúgy is nehéz az agrárminiszterek sorsa. Az ágazat csupán pár százalékkal részesedik a GDP-ből és a foglalkoztatásból, az agrárkereskedelmi mérleg hosszú évek óta mínuszban van és a hiánya folyamatosan nő. Az élelmiszer-önellátás megteremtése nem tartozik a politikai prioritások közé.
Az élelmiszeripar beruházási deficitjét több mint 1 milliárd euróra becsülik. Nem csoda, hogy az üzletekben 40 százalékig csökkent a szlovákiai élelmiszerek aránya, bár Vlčan minisztersége idején enyhe javulás kezdődött e téren.
Az sem segített, hogy az EU-s környezetvédelmi szabályozás szigorítása miatt gyakorivá vált a nézeteltérés a tárca és a környezetvédelmi miniszter között, mivel utóbbi a kormány egyik ikonikus alakja.
Az új agrárminiszter, Jozef Bíreš állatorvos-professzor a kassai Állatorvosi Egyetem rektorhelyettese volt. Az Élelmiszerügyi Hivatal élén megingathatatlan volt a pozíciója, ugyanis Szlovákiában még soha nem volt komolyabb élelmiszerbotrány. Éppen ellenkezőleg, a gazdálkodók és az élelmiszeripari dolgozók gyakran az állami hivatalt hibáztatták az adminisztratív terheikért és a régiónként eltérő körülmények miatt.
Rövid távon sürgető kihívásokkal kell szembenéznie. Az ország, az agrár-élelmiszeripar és nem utolsó sorban maguk a fogyasztók is az infláció, az ukrajnai háború vagy a világjárvány visszhangjával szembesülnek. Az ukrán gabona okozta piaci zűrzavar csitulásához is idő kell, a gazdáknak pedig napokon belül le kell zárnia az idei közvetlen kifizetésekre benyújtott kérelmüket.
Züllenek a bütykös hattyúkHihetetlen látványt nyújtott a tél végén a Komárom melletti Izsa és Pat között fekvő parcella. A zöldellő őszi vetésen hattyúk százai gyülekeztek. Mint később a parcella gazdájától, Pém Bálinttól megtudtam, bár a bütykös hattyúk jobbára vízi növényeket, apró kétéltűeket, rovarokat, kis halakat fogyasztanak, de úgy döntöttek, hogy étrendet váltanak, és rákaptak az őszi vetésű mákra. Próbálta elűzni őket, de a hattyúk annyira „betéptek”, hogy el sem tudtak repülni. Az már a történet szomorú vége, hogy a hattyúknak is megártott a hosszan tartó ópium-túladagolás, és a járási állategészségügyi hivatal már 80–100 védett bütykös hattyú elhullását regisztrálta. Persze Bálint, mint ökogazda, addig nem bánta, míg csak pár hattyú érkezett, de februárban mintha jelzést küldtek volna a többieknek, már több százan legelészték a bódító mákleveleket. Sőt, melléjük betársultak még a vadludak és a vadkacsák is. Így pár hónap után kénytelen volt megállapítani, hogy 7–8 hektáros területen pusztították el a vetést, 10 ezer eurós kárt okozva. A védett állatok az állam tulajdona, így Bálint elvileg az államtól várhatna kártérítést, de ilyen esetre még nem született törvényi szabályozás. Ennek ellenére, egy-két hét múlva Pémék az idén is megtartják a szokásos nyílt napot, ahol bárki megcsodálhatja a 70 hektáron virágzó színpompás mákot. |
Ez viszont már az Agrárkifizető Ügynökség gondja, amelynek az utóbbi hónapokban sikerült felpörgetnie a projektalapú támogatások elbírálását és folyósítását. Még komoly összegek várnak merítésre az előző tervezési időszakból. Bár sokan kritizálják őket a projektek elbírálásának időtartama miatt, de Jozef Kiss, a hivatal vezérigazgatója szerint mostanra sikerült pár hónapra lecsökkenteni az átfutási időt.
Ennél nagyobb gond, hogy sok változást kezdeményeztek a területalapú támogatásoknál, amiket május végéig kell leadni. Az a gond, hogy Szlovákia új agrárfejlesztési tervét csak múlt év végén hagyták jóvá, és hogy azt máris bedolgozták az idei év területalapú támogatásaiba. Még Jozef Kiss is elismerte, hogy nem sikerült igazán jól a változásokról folytatott párbeszéd az ügynökség és a gazdák között.
Szlovákiában a rendszerváltáskor visszaadták az államosított földek tulajdonjogát, és azóta az öröklés révén tovább aprózódtak a birtokok. Van, ahol többször tíz résztulajdonosa is van egy táblának, és akár egyetlen egy tulajdonos elhalálozása is ellehetetleníti a földhasználó és támogatást igénylő gazdálkodó használati jogának a rendezését.
Köszönhető az előző évek kusza viszonyainak a Szlovák Földalapnál 30 ezer lezáratlan kérvény van, a visszaigénylésekről, illetve az új bérleti szerződések megkötéséről. A Földalap kezeli az állami földeket, illetve az úgynevezett nevesítetlen parcellákat, azaz amelyekért még a tulajdonosa nem jelentkezett. Egyelőre a gazdák a Földalaptól kérhetnek nyilatkozatot az érvényes szerződéssel nem bíró bérleményről, de kérdés, hogy ez mennyiben igazolja a használati jogot. Veszély lehet az is, hogy ilyen esetben egy európai ellenőrzés nem engedné át a támogatás kifizetését, és ha ezek az esetek a kérvények több mint 20 százalékánál jelentkezne, akkor az uniós hatóság akár leállíthatja a teljes terület alapú támogatások kifizetését
További problémát jelent a támogatás felső határa, amelyet növelni lehet a bérköltségek alapján, illetve az aktív gazda meghatározása. Ehhez a könyvelésből bizonyítani kell, milyen költségek és bevételek hárulnak a mezőgazdasági tevékenységre.
Tehát a gazdáknak már tavaly elkülönítve kellett volna vezetniük a könyvelésüket, az ügynökség viszont 2022-ben ezt nem tudatta a gazdákkal, akik erre egyáltalán nem voltak felkészülve. A vállalatok zöme feltehetően csak megbecsülni tudja az arányokat.
Számtalan probléma vetődik fel az ökológiai sémák körül. A szlovákiai rendszer a nagy parcellák felosztására épül, ami kizárólag elméleti, nem pedig gyakorlati ismeretek alapján lett a környezetvédelmi minisztérium madárszakértőinek ötletei alapján felállítva, előzetes szakmaközi egyeztetések nélkül. E mellett az ugaroltatás bővítése során például az EU honatyái sem vették figyelembe a másodlagos hatásokat, mint például a gyomok drasztikus felfutását, ami a későbbiekben többletüzemanyag- és munkadíj-költségekkel jár. Várható a parlagfű terjedése, ami az allergének feldúsulásával járhat.
Sokaknak kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni az ökológiai sémák felvállalásába. A nagyobb cégek esetében a 3–4 százaléknyi ugaroltatott területek bevételeinek kiesését nem kompenzálja a rendszer, de főképp nem a madárvédelmi és a Natura 2000-es területeknél, ahol, 20 hektárnál kisebb parcellákat kell kialakítani.
Kérdések vannak az ökológiai sávok telepítése és használata körül, a minisztérium csupán az év legvégén adta ki azokat a rendeleteket, melyeknek már augusztusra késznek kellett volna lenniük. Így a gazdák jelentős, hektáronként 300–400 eurós kárt voltak kénytelenek elkönyvelni ezek kialakításánál, sokak így nem is vállalják az ökológiai sávok kialakítását. Szakmailag sem lett ideális a madárvédők által preferált változat, például a pohánka beiktatását a méhészek bírálják, ugyanis az rossz hatással van a méz aromájára.
Sajnálatos az is, hogy megszüntették a hízóbikák támogatását, ami komoly érvágás a gazdálkodóknak, és ezzel a fiatal bikák iránti balkáni keresletnek köszönhetően a nyereséget produkáló ágazat veszteségessé válik. Sajnos ez az állatállomány további csökkenéséhez vezet majd, ami érzékenyen fogja érinteni a talajok szerves anyagokkal való javítását.
A gazdák reménykednek, mint mindenkor, és bíznak benne, hogy a következő években végre túllépnek ezeken a gondokon.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |