0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

Valójában fogalmunk sincs mi történhetett az élet keletkezésének hajnalán. A tudósok is csak találgathatnak, hogy hogyan és miért került szimbiotikus kapcsolatba az a bizonyos egysejtű és az a nevezetes ősi baktérium.

Az egysejtű kebelezte-e be a baktériumot, mint feltételezett táplálékát, vagy talán a baktérium próbálta megfertőzni és megszállni az egysejtűt, ki tudja.

Mindenesetre mindketten életben maradtak és talán felismerték a másikban rejlő lehetőségeket. Lehet, hogy életösztönük az súgta, hogy együtt jobban boldogulnának. Ezért szövetségre léptek, ami nagyon erősnek és tartósnak bizonyult.

Hogy ezt honnan lehet tudni? Onnan, hogy ebből az ősi baktériumból lett a mitokondrium, ami nélkül ma a legtöbb életképes sejt már elképzelhetetlen lenne. Azóta, a történelmi pillanat óta ez az együttműködés számtalan formában mutatkozott meg és öltött testet, majd az évmilliók alatt átvészeltek megszámlálhatatlan természeti katasztrófákat és emberek által kiváltott csapást.

A legkörnyezetbarátabb erőművek

A ma ismert mitokondrium tehát bakteriális jelleget mutat. Erre enged következtetni az a tény is, hogy mindmáig megőriztek egy keveset eredeti örökítőanyagukból, ami egyértelműen különbözik a sejt saját, sejtmagban tárolt DNS-étől és jóval sérülékenyebb is.

Sejtjeinkben különböző mennyiségű (néhánytól 2000 darabig) mitokondrium található, ami a rendeltetési helyükkel van összefüggésben. Ezek az erőművek felelősek az energiaellátásért, vagyis átalakítják a felvett tápanyagokat (szénhidrát, zsír, fehérje) a szervezet számára felhasználó energiává (ATP). Méghozzá eléggé megbízhatóan, a lehető legkisebb mértékű környezetszennyezés mellett.

Jól szervezett védőosztag

Bárhogy igyekszünk, nem tudunk úgy égetni, hogy közben ne keletkeznének ártalmas vegyületek. Ez igaz a külső környezetben és igaz a testben végbemenő égésre is. És míg a kültérben füst, belterünkben szabad gyökök keletkeznek közben. A mitokondriumainkban történő tápanyagégetés a legbiztosabb módja a szabad gyökök termelődésének. Erre tehát bizton számíthatunk. Azonban nem kell kétségbe esni, mert a szervezetünk fel van készülve arra, hogy elcsípje a szabad gyököket. Legalábbis egy normális határon belül, amíg nem eszünk sokkal többet a kelleténél, illetve nem teszünk olyasmiket, amik hatására kezelhetetlen mennyiségű szabad gyök árasztaná el a testet.

Több mitokondrium, több szabadgyök

Amikor sportolunk, ők is nagyobb tempóra kapcsolnak, sőt erőfeszítéseink hatására új mitokondriumok jönnek létre. De azzal tisztában kell lenni, hogy minél több égetés zajlik, illetve minél több mitokondriummal rendelkezünk, annál több melléktermék (szabad gyök) keletkezik a szervezetben.

Akkor is próbálják csipkedni magukat, amikor egyszerre túl sok glükózt öntünk a rendszerbe, de ez nem mehet a végtelenségig. Szerencsére, mert hatalmas mennyiségű szabad gyök keletkezéssel járna. Eljön a pillanat, amikor kénytelenek lehúzni a rolót és elküldeni a maradék cukrot a zsírraktárakba. A cukortúladagolás tehát súlyos károkat okoz. A mitokondriumok meghibásodhatnak és leállhatnak, felszaporodnak a szabad gyökök, mindez végül a sejtet is veszélybe sodorja, életképességét befolyásolja.

Szintén rosszul veszi ki magát, ha a túl magas energiafelvétel mellett meglehetősen kényelmes, mozgásszegény életmódot folytatunk. Ekkor a mitokondriumok gyakorlatilag feleslegesen robotolnak, mert mi nem használjuk fel a megtermelt energiát. És ott van még a rengeteg szabad gyök is, ami közben felhalmozódik.

A mitokondriumok és az öregedés

A helyzet elég bizarr, mivel a szabad gyökök, amelyek a mitokondriumban folyó munka közben keletkeznek, valójában nagyon károsak mind rájuk, mind a sejtre nézve is. Mitokondriumaink egészségesen tartása tehát kulcsfontosságú a megfelelő energiaellátáshoz, illetve hogy minél jobban elodázzuk az idősödés folyamatát. Vannak esetek, amikor olyan jelentős károsító hatás éri a DNS- egységeit, amivel a mitokondrium már nem képes együtt élni, ezért elpusztul. Ez bizonyos tekintetben a jobbik eset, mert ekkor a mitofágia jelensége mentesíteni tudja a sejtet az idős vagy sérült mitokondriumoktól. Viszont a csak részlegesen sérült erőművek, dolgoznak tovább rendületlenül és még osztódóképességüket is megtartják.

Egyes kutatók szerint ez nem igazán áldásos, mert úgy vélik, hogy a mitokondrium károsodása alapvető jelentőségű a test öregedési jeleinek beindításához és a krónikus állapotok (például: cukorbetegség, szívkárosodás, rákos elváltozások,stb.) kialakításához.

Mivel javíthatjuk az életminőségüket?

A mitokondriumok rendkívül fontos feladatokat látnak el a testben. Nélkülük mindenekelőtt megszűnne az energiaellátás, és már ez önmagában annyira lényeges, hogy a többi funkciójának kiesése már nem is számítana igazán. Védelmük létfontosságú, mert leállásuk után pillanatokon belül elillanna az élet.

Az energianyerés folyamata közben keletkeznek ugyan káros termékek, de amíg ezek normál határok között vannak, a test belső antioxidánsrendszere elbír velük. Problémák akkor adódnak, ha például túl sokat eszünk (különösen finomított szénhidrátokat), túl intenzíven sportolunk vagy túlzásba visszük a napozást.

A mitokondriumokra vigyázni nem ördöngösség, az egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban, antioxidánsokban gazdag táplálkozás nekik is előnyükre válik. Ezen felül már leginkább csak arra kell odafigyelni, hogy csak annyit együnk, amennyire valóban szüksége van a testünknek. Kerüljük a túl sok kristálycukrot és az egyszerre nagy mennyiségben fogyasztott finomított szénhidrátot.

Érdemes odafigyelni arra, hogy kedvező feltételeket teremtsünk saját antioxidánsrendszerünk stimulálására. Például a glutationszintézist serkenthetjük hüvelyesek, olajos magvak, zöld leveles zöldségek, gombafélék, köles, hajdina, zabpehely, földimogyoró és brazil dió fogyasztásával.

A nikotinamid ribozid szedésével fokozhatjuk a NAD+ (Nikotinamid adenin dinukleotid) szintet, ami képes javítani a mitokondriumok működését.

A bogyós gyümölcsök (pl.: szamóca, málna, szeder, áfonya), a gránátalma, a csipkebogyó, egyes trópusi gyümölcsök, a diófélék és a tea olyan polifenolokat tartalmaz, amelyekből bizonyos bélbaktériumok egy urolitin A nevű molekulát hoznak létre. A kísérletek során úgy találták, hogy ez a vegyület képes serkenteni az új mitokondriumok termelését illetve serkenteni a mitofágiát.

És ami a legfontosabb, ne felejtsünk el lélegezni

Korunk előrehaladtával a mitokondriumok kissé megfáradtan viselkednek és meg is fogyatkoznak. Az öregedés szabadgyök- elmélete szerint a mitokondriumaink állapota összefüggésbe hozható az időskori betegségekkel. Ha ez igaz, akkor nyert ügyünk van, mert néhány étrendi változtatással, meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, vagyis inkább elérhetjük azt, hogy ne rövidüljön meg túlságosan. A rendszeres, mérsékelt intenzitású aktivitással pedig még újakat is képezhetünk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu