0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. szeptember 27.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Ennek látszik elmondani a május utolsó napjára szervezett megbeszélés, amit az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága kezdeményezett, s amely napirendjére tűzte a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, melyen az ellenzéki képviselők által a törvényjavaslathoz benyújtott észrevételeiket tárgyalták meg.

„A Kárpát-medencéből több víz távozik, mint amennyi bejön”

– hangzott el a sokat emlegetett mondat, de a megállapításon túl konkrét javaslat nem érkezett. Font Sándor, a Bizottság elnöke kiemelte, integrált vízgazdálkodást kell folytatnunk, mindezt pedig vízgyűjtő szemlélettel megvalósítani. Ehhez tette hozzá az ülésen résztvevő Kling Zoltán, a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs főosztályának vezetője, hogy a vízügy a lehetőségeihez képest mindent megtesz a vízmegőrzés érdekében, a meglévő tárolókat már feltöltötték. Ám a sikeres munkához fontos más ágazatok, a lakosság bevonása is. Feladatuk ellátásához jó alapot jelent a 2017-ben elfogadott nemzeti vízstratégia, a Kvassay Jenő Terv elfogadása.

Az ülésen résztvevők egyetértettek abban, hogy a víz ügye életünk, nemzeti jövőképünk, azon belül biztonságpolitikánk meghatározó alkotóeleme.

Magyarország vízben gazdag, mégis gyakran tapasztaljuk, hogy a vízkészleteink korlátozottan állnak rendelkezésünkre, vagy éppen fölös bőségük okoz károkat.

A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint mára elengedhetetlenné vált a hazai kérdésekre hatékony választ adó vízpolitika megalkotása, amely világos jövőképet vázol fel. A víz a nemzet vagyona, annak mennyiségi és minőségi megőrzése megköveteli a vízzel való fenntartható gazdálkodást. Mindeközben meg kell felelni korunk globális kihívásainak, különös tekintettel az éghajlatváltozás következményeire, nem kevésbé, hogy a vízzel való gazdálkodás olyan kereteket teremtsen, hogy a vizet, mint erőforrást a gazdaság hatékonyan használhassa.

A DK képviselői által javasolt, törvénybe foglalt vízgazdálkodási terv készítésének célja a társadalom és a víz viszonyának a feltárására támaszkodva intézkedések megfogalmazása annak érdekében, hogy a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket.

Őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása, hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kínálkozó előnyeivel, kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól.

A vízgazdálkodási terv feladata nem más, mint a vizek kezelésével és állapotával kapcsolatos célok kijelölése, a ezek eléréséhez szükséges intézkedések, feladatok azonosítása, valamint a végrehajtás feltételeinek és módjának a meghatározása. A víz közcélúsága és kiszolgáltatott helyzetünk miatt hazánkban hagyományosan igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a folyamatok kézben tartására szakmailag alkalmas tervünk legyen, és emellett erőforrásokkal kellően ellátott, konjunkturális hatásoktól mentes, stabil vízügyi intézményrendszerrel
rendelkezzünk.

Dócs Dávid javaslata szerint a vízkészlet-védelmi országtérképen meghatározottakon túl külön jelölje ki a vízbőséggel érintett területeket. Vízbőséggel érintett területnek minősül az olyan terület, ahol kút létesítése esetén nem érné el 80 méteren sem az első vízzáró réteget a kútfenék.

Font Sándor elmondta,

a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a Kormány feladata az ország területének vízkészlet-védelmi szempontból történő vizsgálata tudományos és monitoring módszerek segítségével, valamint e vizsgálat eredményeként a vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítése.

A Bizottság elnöke kiemelte, vékony a mezsgye a megengedés és a korlátozás között. Hazánkban az öntözött területek aránya nem éri el a nyugat-európai országokét – utalt a mezőgazdasági öntözés fontosságára. Ugyanakkor azt is látni kell, bizonyos régiókban – például Spanyolország, Portugália, Franciaország – komoly vízügyi korlátozásokat vezettek be, miközben nálunk még szerencsésnek mondható a helyzet. Az EU szigorú vízvédelmi szabályokat hozott, ám Magyarországon nem ennyire kritikusak az állapotok. Két nagy folyóval is rendelkezünk, ha van vizünk, próbáljunk meg gazdálkodni vele. Sokféle álláspont ütközik ezen a területen egységes véleményt kialakítani.

„Egy sokszorosan összetett problémát egy törvénnyel szeretnénk szabályozni” – mutatott rá Font Sándor, hogy

az agrártárca is képviseli azt a nézetet, hogy védjük meg a felszíni és a felszín alatti vizeinket, miközben növelni kellene az öntözött területek nagyságát.

A megbeszélésen felmerült, mi lesz az állattenyésztésben használt kutak sorsa? Ezeket az új tulajdonosok használják, miközben a tsz időkből származó engedélyek, papírok eltűntek. Andréka Tamás, az AM közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, a szűkítő, öntözési célú vízfelhasználás helyett, a mezőgazdasági célú felhasználás kerül a tervezetbe, így az állattenyésztés sem marad ki.

Font Sándor a napirend zárásaként kijelentette, bár a vízügy nagyon komplex feladat, szerencsére a téma iránti felelősség összehozza a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu