A Hohenheimi Egyetem két kutatója, Andreas Schweiger és Lisa Pataczek írtak nemrég egy tanulmányt az agri-fotovoltaikus rendszereknek is nevezett napelemes megoldásokról, vagyis arról, amikor a napelemeket nem közvetlenül a talajfelszínen helyezik el, hanem annyival magasabbra, hogy elférjenek alattuk különböző növénykultúrák és ne kelljen kivonni a termelésből az értékes földeket. Rámutatnak, hogy
ha elegendő csapadék áll rendelkezésre, akkor valóban csökkenti a terméshozamot ez a fajta árnyékolás, azonban ha nem ideálisak a feltételek ilyen téren, akkor megfordul a helyzet,
a növényeknek előnyére válik, hogy kevesebb a párolgás a napelemek alatti területeken.
Mindenestre ez a potenciál az éghajlati viszonyoktól függően nagymértékben változik, és erősen függ az ilyen kettős földhasználatú rendszerekben termesztett növényektől is, tették hozzá a kutatók. Elmondásuk szerint
az eddig vizsgált növények többsége jelentős termésveszteség nélkül tűri a 15%-os árnyékolást.
Egyes kultúrnövények, például a bogyós gyümölcsűek vagy a termésükért termesztett zöldségek (paprika, paradicsom stb.) még profitálnak is az árnyékolásból, míg a takarmánynövények, levél- és gyökérzöldségek, valamint a legtöbb gabonaféle csak kicsivel terem kevesebbet. Ezzel szemben például a kukorica, a lóbab, a szójabab és a csillagfürt hozama már minimális árnyékolás mellett is jelentősen csökkent a kísérletekben.
A terméshozamokra gyakorolt pozitív hatás
különösen fontos lehet azokban a régiókban, ahol egyszerre jelent kihívást az erős népességnövekedés és a kifejezetten aszályos időszakok,
állapítják meg a kutatók. Különösen nagy potenciált látnak a technológiában a világ aszályra hajlamos régióiban, például Afrikában és Indiában, olvasható a tanulmányt röviden összefoglaló cikkben a fruchthandel.de portálon.
