Tojás, porított kagylóhéj, drágakő, csont vagy korall – ez csak néhány a sok termék közül, amelyekből a régi mesterek festékeiket és a festményeik konzerválásához szükséges főzeteket készítették, de… alkohol? Egy új dániai felfedezés megerősíti a feltételezést, hogy a 19. századi dán festők sört használtak vásznaik alapozásához.
A Koppenhágai Egyetem Globe Intézetének, a Dán Királyi Akadémiának és a Dán Nemzeti Galériának a kutatócsoportja tíz festményén elemezte a fehérjemaradványokat, és hét festményen élesztőből és több gabonafajtából származó fehérjéket fedezett fel, olvasható a Science Advances című folyóiratban közzé tett tanulmányban.
Bár az anyag pontos azonosítása pusztán fehérjevizsgálati elemzéssel nem határozható meg egyértelműen, a gabonafélék és az élesztőfehérjék legvalószínűbb forrása a sörfőzés és a helyi irodalmi források leírják a sör használatát művészeti anyagként, jegyezték meg a kutatók.
A dániai sörgyártási termékek és melléktermékek mechanikai tulajdonságainak, elérhetőségének, valamint kulturális és társadalmi jelentőségének értékelése tovább erősíti ezt az értelmezést. Az elemzett képek a 19. század első feléből származnak, abból az időből, amikor a dániai sörgyártás gyorsan fejlődött. A dánok elmerültek a sörivásban, és valóságos szertartást rendeztek belőle.
Az is kiderült, hogy a gipszkészítés során a vizet helyettesítette.
A dán kutatók új felfedezése nemcsak történelmi kuriózum, hanem a műtárgy restaurátorok segítségére lesz abban, hogy a régi festményeket az eredetihez hasonló eljárással rekonstruálják. A kutatók remélik, hogy az információ hasznos lesz a festői aranykorból származó dán festmények speciális konzerválási stratégiájának kidolgozásához.