0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Meghódította a világot

Éppen tíz éve alapították a Gremon Systems Zrt.-t, hogy döntéstámogató rendszerekkel könnyítsék az üvegházi kertészek munkáját. A két alapító, Lóczi János és Ujszászi András saját tapasztalataik alapján tervezték meg, milyen korszerű számítógépes megoldásokkal tudnák eredményesebbé tenni a termesztést.

Fejlesztéseik egyrészt a víz- és műtrágya-felhasználás optimalizálására, a hozamok növelésére, másrészt a munkavégzés hatékonyságának javítására irányulnak úgy, hogy akár távolról is valós idejű információ álljon rendelkezésre a legjobb döntés meghozatalához.

E célokból készült a Gremon workflow munkaerő-regisztrációs rendszer, valamint a növények életfolyamatait szintén valós időben nyomon követő Trutina rendszer.

Már az induláskor nemzetközi piacban gondolkodtak, és mára bebizonyosodott, hogy hazánkból is meghódítható a világ, termékeiket éppúgy használják Japánban és Kínában, Latin-Amerikában, mint Lengyelországban, illetve itthon. A fejlesztés és piacbővítés folyamatos, amit tőkebefektetések könnyítenek meg. A közelmúltban pedig háromszázezer eurós támogatást nyertek egy európai uniós pályázaton.

Számos akadályt kellett leküzdeni, mire a Gremon döntéstámogató hardverei és szoftverei elterjedtek szerte a világban, a fejlesztőik is megtapasztalták ugyanis, hogy egy innováció eladásához legalább annyi ötlet kell, mint a feltalálásához. Márpedig amit nem használnak a gyakorlatban, nem jut el a végfelhasználókhoz, arra hiábavaló volt rengeteg pénzt költeni. Könnyítheti a nemzetközi piacra jutást, hogy egyre több óriáscég lát fantáziát, üzletet a mezőgazdasági innovációk támogatásában más ágazatokból is.

A világ egyik legnagyobb logisztikai vállalata például egy akcelerátor programot készített arra, hogy megtalálja és meglévő ügyfeleinek befektetésre kiajánlja a legfrissebb mezőgazdasági innovációkat.

Ezek közé bekerült a Gremon Trutina rendszere is, árulta el Lóczi János.

A nemzetközi kereskedelem teljesen átalakult az utóbbi húsz évben. Egyre fontosabb az online jelenlét, azonban csak a rendszeres, célzott kommunikáció hatékony. Ezt is meg kell tanulni, és költeni kell rá, hogy minél nagyobb követőbázist építsünk ki, vallja a szakember. Amikor a szegedi vállalkozás elindult, alapítóik úgy gondolták, hogy nekik elég a fejlesztéssel foglalkozniuk, a termékek forgalmazásával pedig értékesítési partnereket bíztak meg. Ez azonban nem hozta a várt eredményt. Lóczi János inkább a vetőmag-értékesítésben szerzett nemzetközi kapcsolataira épített. Korábbi munkáltatója, a Syngenta lehetőséget adott neki, hogy bemutatkozhasson nyílt napjaikon először Lengyelországban, illetve személyesen kereste meg az üvegházi kertészeket. Spanyolországban hasonlóan térképezte fel a piacot, és csak utána kezdték az online csatornákat megérteni és használni.

Dolgoztak értékesítési ügynökséggel, viszonteladókkal, majd saját nemzetközi csapat felépítését is elkezdték.

Heti két-három posztot tesznek ki több csatornán, és tudatosan költenek célzott online megjelenésekre. Az egyre több érdeklődőt ki is kell szolgálni, és már nem elég a terméket, információt szállítani nekik, meg kell tanítani a kertészeket a termék használatára, illetve el kell magyarázni a hozzá kapcsolódó szakmai összefüggéseket.

Okszerű öntözés

Még magas technológiai színvonalon is nagy kihívás az öntözés, abból adódóan is, hogy az átlagos kertész rangsorolja a feladatokat, és a napi munkaszervezés, gondok általában lekötik az idejét, energiáját. A tapasztalatok szerint a szaktanácsadók is elsősorban a klímavezérlésre fókuszálnak, mert annak a hibája nagyobb hatással lehet a termesztésre, az öntözés vezérlését gyakran sémák (pl. fény, idő) alapján állítják be. Pedig az öntözés optimalizálásában óriási tartalékok vannak, körülményektől függően az okszerű öntözés 10-20%-kal emelheti a hozamot, de például áfonya termesztésekor akár meg is kétszerezheti.

Viszonylag kis beruházás elég ahhoz, hogy nagyobb nyereséget érjen el a kertész, akár kevesebb munkával, hangsúlyozza Lóczi János.

Nem a hajtatófelület növelése az egyetlen útja a kertészet fejlődésének, a meglévő házak technikai, technológiai korszerűsítésével, finomra hangolásával is növelhető a nyereség, és az kevésbé emészti fel a kertészeket. Hiszen mindenhol egyre nagyobb gond a munkaerőhiány, márpedig a teljes robotizáció eléréséig nagy szükség van a kétkezi munkára a növényházakban. Ahogyan a szakember is kevés, ezért lesz mind nagyobb jelentőségük az adatvezérelt rendszereknek. Óriási növényház-beruházások már nem épülnek munkaerő-monitorozó rendszer nélkül, így nem kérdőjelezhető meg a Gremon Insight Manager létjogosultsága, és a tízéves szoftvernek már az új, mobiltelefonra optimalizált verzióját várják.

Nyertes konzorciumban

A Gremon Zrt.-t megerősítette, hogy több hazai cég tőkét fektetett bele. Emellett keresték az együttműködési lehetőségeket nemzetközi szinten is, végfelhasználókkal, technológiai cégekkel és kutatóintézetekkel egyaránt. Bő három éve a Wageningeni Egyetem meghirdette az első autonóm üvegházvezérlési versenyét.

Az általában konzorciumban pályázó csapatok 200-200 négyzetméteres növényházblokkot kaptak az egyetem kutatóállomásán, hogy bizonyítsák, technológiájuk képes kívülről, csak adatok alapján irányítani a növényházi termesztést.

Ehhez bármilyen eszközt, rendszert felszerelhettek a berendezésben. A Delphy szaktanácsadó csoport és a fűtéstechnológiában érdekelt holland Agroenergy cég csapatában a Gremon cég szenzorait is használták, mert az előbbiek már ismerték a Trutinát. A verseny eredményeképpen az Agroenergy létrehozott egy startupot, a BlueRadixet, amely olyan algoritmust fejlesztett, hogy múltbeli, növénymodell-, időjárás-előrejelzési és más adatok alapján lehet az adott növényház klímavezérlését autonóm módon irányítani és hatékonyabbá tenni. Az úgynevezett CropController sikeres lett a piacon.

Nemzetközi szinten is egyedülálló

A Gremon Systems Zrt. hardver- és szoftverfejlesztéseinek köszönhetően a kertészek valós idejű adatokhoz juthatnak a növények állapotáról, aminek az alapját a nagyon nagy gyakorisággal szerveren gyűjtött adatok tárolása és feldolgozása, elemzése, és a legjobb döntést támogató adatok felhasználóbarát módon való megjelenítése képezi. Az a cél, hogy a növény a rendelkezésre álló energiát a leghatékonyabban a biomassza termelésére, a bogyók képzésére fordítsa. Ezzel a megoldással akár olyan környezetben is lehetőség van a növények vegetatív-generatív fejlődését irányítani, ahol a klíma nem, vagy csak részben szabályozható. A Trutina különböző érzékelőkből, a szenzorokból és egy speciális számítógépből álló, súlyváltozás alapú növénydiagnosztikai rendszer. Az adatokat központi adatbázisban gyűjtik, tárolják, és valós időben dolgozzák fel. A növényállományban elhelyezett érzékelőkkel mért és elemzett, grafikonon is ábrázolt adatokhoz egy biztonságos weboldalon – az előzetesen kapott jelszavakkal – bárhol, bármikor hozzáférhetnek a felhasználók a megfelelő öntözési stratégia kialakítása érdekében. A Trutina újdonságértéke az, hogy nagyon sok adat kezelését vállalja a Gremon Systems Zrt. Már több mint 600 Trutina eszközük működik a világon, mindegyikhez több különböző érzékelő kapcsolódik, amelyek öt másodpercenként küldenek adatot. A hálózat fokozatosan bővül.

A rendszer fejlesztésekor abból indultak ki, hogy a ter­mesztőközeg (paplan, konténer) és a növények súlyváltozásából megállapítható, hogy a kiadagolt vízből mennyi a drén, mennyit vett fel a növény, az adott időszak alatt mennyit párologtatott el, és visszajelzést kaphatunk a növény turgoráról és annak gyarapodásáról. Ez segíthet ugyanis abban, hogy mindenkor annyi vizet és műtrágyát juttassunk ki, amennyire a legnagyobb terméshozam képzéséhez szükségük van a növényeknek. A Trutina fényszenzorai a növények mellé vannak telepítve, így azt is meg lehet határozni, hogy pontosan mennyi energia érkezett be, és ezt a növény energia-felhasználásával összevetve a kettő közötti különbség adja meg az energiamérlegét. Sőt, folyamatosan követhető az is, hogy a növények mennyire hatékonyan használják ezt az energiát növekedésre, gyarapodásra.

Az adatokat a rendszer maga gyűjti és egyéb, harmadik féltől származó érzékelők adatait is használja. Ezek elemzésével valós időben ismerhetjük meg a növényi aktivitást (vízfelvételi sebességet, párologtatást), a biomassza növekedésének (vagy csökkenésének) nagyságát a különböző éghajlati elemekkel, például a hőmérséklettel, a páratartalommal, a fényintenzitással, a szén-dioxid-koncentrációval, a felhasznált energiával összefüggésben.

A Gremonnak egy másik sikert is hozott a verseny. A BlueRadix ugyanis olyan megoldást keresett, amely valós időben ad visszajelzést a növények reakciójáról, és erre a Trutinát találta a legmegbízhatóbb eszköznek. Ezért felajánlotta a Gremonnak, hogy együtt adjanak be egy európai uniós pályázatot, amelyet kizárólag konzorciumoknak hirdettek meg Brüsszelben.

A projektjüket az autonóm öntözés fejlesztésére dolgozták ki.

Hatalmas teljesítmény, hogy magas pontszámmal elnyerték a Eurostars pályázatot tavaly év végén, így a Gremon bekerült azon kevés magyarországi cég közé, amelyek ilyenben eddig részt vettek és nyerni is tudtak. Ezzel a cég a kétéves programban a 0,5 millió eurónyi projektértékhez szűk 300 ezer eurós támogatást nyert el. Nagyon várják, hogy lehívható legyen a magyarországi irányító hatóságtól.

A támogatást a meglévő Trutina rendszer továbbfejlesztésére fordítják, hogy a kinyerhető adatokból olyan növényhatékonysági és növényegyensúlyi referenciaértékeket azonosítsanak, melyek a növény viselkedéséről könnyen értelmezhető visszajelzést adnak. A holland partnerrel szoftvert fejlesztenek, mely az öntözést is autonóm módon tudja majd szabályozni, figyelemmel a növény pillanatnyi igényére.

Emellett olyan szenzorcsomagot is fejlesztenek, amely a páranyomás-különbség (VPD) pontosabb meghatározását teszi lehetővé.

Az adatelemzésekből ugyanis azt látják, hogy nagyon szoros az összefüggés a VPD érték és aközött, hogy a növény mennyi vizet tud felvenni, elpárologtatni, mennyi biomasszát tud termelni.

Ennek ismeretéhez a növény hőmérsékletét is tudni kell, ezért olyan rendszer megalkotása a cél, amely reprezentatív értéket ad az állomány hőmérsékletéről. Emellett több szenzort integrálnak majd a rendszerhez, egyebek közt szárvastagságmérőt is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet