Az ágazat felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza vagy módosítsa a javaslattervezet egyes részeit, amelyek hatással lesznek a versenyképességre, emelik az árakat és kedvezőtlenül befolyásolják a kényelmi termékek fogyasztását, olvasható a Freshfel közleményében.
A forgalmazási előírásokról szóló rendelettervezet célja, hogy összhangba kerüljön a Farm to Fork (szabadon fordítva: termőföldtől az asztalig) stratégia célkitűzéseivel, nevezetesen a fogyasztók fokozott tájékoztatására és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló rendelkezésekkel.
Bár az Európai Bizottság szándékai megfelelnek a Farm to Fork stratégia célkitűzéseinek, javasolt formájában a rendelet várhatóan jelentős áremelkedést fog eredményezni a friss fogyasztásra kész hámozott, mosott, adott esetben szeletelt (összefoglaló néven fresh cut) zöldségek és gyümölcsök esetében.
A Freshfel Europe úgy véli, hogy az új szabályok csökkentenék a friss termékek vonzerejét a fogyasztók számára, és ellentétben állnak a Farm to Fork stratégia növényi alapú étrendet támogató célkitűzésével is. Emellett meggyőződése az is, hogy a Bizottság javaslata jelenlegi formájában növelné a műanyag csomagolási hulladék mennyiségét, és az ágazat több élelmiszerhulladékot termelne.
A Bizottság javaslata nem teszi lehetővé, hogy a fresh cut zöldség-gyümölcs termékeket kínáló vállalatok nem szabványos, „csúnya”, túlméretes alapanyagokat dolgozzanak fel, miközben az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében a termelőknek megengedi azok értékesítését közvetlenül a fogyasztóknak. Emellett a konzerv- és hűtőipari üzemekkel szemben is tisztességtelen versenyhátrányba hozná a fresh cut ágazatot az új szabályozás, mivel előbbiek továbbra is felhasználhatják a „csúnya” gyümölcsöket és zöldségeket. Ráadásul vannak olyan termékek, mint például a saláta, amelyeket feldolgozóipari alapanyagként kizárólag a fresh cut ipar képes kezelni, ha pedig ők nem tehetik meg, akkor óhatatlanul nő az élelmiszerhulladék mennyisége, hangsúlyozta Eglė Baecke, a Freshfel élelmiszerminőségért és -biztonságért felelős igazgatója.
A rendelettervezet az összes fresh cut termék esetében kötelező eredetmegjelölést javasol, ami jelentős kihívás lenne a jelenlegi gyakorlatokat tekintve, és hatással lenne az élelmiszerbiztonságra, illetve a nyersanyagbeszerzés több lábon állására is.
Philippe Binard, a Freshfel főtitkára úgy fogalmazott, hogy a rendelettervezet szövege sok súlyos következetlenséget is tartalmaz az eredetjelölésekkel kapcsolatban, mert nem minden élelmiszer-kategóriára ugyanazokat a szabályokat fogalmazza meg. Különböző jelölési/címkézési szabályokat ír elő a keverékekre és az egyetlen összetevős termékekre, ahogy a speciális és az általános forgalmazási szabványok hatálya alá tartozó nyersanyagokból készülő termékekre is. Ez nagymértékben korlátozná a fresh cut ágazatban érintett szereplők mindennapi működését. Ráadásul a nyersanyagbeszerzést is keretek közé szorítaná, mivel a származási helyet feltüntető csomagolóanyagokat előre ki kell nyomtatni.
Ennek költsége tükröződni fog a fogyasztói árban, ami további csökkentheti a friss zöldség-gyümölcs fogyasztást, pedig már ma is elmaradunk a WHO által ajánlott napi 400 grammos szinttől.
Jelenleg a fresh cut termékek címkézésére a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/ EU rendelet vonatkozik, és az ágazat ragaszkodik ahhoz, hogy ez így is maradjon. Ha mégis elkerülhetetlen a változtatás, akkor arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy módosítsa javaslatát, és tegyen engedményeket az uniós fogyasztók egészségének, az élelmiszerpazarlás csökkentésének és a környezetvédelmi célok elérésének érdekében. Vagyis tegye lehetővé az ágazat számára a „csúnya”, valamint túlméretes alapanyag felhasználását, illetve az egyszerűsített eredetmegjelölést (származási hely: „EU”, „nem EU”, illetve „EU és nem EU”).
