búzaimport előtt, de számos kihívás hátráltatja a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat, többek között a növény-egészségügyi előírások és a logisztikai nehézségek. Az orosz mezőgazdasági miniszter szerint ezeket a nehézségeket egy kínai gazdasági fórumon fogják megvitatni.Oroszország hozzájárulása ehhez a növekedéshez azonban minimális maradt, mindössze 30 000 tonnát szállított. Ez az egyenlőtlenség rávilágít arra, hogy Oroszországnak milyen problémákkal kell szembenéznie a kínai búzapiac kezelése során. Míg Peking energia- és alumíniumipari beszerzései Oroszországtól szárnyalnak, addig a búza a nyugati szankciók miatt továbbra is elszalasztott lehetőség marad.
A Kína és Oroszország közötti dinamikus búzakereskedelem egyik legfőbb akadályaként a növény-egészségügyi előírások és azok szigorú betartatása szerepel.
Ezek a rendeletek a növényegészségügyre összpontosítanak, és a kártevők és betegségek behurcolásának és terjedésének megakadályozását célozzák. Bár tavaly bejelentették a kínaiak azon szándékát, hogy Oroszország valamennyi régiójából importáljanak, a gyakorlati végrehajtás nehéznek bizonyul. Az országok közötti növény-egészségügyi előírások és protokollok közötti különbségek késedelmeket és bonyodalmakat okoznak, ami akadályozza a búzakereskedelem lehetőségeinek maximális kihasználását.
A növény-egészségügyi előírások mellett a logisztikai kihívások is hozzájárulnak a Kína és Oroszország közötti korlátozott búzakereskedelemhez.
A két ország közötti puszta távolság, a közlekedési infrastruktúra korlátaival párosulva, nehézségeket okoz a szállításokban, ami kevésbé hatékonnyá és veszteségessé teszi azokat. Ezen akadályok ellenére Oroszország meglehetősen optimista a Kínába irányuló búza- és hússzállítások bővítésének kilátásait illetően.
