0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 21.

Változó klíma, alkalmazkodó gazdálkodás – NAK Szakmai színtér

A NAK és a MEGFOSZ rendezésében megtartott Szántóföldi Napok és AgrárgépShow területén 2023-ban ismét helyet kapott a NAK Szakmai Színtér. Idén a fenntarthatóság jegyében szervezett gazdag programkínálattal fogadták az érdeklődőket, kiemelten a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságának aktív, gyakorlati megvalósítási lehetőségeivel.

A NAK Szakmai Színtér idei alcíme a „változó klíma – alkalmazkodó gazdálkodás” volt. A kamara kiemelt célja a szemléletformálás. A rendezvényre érkezők számára több helyszínen tematikus ismertetők és szakmai előadások keretében hívták fel a szakértők a figyelmet arra, hogy az eddigi gyakorlat az agráriumban nem feltétlen a legjobb, de ugyanígy a városokban sem.

Az emberi tevékenység révén szinte fűtjük a földet. Kutatások bizonyítják, hogy a térkövezéssel vagy a feketére művelt talajokkal a nyári 38 fokos levegő hőmérséklete mellett a talaj akár 56 fokosra is felmelegszik.

Ezért fontos az alkalmazkodás, például hogy a parkokban térkő helyett fák, a termőföldeken pedig takarónövényeket használjunk.

A Szántóföldi Napok Szakmai Színterén a kamara munkatársai a klímaváltozásról beszéltek és az arra adható lehetséges válaszokat ismertették Mint elhangzott, még mindig nagyon sokan vannak, akik nem akarják elfogadni annak tényét, hogy az éghajlatunk átalakul. Pedig ha csak az elmúlt évtized időjárási jelenségeit vizsgáljuk, akkor is tapasztalhatók a változás egyértelmű jelei.

Gyakoribbak a jégesők, az aszályos időszak hosszabb ideig tart, ha meg is van az évi átlagos csapadék mennyiség, annak eloszlása nem egyenletes, egyre gyakoribbak a heves esőzések.

Ezek a folyamatok úgy tűnik fokozódnak, ezáltal a mezőgazdaság kitettsége is sokkal nagyobb lesz az elkövetkezendő években.

Mivel a folyamatokat visszafordítani nem lehet, és az ipar (mint legnagyobb szennyező) sem zárható be egyik napról a másikra, a változás ténye mellett a szélsőséges hatások elleni lehetséges védekezésre is példákat mutattak a NAK szakemberei.

A tapasztalható negatív időjárási tendencia ellenére is életképesnek és versenyképesnek kell maradnia a mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek.

Ehhez azonban változtatni kell a megszokott mezőgazdasági módszereken. Vannak olyan módszerek, mint például a jégkármérséklő rendszer, amely a kialakulóban lévő károkat próbálja enyhíteni. És nem csak a mezőgazdasági károkat, hanem a személyautók, ingatlanok vagy az egyre elterjedtebb napelemekben keletkező károkat is mérsékelheti. De a módszereket, technológiákat illetően a mezőgazdaságban tovább kell menni, a talaj- és a vízgazdálkodás témakörében is szemléletváltás szükséges.

A kamara szakértői minden fórumon, így a Szántóföldi Napokon is felhívják a figyelmet a talaj és a víz fontosságára. A víz az egyik szűk keresztmetszete a mezőgazdaságnak. a legnagyobb víztározó pedig a talaj. A jó talajban rengeteg élőlény dolgozik azon, hogy annak megfelelő legyen a szerkezete és felvehető formában álljon rendelkezésre a tápanyag a haszonvényeink számára. Ha a talajnak nincs szerkezete, akkor a vizet és a tápanyagot sem tudja megfogni. A korábbi gyakorlatok odáig vezetek, hogy vannak helyek, ahol porzik a határ, belvizes a terület.

Egy méter jó állapotban lévő talaj körülbelül az éves csapadék mennyiségét tudja tárolni.

Ami a tavalyi évben is jól látható volt, hogy az ilyen területeken aszálykor akár 2-3 héttel tovább tudnak vízhez jutni a növények. Ami nagyon komoly gazdasági előnyt is jelent.

A gazdálkodók szemléletváltásával elérhetjük, hogy a területek takarásával hűthetők a talajokat, a forgatás nélküli talajműveléssel, a mulcs területen hagyásával, és például a giliszták segítségével a talajok szerkezete újra felépíthető, ami vizet tárol, és ezáltal csökkentheti az aszályok hatását.

A vizekkel való gazdálkodás a mezőgazdasági területeken nagyon fontos feladat. A NAK Szakmai Színtéren számos példa segítségével mutatták be a lehetséges technológiai és technikai megoldásokat. Mint példaként elhangzott a csatornák rendszerével a belvizes területekről, sokszor a folyók segítségével a sós Fekete-tengerbe továbbítjuk a vizet. A tavalyi évben a szőke Tisza ezért volt „tiszta”, mert már nem a hordalékát vitte, hanem az alacsony vízállás okán a környező területekről szívta el a vizet, ezáltal drasztikusan csökkentve a talajvizek szintjét.

Ilyen és ehhez hasonló információkkal segítik a NAK szakemberei a gazdálkodók szemléletváltását. Új módszerekre van szükség a szélsőséges időjárási hatások enyhítésére és a termésbiztonság, ezáltal a gazdaság fenntartásához.

Készült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megbízásából

Forrás: magyarmezogazdasag.hu