0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Az erdők szerepe és haszna

A hazai erdők múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Eötvös József Kutatóközpont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete és az Országos Erdészeti Egyesület együttműködésében. A klímaváltozás nagy hatással van az erdőkre, amelyek ugyanakkor jelentős szerepet töltenek be a klímavédelemben. További fejlesztésükhöz vízrendezésre és a tájgazdálkodás felértékelésére is szükség van.

Az egész napos konferencián számos téma került szóba, a természeti hatásokkal és az erdőhasználattal kapcsolatos előadásokat foglaljuk össze. 

A múltat idéző panel előadásaiból kiderült, hogy a középkorban védvonalként és vadászatra használták az erdőket, az iparosodás kezdetétől indult a fakivágás, amikor a tűzifa mellett már bánya- és épületfának is sok fát kivágtak, fontos tevékenység lett a hamuzsírfőzés. A mezőgazdasági területek növelése is az erdők rovására történt.

Igazán komoly tarvágások a 18. században kezdődtek,

mondta Konkoly-Gyuró Éva, a Soproni Egyetem tanára. Akkortól kezdte az ember megváltoztatni a környezetét. Megindult az Alföld kiszárítása, vízrendezése, ami mára katasztrofális következményekkel jár, de akkor szükségszerű volt, mert nagy árvizek következtek be a Kárpátok erdőinek kivágása hatására. Egyben megindult az Alföld fásítása is.

Hatalmas munka volt ez, a folyószabályozás előtt 38 500 négyzetkilométer ártér volt az Alföldön, amiből 1800 négyzetkilométer lett a végére.

Ha tehát most természetes erdőket szeretnénk telepíteni azon a vidéken, újra vissza kell hozni a vizet. A 19. században sokkal több vizes élőhely és gyep volt, mint napjainkban. Az ökológiai szempontból előnyös mozaikos tájhasználat kialakításához, fejlesztéséhez a tájspecifikumoknak megfelelő tervet kell készíteni, mert nem mindenhol cél az erdőterület növelése. Napjaink fontos feladata a bányaterületek rekultivációja is.

Az Alföldhöz hasonlóan nagy folyószabályozás történt a Dráván is a 18. századtól kezdődően: összesen 64 kanyarulatot vágtak át 110 kilométer hosszan, ami befolyásolta a folyó menti erdők kiterjedését is. Szabó Máté, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa elmondta, hogy a

somogyi és baranyai erdők területe megfeleződött a 20. század elejére.

Pedig a Dráva-menti őstölgyesek még külföldi befektetők érdeklődését is fölkeltették, az erdővagyon hasznosítása nagymértékben hozzájárult a térség fejlődéséhez. Gutmann Henrik beliscsei famegmunkáló üzeme 1905-ben több mint 300 munkást foglalkoztatott, helyi vasút épült ki az exportra dolgozó üzemhez, ahol még tannint is készítettek.

Ma kevésbé használjuk ki a hazai erdők adta lehetőségeket,

mondta előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Magyarország területének több mint negyedét borítja erdei fajokból álló vegetáció, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő.

Az országos erdőállomány 56%-a állami tulajdonban van, ami kiemelkedő arány Európában.

Ezeket az erdőket 21 erdészeti részvénytársaság kezeli, külön költségvetési forrás nélkül. Az állami erdőgazdálkodás célja a fenntartható erdőgazdálkodás, a klímavédelem, a fa alapanyag biztosítása, az ökoturisztika fenntartása és fejlesztése, a természeti értékek védelme és a közjó szolgálata.

Különösen jelentős az erdők klímavédelmi szerepe, hiszen a fában és az erdő talajában 4,5-5 millió tonnával több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit termelnek.

A magyar szén-dioxid kvótából kétmilliárd forintot kapnak az erdőgazdaságok. Az országos faellátás felét, 4,24 millió köbméter fát szolgáltatnak az állami erdőgazdaságok. Egyes társaságok fűrészüezemet, parkettagyárat vagy raklapelem-gyárat működtetnek. Évente 4 milliárd forintot fordítanak a 30 erdei iskola és 13 erdei kisvasút fenntartására, kiépítésük, fejlesztésük 43 milliárd forintba került 2010 óta.

Az állami erdők 56%-a védett terület. A természetvédelem terén a biodiverzitás növelése a fő cél az erdőgazdaságoknál, erre a következő öt évben 310 milliárd forintot fordítanak az egész ágazatban, hangsúlyozta Zambó Péter.

Erdőrezervátumokat is fenntartanak a cégek, összesen mintegy 12 ezer hektáron, 49 tagban.

Az ottani kutatásokat is támogatja a szaktárca.

A városi erdők kezelése is az erdőgazdaságok feladata, a főváros mellett például Debrecen, Pécs, Sopron, Salgótarján körüli erdők fenntartásával foglalkoznak. Ezek a területek különösen jelentősek a városi emberek egészségének megőrzéséhez, mert csökkentik a hősziget jelenséget, javítják a levegő minőségét.

Magánerdeink átlagos területe tíz hektárokban sem mérhető,

mondta ismertetőjében Kiss János, az Országos Erdészeti Egyesület szakosztályvezetője. Csak néhány magánerdő éri el az ezer hektáros méretet.

A 2021-es erdőleltár szerint 880 ezer hektár magán- és közösségi erdő van Magyarországon,

tulajdonosaik saját erőből gazdálkodnak a területeiken, amihez támogatást kaphatnak. 1990 óta 180 ezer hektár erdő létesült hazánkban állami támogatással. További telepítésre több százezer hektár alkalmas terület lehet az országban, de átgondoltan kell erdőt telepíteni, hangsúlyozta a szakember.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu